A rovat kizárólagos támogatója

Sajtóhírek szerint az órák tavaszi átállításával annyi villamos energiát lehet megtakarítani, amennyi elegendő egy 30 ezres lakosú város éves áramellátásához. Egy másik sajtóhír szerint viszont a tavaszi óraátállítást követő egy-két hét során mintegy 10%-kal gyakoribb a szívinfarktus. Kérdés, mennyire megbízhatók ezek a hírek, és az is, hogy a várható gazdasági haszon kompenzálja-e ezt az egészségügyi „ráfordítást”.

Ha feltesszük, hogy egy város áramfogyasztása arányos a lakosság létszámával, akkor egy 10 milliós országban egy 30 ezres lakosú város áramfogyasztása a teljes fogyasztás kb. 0,3%-át teszi ki.

Tudjuk, hogy mire az erőműtől a fogyasztóig eljut az áram, a hálózati veszteségek kb. 3%-ot tesznek ki, ami a vélt megtakarítás 10-szerese. Mivel azonban a 3% veszteség is ingadozhat néhány tized százalékot, ezért azt mondhatjuk, hogy a „kalkulált” 0,3% megtakarítás legfeljebb a hálózati veszteség statisztikus ingadozásának nagyságrendjébe esik.
Vitatható az is, hogy a becsült 0,3% megtakarítás mennyire megalapozott. Ugyanezt a becsült adatot olvashattuk 25-30 évvel ezelőtt is, amikor még eltérő fogyasztási struktúra érvényesült. Abban az időben télen mutatkoztak a fogyasztási csúcsok, amikor sötét volt és hideg. Manapság az áramfogyasztási csúcsok inkább nyáron figyelhetők meg, köszönhetően az egyre nagyobb számban üzemelő klímaberendezéseknek. Ezek működésének intenzitása kizárólag két tényezőtől függ. Az egyik a külső szabadtéri hőmérséklet, a másik a beltéri hőmérséklet, és független attól, hogy hányat mutat az óra.

Jelentősen csökkent ugyanakkor a lakossági világítás áramfogyasztása, köszönhetően az energiatakarékos lámpáknak.
Nem csökken azonban az óraátállítás miatt a világítási áramfogyasztás az ipari üzemekben, az üzletekben, áruházakban, bevásárló központokban, szórakoztató intézményekben, ahol a szabadtéri fényviszonyoktól független a beltéri világítás. A világítás áramfogyasztását legfeljebb a nagy üzletek és bevásárló központok vitatott vasárnapi zárva tartása csökkentheti valamelyest.

Ami az emberek egészségi állapotát illeti, Magyarország a világ élvonalába tartozik a szív-érrendszeri betegségek terén. Ilyen betegségben hazánkban átlag 10 percenként hal meg egy ember. Vajon érdemes-e ezt a kockázatot tovább fokozni az erősen vitatható mértékű csekély áram megtakarítás érdekében.
Ha ugyanis csupán a gazdasági szempontokat vesszük figyelembe, akkor sem egyértelmű a gazdasági haszon. Az óraátállítást követő időszakban ugyanis a munkahelyeken csökken a munkateljesítmény, gyakoribb a baleset, több a selejt.
Végezetül egy dakota indián bölcsesség:
„Csak a sápadt arcú fehér emberrel lehet elhitetni, hogy ha levágunk a takarónk egyik végéből egy darabot, és hozzá varrjuk a másik végéhez, akkor ettől hosszabb lesz a takarónk.”


A Vélemény oldalon megjelenő írások nem feltétlenül tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Kapcsolódó anyagok:

Hajnalban ismét óratekerés!

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás