A rovat kizárólagos támogatója

Luxemburgi algakutatók felfedezései az Amazonas medencéjében, belga biológusok útja az Antarktiszra, magyar tudós összefoglalója a klímaváltozásról – változatos témákról esik szó a budapesti kovaalga konferencián.

Mit érdemes tudni a kovaalgákról?
A kovaalgák, diatómák (angolul diatoms) mikroszkopikus méretű növényi szervezetek. Egysejtű élőlények, bár egyes fajok sejtjei kolóniákká is összeállhatnak. A világ minden táján előfordulnak csaknem minden vízmintában. Szilícium-dioxidból – azaz kovából – álló vázuk felépítése mikroszkóp alatt szemet gyönyörködtető struktúrákat alkot. Mintegy 100 000 fajuk fordul elő a Földön – alakjuk, vázuk nagyon változatos. Ősi szervezetek, és kovavázuk fennmarad az üledékes kőzetekben, így fontos szerepük van a földtörténeti, geológiai vizsgálatokban. 2000-ben az Európai Unió Víz Keret-irányelvének megszületésekor a csoport bekerült a kötelezően vizsgálandó 5 élőlénycsoport közé. Azóta az európai kutatók részben a diatómák jelenléte alapján állapítják meg, hogy egy adott víznek milyen az ökológiai minősége.

Jubileumi konferencia Lágymányoson

A kovaalgák kutatásával foglalkozók legfontosabb rendezvénye Európában a Central European Diatom Meeting, vagyis a Közép Európai Diatóma találkozó. A több évtizedes hagyománnyal rendelkező, eredetileg német nyelvű konferenciasorozaton általában szó esik a vízminősítésről, a földtörténetről, a genetikáról és a rendszertanról. A rendezvényt évente tartják meg Európa különböző városaiban. Mivel egyre több olyan résztvevő jelent meg, akik nem német nyelvterületről érkeztek, a konferencia nyelve fokozatosan németből angolra váltott. A teljesen nemzetközivé válás óta a tizedik, jubileumi Közép Európai Diatóma konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézetének (MTA ÖK DKI), valamint a Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) Növénytárának munkatársai rendezték meg. A jubileum ünnepélyességét emeli, és magyarországi megrendezésének aktualitását adja, hogy a konferencia évében emlékezünk meg két világhírű kovaalga kutatónk, Dr. Pantocsek József halálának és Dr. Hajós Márta születésének 100. évfordulójáról. A csütörtökön és pénteken zajlott rendezvényre 80 magyar és külföldi (például török, orosz és luxemburgi) kutató érkezett Budapestre, összesen 23 országból. A helyszínt az MTA Természettudományi Kutatóközpont biztosította Lágymányoson, a 2013-ban átadott új épületben.
Az összejövetel fő szervezője Prof. Dr. Ács Éva, az MTA ÖK DKI tudományos tanácsadója. Dr. Áder János Köztársasági Elnök vállalta magára a védnökséget. Az előadásokat ma szakmai kirándulás követte, melynek során a vendégek Tihanyba látogattak el.

Európai kutatók, egzotikus helyszínek

Megnyitó előadásában Prof. Szöllősi-Nagy András, a Víz Világtanács elnökségi tagja a globális vízciklusok, a klímaváltozás, az emberi népesség gyors növekedése és a közpolitika összefüggéseiről beszélt. Cvetkoska Aleksandra egy nemzetközi kutatás tagjaként a Balkánon nagyon régen kialakult, egymás mellett fekvő két „testvér-tó”, az Ohrid és a Preszpa algáit vizsgálja. Az üledékből vett minták alapján az ottani algák több, mint egymillió éves történetére derítettek fényt.

Belga és cseh kutatók az Antarktiszon vett mintákat elemeztek, és így sikerült egy láncot alkotó kovaalga fajt leírniuk. Fabiane Fabiane F. és munkatársai pedig az Amazonas vidékén található Rio Negro vizében nagy mennyiségben találták meg egy új faj egyedeit. Munkájukat nem előadáson, hanem poszteren mutatták be, 39 másik poszter között. Kiállítók A résztvevők modern, számítógéppel összekapcsolt Zeiss és Olympus fénymikroszkópos rendszereket, a Schweizerbart Science Publishers kiadó tudományos folyóiratait és régi magyar algákkal foglalkozó könyveket is megtekinthettek a kiállítók asztalán. Dr. Makk Judit mikrobiológus, az ELTE adjunktusa elektronmikroszkópos felvételek által inspirált pasztell rajzait állította ki. A konferencia angol nyelvű honlapja itt érhető el.

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás