Magyarország 2015 a KSH adatok tükrében: nem túl rózsás

2016. május 1. 17:23

Magyarország 2015 a KSH adatok tükrében: nem túl rózsás

A Központi Statisztikai Hivatal több mint két évtizede indította el Magyarország című kiadványsorozatát, hogy – a statisztikai törvényben foglaltaknak megfelelően – minden évben tájékoztassák az Országgyűlést és a Kormányt az ország társadalmi, gazdasági és népesedési adatairól.

A Magyarország, 2015 kiadványban az elemzések elsősorban a 2015. évi folyamatokra összpontosítanak, azonban a 2015. évi adatok önmagukban nem elegendőek a folyamatok, a társadalmi és a gazdasági jelenségek mélyebb ismertetéséhez. Ezért legalább az elmúlt évekre, de a bemutatott folyamatok, jelenségek természetétől függően esetenként hosszabb távra is visszatekintenek. Bizonyos témaköröknél, ahol a 2015. évi adatok még nem álltak elő, a legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján készültek az elemzések.

Annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet adjanak  Magyarország társadalmáról és gazdaságáról, a hazai és nemzetközi statisztikai szolgálatok adatain túlmenően más szervezetekben, kutatói műhelyekben készült szakmai és tudományos elemzések eredményeit is felhasználták. Tekintettel arra, hogy a kötet célja a 2015. év bemutatása, ezért a 2016. évi változások, folyamatok, adatok még nem tükröződnek az elemzésben. A friss adatok iránt érdeklődők figyelmébe ajánlja a KSH a honlapján található letölthető kiadványokat és táblákat, valamint a felhasználók igényei szerinti adatletöltéseket lehetővé tevő tájékoztatási adatbázist.

 Magyarorszag2015_kiadvany_INFOGRAFIKAMagyarorszag2015_kiadvany_INFOGRAFIKARészletek a tanulmányból:   
• Az 1980-as évek elejétől intenzív felmelegedés kezdődött a Kárpát- medencében, a hőmérséklet emelkedése elsősorban a nyári és a tavaszi átlaghőmérséklet változásában követhető nyomon. A szélsőséges hidegek (fagyos napok) ritkábbá, a kánikulai, forró napok gyakoribbá váltak.

• Az ökológiai gazdálkodással foglalkozók száma és a bevont terület is csökkent 2014-ben az előző évhez képest. Mezőgazdasági területeinknek 2,3%-át hasznosítjuk biotermeléssel, ez az unió 5. legalacsonyabb aránya, az uniós átlag (5,8%) felét sem éri el.

• 2014-ben a magyar lakások 77%-ából – közel 3,4 millió lakásból – csatorna vezette el a szennyvizet. A csatornázott lakások aránya a városokban (87%) jóval a községi szint (50%) felett volt.

• Hazánkban a légszennyező anyagok – az üvegházhatású (ÜHG), a savasodást okozó gázok, az ózonprekurzorok és a szálló por – kibocsátása folyamatosan csökken. A mérséklődés eltérő okokra vezethető viszsza, ezek elsősorban a technológiai változások, a környezetvédelmi szabályozások, az ipari termelés és a mezőgazdaság szerkezeti átalakulása.

• 2014-ben a gazdasági szervezetek reálértéken 36%-kal többet (összesen 175 milliárd forintot) költöttek a környezetszennyezés megelőzésére, csökkentésére vagy megszüntetésére, mint az előző évben.

• 2010 óta a hazai energiafogyasztást csökkenő tendencia jellemezte. 2014-ben azonban enyhe emelkedés következett be, 963 petajoule energiát használtak fel a nemzetgazdaságban, 11%-kal (122 PJ-lal) kevesebbet a 2010. évinél.

• 2014-ben az energiaigények fedezésére szolgáló források 35%-a hazai termelésből, 65%-a importból származott, az arány az ener- giabehozatal felé tolódott el. A hazai termelés 0,7, ezen belül a villamos- energia-termelés 3,0%-kal kevesebb volt, mint az előző évben. A villamos energia több mint felét atomenergiából állították elő.

• Az energiaimport 2014-ben 12%-kal több volt egy évvel korábbinál. Ezen belül a kőolaj és kőolajtermékek behozatala 15, a földgázé 10%-kal emelkedett.

• Az elmúlt években a magyar gazdaság relatív energiaigényessége csökkenő tendenciát mutat, 2013-ban – a gazdasági teljesítmény 1,6%-os emelkedése mellett – 4,3%-kal mérséklődött. Ennek ellenére nemzetközi összehasonlításban a magyar gazdaság relatív energiafelhasználása nagy.

• Hazánkban a megújuló forrásokból származó energiának a fogyasztáson belüli részaránya folyamatosan emelkedik, 2014-ben 9,5% volt, az uniós átlagtól (16%) viszont elmaradt. 2014-ben a megújuló energia- források részaránya az összes villamosenergia-felhasználáson belül 7,3% volt, több, mint az előző évben.
Részletek a Magyarország 2015 kiadványban (a 169. oldaltól):  a környezeti adatokat itt találják >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés