Szomszédolás Temesváron

Bajomi Bálint - www.bajomibalint.hu

2016. május 6. 17:52

Szomszédolás Temesváron

Mi az az ipari szimbiózis? Hogy kapcsolódik a klímavédelemhez és Temesvárhoz? Mindez kiderül Viszlay Zsuzsannával, az IFKA munkatársával készített interjúnkból.

– Mit takar az IFKA rövidítés, és mit érdemes tudni erről a szervezetről?
– Az IFKA rövidítés az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft-t takarja. Az IFKA egy 25 éves cég, a Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonában álló háttérintézmény. Alapító okiratunk több feladatot határoz meg, ezek közé tartozik a logisztika és a minőségügy; ezen felül foglalkoztatásbővítési projekteket hajtunk végre, egy részlegünk pedig ipari szimbiózissal, hulladékgazdálkodási projektekkel foglalkozik.

– A szimbiózis egy szokatlan elnevezés, bár a biológusok körében ismert a kifejezés. Az iparban mit értetek ezalatt?
– Az ipari szimbiózis az ipari ökológia egyik ága. Tulajdonképpen azt jelenti, hogy a biológiához hasonlóan két szervezet kölcsönösen együttműködve használja fel egymás hulladékát. Az egyik cég egy másik szervezet termelési folyamatából kikerülő anyagáramból egy újabb termelési folyamaton keresztül terméket állít elő.

– Ti katalizáljátok ezeket az együttműködéseket?
– Igen, az akkori nevén Iparfejlesztési Közalapítványnak, ami az IFKA Nonprofit Kft. jogelődje 2010 és 2012 között volt az első ipari szimbiózis projektje – erről a Greenfo is tudósított. A projektben egy birminghami székhelyű szervezet know-how-ját átvéve építettük ki Közép-Magyarországon az ipari szimbiózis hálózatot. Ez a know-how, ez a módszertan, amit az angliai International Synergies kidolgozott, arra épül, hogy minél több, egymástól hagyományosan elkülönülten, különböző szektorban tevékenykedő vállalatot ültet le úgynevezett quick win workshopok keretében. A cégek felmérik, vagy végiggondolják saját anyagáramaikat, és kapcsolódási pontokat keresnek egymással. Ezt a „párkeresést” az IFKA munkatársai moderálják – ennek megfelelően ezt facilitált ipari szimbiózis projektnek hívják.

– Tudsz mondani konkrét példát, hogy milyen anyagokat kell itt elképzelni?
– Nagyon sokat foglalkoztunk a különböző műanyagokkal, hungarocellel például, amire hasznosítót javasoltunk cégeknek. De gondolhatunk bármilyen anyagáramra, akár építési-bontási hulladékra, akár üveghulladékra, vagy öntödei homokra, erőművi gipszre, tehát bármire. Hagyományos értelemben az ipari szimbiózis kiterjed nem csak az anyagáramokra, hanem úgy általában véve a szabad kapacitásokra. Tehát lehet raktárkapacitás, szállítási kapacitás vagy oktatóterem közös használata is; minden lehetőség, ami a cégek együttműködését jelenti és költségeik csökkentését, racionalizálását eredményezi, továbbá valamilyen környezeti hasznot hajt.

– Részt vesztek a Climate-KIC programban, ami egy nemzetközi együttműködés. Itt milyen tevékenységet végeztek, mi a célja ennek a közösségnek?
– A Climate-KIC a European Institute of Innovation and Technology (EIT) egyik tudás és innovációs közössége. A célja a klímainnovációk elterjesztése az EU-ban, és ezáltal az Európai Unió nemzetközi versenyképességének a növelése. Az IFKA 2012 óta tagja a közép-magyarországi konzorciumnak. Az elmúlt három évben ennek kapcsán számos projektben és tevékenységben vettünk részt. Ipari szimbiózis projektet valósítottunk meg a már említett ISL-lel közösen, ezen kívül részt vettünk egy szakértői csereprogramban „pioneer”-ként, fogadó szervezetként , illetve coach-ként.

Szomszédolás Temesváron Szomszédolás Temesváron
A képre kattintva galéria nyílik.

– A coach alatt mit kell érteni?
– A coach az a személy, aki mentorálja, támogatja,  a résztvevő szakértőket (pioneerokat) a hazai és nemzetközi fogadó szervezeteknél megvalósított projektek során, a fogadó szervezetekkel is kapcsolatot tartva kialakítja a munkaprogramjaikat, és igazolja a tevékenységüket.

– A projekt keretében tanulmányutakat is szerveztek – legutóbb 2015 novemberében utazott Temesvárra egy magyar csapat. Mi volt a célja ennek a tanulmányútnak, és kiket hívtatok meg? Hogyan látod, milyen eredményei voltak a kirándulásnak?
– Ez a tanulmányút a Climate-KIC-nek egy viszonylag új kezdeményezése, 2014 óta fut. A Climate-KIC-ben 6 európai régió vesz részt. Az elmúlt években egyre nagyobb igény merült fel a tevékenységek több régióra történő kiterjesztésére és ennek érdekében a már meglévő 6 régió mindegyike kapott egy-egy szomszédos országból származó „testvérrégiót”. A Közép-Magyarországi Régió a romániai Temes megyével alakított ki együttműködést.
Partnerünk a Temes Megyei Kereskedelmi, Agrár- és Iparkamara. A tanulmányút keretében egy 20 fős delegáció utazik a szomszéd régióba. A résztvevőket megismertetjük a Climate-KIC tevékenységeivel, próbálunk újabb kezdeményezéseket ösztönözni, projekteket generálni, együttműködéseket kialakítani. Tanulunk egymástól és szakmai kapcsolatokat építünk.

– Tudsz néhány példát mondani, hogy milyen cégektől vettek részt a tanulmányúton?
– 2015-ben a program keretében Budapestre látogatott például az AQUATIM (a temesvári víziközmű-szolgáltató) és a ROSENC (megújuló energia klaszter) képviselője. Magyar részről hulladékhasznosító cégek képviselői vettek részt a programban, illetve a környezetvédelmi exportot támogató KEXPORT Klaszter, önkormányzatok környezetvédelmemmel foglalkozó munkatársai, minisztériumi szakemberek, egyetemi kutatók, kármentesítéssel foglalkozó cég, és kezdő vállalkozók „startupperek”.

– És a Greenfo képviselője, azaz jómagam. A tavalyi út eredményeit hogyan tudtátok nyomon követni? Vannak ilyenkor konkrét eredmények, vagy ezek kis magok, amiket elültettek, és majd később kihajtanak?
– Ezek inkább magok. Egy lehetséges együttműködés első lépése a kapcsolat kialakítása. Emellett elindítunk „közös gondolkodásokat”, projekt-fejlesztő workshopot tartunk, ahol körvonalazódhatnak azok az irányok, amelyekben a szakemberek érdekeltek, akár egy EU-s pályázat elkészítésében. Mint programkoordinátorok, a közösen beadott pályázatokat tartjuk a legfontosabb célnak. Ezeket természetesen év végén tudjuk számszerűsíteni. Az INTERREG Danube projektben magyar és román partnerek közösen adtak be pályázatot. Ezen kívül természetesen nagyon sok együttműködés van, főleg szegedi cégekkel. Tehát Csongrád megye határon átnyúló szempontból előnyös helyzetben van, hiszen az itt élők tudnak indulni határon túli együttműködési projekteken. Három régió tartozik ebbe a körbe Magyarországról és három régió Romániából. A közép-magyarországi és a temesvári régió nagyon nyitottak az együttműködésre, aktívak a program során. A többi régiókból olyat is hallottam, hogy hárman vettek részt, például az Anglia-Írország együttműködési vonalon. Bízom benne, hogy a mi programunk a jövőben is hasonlóan nagy érdeklődésre tart majd számot, és a résztvevők visszajelzései is azt fogják alátámasztani, hogy érdemes részt venni a tanulmányutakon.

Szomszédolás Temesváron Csoportkép a Nemzeti Színház előtt
A képre kattintva galéria nyílik.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés