A természetvédelem ennyire negatív hozzáállása nem teszi érdekeltté a kutatókat a barlangok megóvásában

2016. május 29. 20:22

A természetvédelem ennyire negatív hozzáállása nem teszi érdekeltté a kutatókat a barlangok megóvásában

Kevesen tudják, hogy a világ egyik legnagyobb hévizes eredetű barlangterme Budán található. Nemrég közöltük a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság hírét „Barlangos ingatlan csiki-csuki” címmel. A József-hegyi barlangról szóló cikkre reagált az egyik felfedező, Adamkó Péter, aki szerint a leírtak ugyan megfelelnek a valóságnak, de fontos tények és előzmények elhallgatásával kerültek közlésre, így a hír igaz, de igen félrevezető és megtévesztő.

Íme a Barlangos ingatlan csiki-csuki cikk, és  a barlangász írása:

A József-hegyi barlangot 1984-ben fedezték fel a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület barlangkutatói, Adamkó Péter és dr. Leél-Őssy Szabolcs kutatásvezetők irányításával, igen hosszan tartó, nehéz kutatás árán. 1984-ben a József-hegyen a Belügyminisztérium egy 134 lakásos lakótelep építésébe kezdett. Egyik ház alapozásánál a markológép egy kis, alig 1 méter átmérőjű barlangi üreget harántolt. Ekkor jött a mi barlangkutató csapatunk, és több mint két hónapos igen megfeszített kutatómunka után bejutottunk a József-hegyi-barlangba, 1984. április 2-án. Ha ekkorra nem sikerült volna eredményt elérni, az április 4-i „felszabadulás ünnepe” után betemették volna az akkor már 25 méter mély kutatóaknát. Már megvolt rendelve a több teherautónyi transzportbeton. Májusban már egy kilométer hosszú volt a barlang és megtaláltuk a Kinizsi-pályaudvar nevű barlangtermet, mely azóta is a Földkerekség legnagyobb hévizes barlangi terme. 1985-ben a barlang hossza meghaladta a két kilométert. A BM a lakótelep építését hosszú csatározásunk eredményeképp leállította, 1989-90-ben pedig végleg levonult az építési területről.

A barlang feletti részét 1994 nyarán visszaszármaztatta a magyar államnak.

A meglévő nyolc, szerkezetkész társasház építését befejezték és összesen 34 lakást értékesítettek, vagyis a 137-ből csak 34 épült meg! Így sikerült a barlang feletti terület nagy részét megóvni zöldterületnek, egyesületünk határozott fellépésnek köszönhetően. A barlang feletti területet viszont rekultiválni kellett volna, ám a természetvédelmi vagyongazda, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) jogelődje, rekultiváció címén tájidegen andezit-meddővel kezdte el a területet feltölteni. Az amúgy eladhatatlan andezitmeddőt a 40 km-re lévő dunabogdányi murvabányából fuvarozták, több mint 300 köbmétert! Ez a bánya akkor a Vízügy és Természetvédelem kezelésében volt, tehát önmaguknak adták el az amúgy eladhatatlan andezit port! Egyesületünk természetkárosítás miatt feljelentést tett a kerületi rendőrkapitányságon, az esetet akkoriban a TV Híradó is bemutatta,


 




A barlang feletti terület rekultivációját végül egyesületünk végezte el, de az ezért beígért 6 millió forintot nem kaptuk meg, a DINPI által megbízott Pergola Kft. eltűnt a pénzzel, illetve feloszlott. Végül ezt a munkát egyesületünk végezte el mint alvállalkozó, de az ezért ígért 6 millió forintot nem kaptuk meg, az akkori Természetvédelmi Igazgatóság által megbízott Pergola Kft-től. Felszámolta magát és eltűnt a pénzzel. A kirobbant botrány hatására menesztették a budapesti természetvédelmi igazgatót! Időközben a barlang hosszát sikeresen 4 kilométerre növeltük folyamatos kutatással. A barlang legtöbb részében, a védelem érdekében, eddig csak egyesületünk tagjai jártak, és szakirányú végzettséggel rendelkező, nemzetközileg elismert szakemberek. 1989-ben a X. nemzetközi Szpeleológiai Konferencia jogát a barlang felfedezése hírére kapta meg hazánk. Ez alkalomból a világ szinte összes országából nemzetközi hírű tudós professzorok jártak a barlangban, voltak, akik csak azért utaztak hazánkba, hogy a József-hegyi-barlangot láthassák.

Időközben a barlangunkban számos politikus is járt. Kiemelném Sólyom László köztársasági elnök urat, de egy belügyminiszter, 5 környezetvédelmi miniszter, több államtitkár és számos országgyűlési képviselő is járt a barlangban, és persze rengeteg újságíró és tévés, magyar és külföldi egyaránt. Ugyanakkor fennállása óta a Duna-Ipoly Nemzeti Park egyetlen igazgatója vagy magasabb szintű vezetője sem volt lent a barlangban a felfedezés óta eltelt 32 évben, tehát azt sem tudják, mit kell védeni, és mi a barlang igazi értéke.
A barlang máig feltárt hosszúsága meghaladja a 6000 métert, képződményeivel világhírű lett. A barlang legnagyobb része felső-eocénori nummuliteszes mészkőben alakult ki, bár mélyebb járatai lenyúlnak a triászkori tűzköves mészkőbe, felsőbb részei pedig elérik a mészkövet fedő márgarétegeket is. 15-20 méter magas folyosók és hatalmas termek jellemzik, élükön a Kinizsi-pályaudvarral, amely – 70 m-es hosszúságával, 15 m-es szélességével és 20 m-es magasságával – a világ egyik legnagyobb hévizes eredetű barlangterme. A barlang rendkívül gazdag kristályos kiválásokban. Falait akár 10 cm-es hosszúságot is elérő aragonittűk, óriás gipszkristályok és hófehér borsókövek díszítik. Bár a cseppkő-képződés itt nem jelentős, mégis látható néhány gyönyörű, fehér vagy vasoxidtól vörös cseppkőlefolyás. E gyönyörű föld alatti kristályvilág még a kutatók számára is csupán korlátozottan látogatható, ugyanis csak így biztosítható, hogy a törékeny képződmények ne szenvedjenek helyrehozhatatlan károkat. A barlang feletti kis házat 1990-ben a Belügyminisztérium építette barlangkezelő és kutató háznak, annak fejében, hogy nem a BM-nek kellett rekultiválni az építési területet. Az emeletét, illetve a tetőtéri részt félig társadalmi munkában mi építettük, illetve a többlet költséget mi álltuk az egyesület tagjainak adakozásából. A barlang bejáratát is ebbe a házba vezettük be.

Ez a ház, amiből a barlang bejárata nyílik, a barlang elidegeníthetetlen, szerves része.

József-hegyi barlang József-hegyi barlang
A képre kattintva galéria nyílik.

Egyébként a kutatóház igen kicsi, nem is áll másból, mint egy közösségi helyből és egy kis szobából és mellékhelyiségből. Gyakorlatilag raktárként és öltözőként szolgál, a barlangba ugyanis barlangvédelmi okokból csakis tiszta mosott barlangos ruhában lehet leszállni, mert a sáros ruháról felszálló por a kristályokra rászáll. 1990-ben aztán a barlang és a terület állami tulajdonba, a terület és a barlang vele együtt a kezelőház (mint a barlang része) a DINPI elődjének kezelésébe került. Az általunk kigondolt és 50%-ban általunk felépült barlangkutató ház is állami tulajdonba került. Időközben környezet és természetvédelmi miniszterek és államtitkárok folyamatosan ígéretet tettek, hogy 50 vagy 99 évre tartós használatba adják a házat egyesületünknek, de az ügy mindig elakadt alsóbb szinten. A Nemzeti Park és annak jogelődjei – akik vezetői közül szégyenszemre egy sem járt lent a barlangban és sejtelmük sem volt, hogy mi a rájuk bízott érték – mind csak azt látták, hogy gyönyörű helyen van a barlang feletti ingatlan és a kis ház. Sajnos a kezdetek kezdete óta sohasem voltunk kívánatos személyek az általunk felfedezett barlangban. Túl erősen védtük és ez sok érdeket sértett. Haraszty László helyettes államtitkár idejében aztán úgy döntöttek, hogy az a legjobb, ha névleges bérleti szerződést kötünk az általunk is épített barlangászházra. E szerződés havi tízezer forint bérleti díjat írt elő számunkra, amivel ugyan nem értettünk egyet, hiszen mindenféle támogatás nélkül kutatjuk a barlangot, de ezt a szerződést ránk kényszerítették.

A József-hegyi-barlangnál 32 éven át végzett munkánk anyagi értékét csak megbecsülni lehet. 26 nyári tábor, átlagosan 10 nappal, naponta átlagosan 12 fővel, naponta 9 óra munkával: 28080 óra. Esti-délutáni munkák 32 éven át, évente átlagosan 15 nap, átlagosan 5 fővel, alkalmanként 4 órában: 9600 óra. Összesen 37680 munkaóra, szakképesítéssel, föld alatti pótlékkal veszélyes körülmények között min. 1500 Ft-os órabérrel számolva kb. 56,5 millió Ft! 2014. április 2-án, pont a felfedezés 30. évfordulóján meglepetés ért bennünket: a DINPI havi 80 ezer forint + rezsiköltség összegre emelte egyoldalúan a bérleti díjat, azzal, hogy ez nem jelenti automatikusan a bérleti szerződés meghosszabbítását! Egyesületünk költségvetése igen alacsony, szinte csak tagdíjakból tevődik össze, egyhavi bérleti díjat sem tesz ki! A felfedezés 30. évfordulójára jelentette meg dr. Leél-Őssy Szabolcs az általa írott “Kristálybarlang a nagyváros alatt – A budapesti József-hegyi-barlang" című könyvet, igen reprezentatív kiadásban. Ezután nyakunkba sózott a DINPI egy „kiürítési” pert, melyet természetszerűen elbuktunk. Ugyan a bíróság a szóbeli indokolásban szó szerint elmondta, hogy igazunk van, de jogilag nem mi vagyunk a tulajdonosok. Most ott tartunk, hogy hatóságilag kilakoltatnak minket, a barlang felfedezőit, a kutatók és a magas rangú barlanglátogató vendégek bekeretezett képét a felszereléseinkkel együtt az utcára teszik.

József-hegyi barlang József-hegyi barlang
A képre kattintva galéria nyílik.

2015. december 31-én lejárt a barlangra vonatkozó kutatási engedélyünk. Időben beadtuk a hosszabbítási kérelmet, de minden határidőt túllépve, éppen a Föld Napján érkezett meg az elutasító határozat. Az indoklás szerint a vagyonkezelő nem járult hozzá a kutatáshoz! Más indok nincs, vagyis azt csak sejthetjük. Nem csak a József-hegyi-barlang esetében, hanem öt másik, általunk kutatott barlang esetében is megvonták az engedélyt. Ezek közül négyet mi fedeztünk fel! Egyesületünknek erdélyi és felvidéki tagjai is vannak, akik a kezdetek óta velünk voltak, részt vettek a kutatásban és a kutatóház építésében. Nehéz nekik elmagyarázni azt, ami most velünk, kutatókkal, felfedezőkkel történik.

Ott tartunk, hogy több mint öt hónapja nem juthatunk le az általunk felfedezett barlangokba. Fellebbezésünket ugyan benyújtottuk, de a hatósági út lassú és kiszámíthatatlan. Jelenleg Magyarországon a barlangkutatóknak csak ahhoz van joguk, hogy a barlangokat saját szabadidejükben és saját pénzükön felfedezzék, de semmi több. Nem szólhatnak bele a barlang további sorsába, azt tőlük elvehetik minden indok nélkül. A természetvédelem ilyen, a barlangkutatókhoz ennyire negatív hozzáállásával egyáltalán nem teszi érdekeltté a kutatókat a barlangok megóvásában.

Budapest, 2016. május 26. Adamkó Péter




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés