Az ausztrál Nagy-korallzátony északi és középső részének legalább 35 %-a teljesen elpusztult a korallfehéredés következtében, a déli rész szerencsésebb volt, 95 %-a megmenekült – jelentették ma be a kutatók. A világörökségi helyszín évente nagyjából 5 milliárd ausztrál dollárral járul hozzá az ország turisztikai bevételeihez.
A mutatók valószínűleg tovább fognak romlani, mivel az érintett régiók korallfehéredés sújtotta, ám eddig megmaradt területeinek – 65 százalék – egy része sem képes regenerálódni – állapították meg a szakemberek. „Ausztrália mostanáig kitartott amellett, hogy a világörökségi státuszt biztosító északi régió megőrizte épségét, most azonban hatalmas a csapás” – mondta Terry Hughes, a Queensland állambeli James Cook Egyetem munkatársa. Ausztrál kutatók idén márciusban arról számoltak be, hogy a korallzátony mindössze hét százalékát nem érintette a korallfehéredés. Már akkor komoly aggodalmukat fejezték ki az északi zátonyok jövőjét illetően.
A régió 84 korallzátonyának állapotfelmérését célzó légi és víz alatti vizsgálatokkal megállapították, hogy a vártnál sokkal súlyosabb a helyzet. „Tizennyolc éven belül ez a harmadik alkalom, hogy a Nagy-korallzátonyt tömeges korallfehéredés sújtja a globális felmelegedés következtében, a jelenlegi folyamat az eddigi legsúlyosabb” – fogalmazott Hughes. A szakemberek szerint az adatok még aggasztóbbak lennének, ha a zátonyt januárban elérő Winston-ciklon nem hűtötte volna le a középső és déli részeket.
A korallfehéredés a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása.
A világ legnagyobb koralltelepét felügyelő ausztrál hatóság által 2016. március 29-én közradott, dátumozatlan felvétel az ausztrál Nagy-korallzátony kifehéredett szakaszáról Cairns és Pápua Új-Guinea között. (MTI/EPA)
Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad utánuk. Ha a folyamat hosszan tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent az élőhelyként és táplálékként a korallokra támaszkodó halakra és rajtuk keresztül az emberekre is. A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza, aminek hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség áll.
A kutatók szerint a legfrissebb eredmények arra sarkallhatják az UNESCO világörökségi bizottságát, hogy felülvizsgálja a tavalyi döntését arról, hogy egyelőre nem kerül fel a világ veszélyeztetett természeti örökségeinek listájára a Nagy-korallzátony.
