Keltsük életre a Népligetet!

2016. június 15. 7:00

Keltsük életre a Népligetet!

Budapest legnagyobb közparkja évtizedek óta rendkívül rossz, elhanyagolt állapotban van, ezért itt az idő, hogy mind a döntéshozók, mind a civil szervezetek, közösségek meglássák a benne rejlő potenciált és változtassanak a jelenlegi méltatlan állapoton. A ReCity Magazin által szervezett 8 hetes műhelymunka során a részt vevő egyetemi hallgatók a Népliget revitalizációjára fogalmaztak meg fenntartható és költséghatékony megoldásokat.

Kiindulás: „ahova rendes ember nem jár”

A Népliget „mostohagyerek” a fővárosi nagyparkok között, dicső múltról esetében nehéz beszámolni, mivel alapítását követően igen hamar (már az 1900-as évek elején) elterjedt az a közvélekedés, hogy a „Nepcsi” az a hely, „ahova rendes ember nem jár”. Ebből a skatulyából sajnos azóta sem tudott kitörni. Pedig a XX. század első felében élénk társasági élet folyt a parkban, köszönhetően az akkor már rendkívül népszerű és emiatt túlzsúfolt Városligetnek. Az onnan kiszorult mutatványosok a Népligetben telepedtek le, volt itt óriáskerék, céllövölde, hullámvasút, nyári bobpálya és Kemény Henrik Bábszínháznak is a park adott otthont. A 400 fő befogadására alkalmas Pesti Sörcsarnok vagy Nagyvendéglő a kor legnagyobb vendéglátóipari egysége volt (romos épülete ma is áll). 
 Ennyi maradt a népligeti 400 fős Pesti SörcsarnokbólEnnyi maradt a népligeti 400 fős Pesti Sörcsarnokból

Az 1930-as években épült meg az autóversenypálya, ahol egészen 1972-ig zajlottak Grand Prix-ek és motorversenyek is, alkalmanként több tízezer embert vonzva a Népligetbe. Miért volt mégis rossz híre? A Népligetet leginkább a környékén élő (pl. Tisztviselőtelep) munkásosztály tagjai látogatták, ami távol tartotta a budai, vagy épp városligeti úri közönséget. A parknak a szocializmus évei sem kedveztek, az 1950-es évek elején betiltották a vurstlit (csak a bábszínház maradhatott), a területre pedig tájidegen egységek (pl. ELMŰ állomás, Ganz-Mávag próbapálya) kerültek.

A terület ma jól megközelíthető metróval, busszal, villamossal – sőt, távolsági busszal is. Növényállománya, értékes dendrológiai gyűjteményes kertje a legnagyobb fajtadiverzitású parkká teszi a fővárosban. Ettől függetlenül a Népliget sosem találta meg funkcióját a város szövetében, nem alakult ki sajátos, egyedi arculata, hangulata. Sőt, az évek során egyre elhanyagoltabb, lepusztultabb állapotának köszönhetően a bűnözés melegágya lett. 
 

A műhelymunka A programot létrehozó ReCity Magazin célkitűzése, hogy ne csak bemutasson példamutató kezdeményezéseket, melyek a város élhetőségét, fenntarthatóságát javítják, hanem maga is katalizátora legyen ezeknek! A szemléletformálás fontos részét képezi a gyermekek és fiatal felnőttek környezeti nevelése, társadalmi felelősségvállalásának ösztönzése. A „Társszakmák együttműködése a fenntartható városért” műhelymunkát ezért felsőoktatási intézményekben tanulók számára hirdették meg. Egy területfejlesztésre irányuló projekt nem lehet sikeres a társszakmák együttműködése nélkül, ezért a képzésen részt vevő hallgatók között építész, tájépítész, szociológus, természetvédelmi mérnök és környezeti kommunikáció szakos is volt. Ők a csoportmunkák során megismerték egymás – eltérő szakterületből adódó – különböző álláspontjait és konszenzusra jutva közösen dolgoztak ki egy-egy előre meghatározott fókuszpont figyelembevétele mellett egy fejlesztési koncepciót.
 

A 4 csoport eltérő fókuszpontok mentén alkotott: - Gyermek- és családbarát megoldások - Zöldfelület megőrzése, ökologikus hasznosítása - Sport és rekreáció - Kulturált szórakozási, kikapcsolódási lehetőségek A munkát meghívott előadók segítették, akik saját tapasztalataikon túl nemzetközi jó példákat is felsorakoztattak, így a résztvevők ezeket a – Népligetre vonatkoztatható – jó megoldásokat is beépíthették a koncepciókba.
Az előadók: Zsargó Szilvia (Mindspace Nonprofit Kft., Smart City Budapest alapító tag), Koltai Tamás (biológus, zöldfal-építő, Grofie alapító tag), dr. Tihanyi Dominika (tájépítész, Újirány Csoport), Krizsán Barbara (okl. településmérnök), Doró Viktória (kommunikációs szakember, fenntarthatósággal foglalkozó újságíró). Ahhoz, hogy a Népliget egy valóban szerethető, a városi térben kikapcsolódást, rekreációt elősegítő park legyen, elengedhetetlen a környéken élők, a területet használók véleményének kikérése, igényeiknek felmérése. Hiszen első lépésként azt kell elérni, hogy ők járjanak oda, tegyék élettelivé a parkot. Ennek érdekében egy lakossági fórum is megtartásra került, ahol számos hasznos ötlet hangzott el, amelyek a koncepcióba is bekerültek.

Fejlesztési javaslatok  -  ne csak a Planetáriumig

A 4 csoport által kidolgozott tervek összevetésével, a közös pontok kiemelésével született meg a végső javaslat-csomag, amely a következő elemeket tartalmazza (a teljesség igénye nélkül):
- Közösségi kert
- Barkácsműhely, ami DIY workshopoknak is otthont adna
- Nagyvendéglő rekonstrukciója: benne étterem, kávézó, közösségi tér, könyvtár - Kertmozi: a Nagyvendéglő kertjében
- Állatsimogató: háztáji állatok bemutatója
- Szánkódombon csúszdapark
- Görkorcsolya- és gördeszka pálya
- Tematikus játszóterek kialakítása: csillagászat, zene (természetes anyagokból készült eszközök)
- Meseösvény: több állomás, ahol ismeretterjesztő, természetvédelemhez kapcsolódó feladatokat kellene teljesíteni
- Külső színpad/agóra: oktatási célra, akár külső helyszínű tanórák (biológia, környezetismeret, földrajz) tartására
- Faiskola
- Tanösvény: mezítlábas résszel
- Botanikus kert - Mutatványos téren a vurstli felelevenítése: céllövölde, körhinta (tisztelgés a Népliget múltja előtt)
- Futópálya: ennek mentén ivókutak, öltöző
- Bicikli, bringó hintó bérlési lehetőség
- Rekreáció: nyugágyak, függőágyak, természetes alapanyagú szabadtéri bútorok, „fűre lépni szabad!”
- Tó kialakítása: méretétől függően csónakázási lehetőség (csónakház)
- Programok szervezése: családi piknikektől kezdve a kutyás találkozókon át a városvédő futásokig Egyrészt a Népliget védett történeti kert voltából fakadóan, másrészt a lakossági fórumon elhangzott igények (vadregényesség megőrzése) miatt a parkban csak néhány kiszolgáló épület (pl. illemhely, öltöző, értékmegőrző) kerülne kialakításra.

A terület óriási mérete miatt különböző korosztályokat vonzó „gócpontokat” hoznának létre (ezzel érve el, hogy ne csak a Planetáriumig jussanak a látogatók).

A fejlesztések sikerének kulcsa, hogy a park mostani rossz megítélése pozitív irányba változzon.

Ehhez marketingkommunikációs stratégia kialakítására lenne szükség és arra, hogy a Népliget saját, egyedi arculatot kapjon. Végül, de nem utolsósorban célszerű lenne, ha a Népliget részben önfenntartó módon működne és saját büdzséből gazdálkodhatna.
Hogyan? Külföldi példákból kiindulva egy nonprofit szervezet kezelhetné a park értékesíthető termékeit (pl. facsemeték, holtfa, komposzt, sporteszközbérlés, ajándéktárgyak), és ezek bevételét visszaforgatná a park fenntartására.

Népligeti lepukkant játszótér - messze az EU kompatibilitásNépligeti lepukkant játszótér - messze az EU kompatibilitás

Hogyan tovább? Jelenleg – rövid távon – sem a Fővárosi Önkormányzat, sem a X. kerület Kőbánya Önkormányzata (melyhez közigazgatásilag tartozik), nem tervezi a park teljes rehabilitációját (bár kiemelt akcióterület), de ami ennél is nagyobb baj, hogy nincs olyan civil szervezet, környékbeli kezdeményezés, amely felvállalná a Népliget „ügyét”. Senki sem érzi magáénak, ezért senki sem tesz érte.
A műhelymunka eredményét, az elkészült koncepciót és javaslat-csomagot eljuttatják a Fővárosi Önkormányzat és a X. kerület Kőbánya Önkormányzat illetékes osztályaihoz, valamint civil szervezetekhez is abban bízva, hogy a benne foglaltakat megfontolásra, továbbgondolásra érdemesnek tartják. A Népliget fejlesztése hosszú folyamat lesz, de itt az idő, hogy megtegyük az első lépést!

   A műhelymunka részletes összefoglalója itt olvasható >>>
 

A műhelymunka a Nemzeti Tehetség Program keretében, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés