A szélsőséges időjárás új mellékhatását fedezték fel tudósok. Ahogy küzdenek a kedvezőtlen időjárással az élelmiszer- és takarmánynövények egyre több vegyi anyagot halmoznak fel magukban, s ez ártalmas lehet az emberek és az állatok egészségére.
A búza és a kukorica több toxikus anyagot hoz létre magában a szélsőséges időjárásra adott reakcióként – figyelmeztetett az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése. Ha huzamosabb ideig esszük ezeket a növényeket, károsodhat egészségünk, vélekedtek szakértők az ENSZ környezetvédelmi közgyűlésén Nairobiban. Hogyan lehetséges ez?
Normális körülmények között a növények a nitrátokat tápanyagként funkcionáló savakká és fehérjékké alakítják. De a hosszan tartó szárazság lelassítja, sőt akár meg is akadályozhatja ezt a folyamatot, aminek következtében a nitrátok felhalmozódnak a növényben, és nem alakulnak át tápanyaggá. Ha az emberek túl sok nitrátot visznek be szervezetükbe az elfogyasztott ételekkel, ez csökkentheti a vörös vérsejtjeik oxigénszállító képességét – állítja az UNEP tanulmánya, melyet a Reuters hírügynökség ismertetett.
A rossz hír az, hogy a legalapvetőbb élelmiszernövények közül többnél is megfigyelték ezt a folyamatot. Közéjük tartozik a búza, a tengeri kukorica, az árpa, a szójabab, a köles és a cirok. Az aszály után hirtelen jött esőzés sem segít a helyzeten. A szárazság miatt megviselt növények, ha gyorsan, rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadékban részesülnek, gyorsan meglódul a növekedésük, s eközben hidrogén-cianidot, más néven a kéksavat halmoznak fel magukban.
A kéksavat a biológiai hadviselésben is használják, mert rontja az oxigén áramlását a testben. Már a rövidtávú kitettség is rendkívül káros lehet az emberi szervezetre, és elerőtleníti a testet. A kéksav-felhalmozódásra leginkább a manióka, a cirok, a búza és a len hajlamos.
Nitrát- és kéksav-mérgezésről számoltak be 2013-ban Kenyában és a Fülöp-szigeteken 2005-ben. Kenyában kéksavdús manióka elfogyasztása után halt meg két gyermek. Az eset felhőszakadások után következett be.
A természetben előforduló aflatoxinok májkárosodást, rákot és vakságot okozhatnak, gyermekeknél és magzatoknál pedig fejlődési rendellenességeket. Az aflatoxinok előfordulása újabb régiókra tolódik ki, ahogy változnak az időjárási viszonyok. A fejlődő országokban 4,5 milliárd ember van kitéve az aflatoxinok káros hatásának. Az International Livestock Research Institute szerint 2004-ben Kenyában 300 ember szenvedett aflatoxin-mérgezést, százan meg is haltak. Mindez egy hosszú aszályos időszakot követően történt.
De nemcsak a szubtrópusi területek élelmiszer-biztonságáról van szó. A UNEP becslése szerint Európában is növekedik az aflatoxin-kitettség esélye, ha a globális felmelegedés eléri 2 Celsius-fokot. Mivel a légszennyezés jelenlegi mértéke 3 Celsius-fokos felmelegedést fog okozni (ha nem csökkentjük a közeljövőben az ÜHG-emissziót), a veszély nem elhanyagolható. Az élelmiszernövényekben felhalmozódó toxikus anyagok idegrendszeri elváltozásokat is okozhatnak.
Új betegségek fenyegetnek a globalizáció miatt
Invazív hangyák, amelyek megdézsmálják haszonnövényeinket vagy az olajfát támadó alattomos betegség, amitől elszáradnak a levelei, és elsorvadnak az ágai – két példa arra, milyen növény-egészségügyi veszélyek terjednek manapság, a globalizációtól hajtva egyre gyorsabban.
