A rovat kizárólagos támogatója

A Big Jump, azaz a Nagy Ugrásnak keresztelt programmal a WWF Magyarország a folyók, a mellékágak, a holtágak és a vizes élőhelyek rossz állapotára, a folyó és az emberek közötti kapcsolat megszakadására kívánja felhívni a figyelmet.

Ennek keretében 2005-ben 22 ország 31 folyójába ugrottak be az emberek egyazon pillanatban. Akkor 250 000 ember csatlakozott, és ugrott vízbe Európa-szerte! Magyarországon először 2008-ban rendezték meg a Nagy Ugrást. Két helyszínen, a Nagykörűben és Tiszatarjánban. A cél az volt, hogy felhívják a figyelmet a Tisza árterének állapotára. A másik nem titkolt szándék pedig azt volt, hogy a programból hagyományt is teremtsenek. Ez sikerült is! 2015-ben például a régiós országok közül hazánkban volt a legtöbb helyszín, összesen 15 településén lehetett csobbanni.

Magyarország 16 települése állt ki a hétvégén édesvizeink mellett

Több száz európai helyszín mellett 16 magyar településen is megtartották vasárnap a Nagy Ugrást, az édesvizek európai ünnepét. A WWF Magyarország országos kihívására 8 megyéből érkeztek csatlakozók, így ismét a miénk lett a legnagyobb csobbanás a Duna menti régióban, ahol ez a nap az ‘Európa Amazonasaként’ is számon tartott Mura-Dráva-Duna határokon átnyúló Bioszféra Rezervátum emléknapja is egyben. A WWF Magyarország és a vizesélőhelyek rehabilitációja iránt elkötelezett Coca-Cola Magyarország együttműködésében megrendezett központi eseményen, Dunabogdányban 310 ember rohamozta meg egyszerre a Duna vizét. A lehengerlő hangulatról a közösségi élmény mellett a Dunabogdányi Svábzenekar fúvósai is gondoskodtak. A nap kerékpártúrával indult, majd a már hagyományosnak számító strandröplabda verseny és a vizes játékok mellett kalandpark, egy óriáscsúszda és egy újrahasznosítással ötvözött kreatív sarok is várta a tikkasztó melegben a strandon hűsölő résztvevőket.
 

Az idei országos megmozdulás legkisebb települése az alig 270 fős lélekszámú Somogy megyei Heresznye volt. A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátumnak az UNESCO által 2012-ben befogadott horvát-magyar szakaszán található kistelepülés az idei Dráva Félmaratont is az ‘Európa Amazonasa’ kezdeményezés emléknapjának szentelte, majd 113 résztvevővel vasárnap a Drávába csobbantak.

Gyermelyen a Nagy Ugrás során a települést átszelő pataknak kerestek nevet, Túristvándiban, a Túr-hoz kapcsolódó kulturális örökségé, többek között a vízi malomé volt a főszerep, Zebegényben pedig sárkányhajókról és kenukról is ugrottak.

"Köszönjük Dunabogdány, Heresznye, Herend, Túristvándi, Zebegény, Sajóörös, Törökszentmiklós, Cégénydányád, Ibrány, Nagykörű, Nagymaros, Kisoroszi, Sződliget, Vác, Mosonmagyaróvár és Gyermely lelkes ugróinak, hogy megmutatták, hogy számukra milyen értéket képviselnek élővizeink. A Duna, a Dráva, a Tisza, a Szamos, a Sajó, a Túr, a Lajta, a Séd patak és az eddig név nélküli Gyermelyi vízfolyás megünneplésével kinyilvánítottuk, hogy fontosnak tartjuk vizeink egészségét" -jelentette ki Antal Alexa, a WWF Magyarország kommunikációs vezetője.

A Nagy Ugrást kezdeményező Európai Folyókért Hálózat (ERN) eredeti célkitűzése 2005-ben az volt, hogy társadalmi támogatói bázist építsen ki az Európai Unió vízvédelmi szabályozási rendszerének és Vízkeret Irányelvének (VKI) népszerűsítéséhez. "Az idén 11. évéhez érkezett Nagy Ugrásról mostanra biztonsággal állapíthatjuk meg, hogy inspiráló és tömegeket megmozgató eseményről van szó, ami Európa szerte hitelesen képviseli az élővizek védelmének fontosságát. Vizeink egészségének megőrzésével szakmai szervezetek hálózata, helyi kormányzati és szakpolitikai szervek foglalkoznak több mint egy évtizede. A Nagy Ugrás az ő munkájuk társadalmi támogatását és az élő folyók iránti emberi elkötelezettséget is szimbolizálja"- közölte Gruber Tamás, a WWF Magyarország vizesélőhely-védelmi programjának vezetője

Az OzoneNetwork Egyenlítő című műsorának vendége Zanin Éva a WWF Magyarország kommunikációs munkatársa elmondta a kezdeményezés célja, hogy segítsen az embereknek újból rátalálni folyóikra. Rá kell venni a városlakókat, hogy vegyék ismét birtokukba vizeiket, illetve a program célja az is, hogy újból életre keltse azt az erős kapcsot, amely valaha összekötötte az embereket a vizes életterekkel. A legnagyobb probléma, hogy a 20. század megfeledkezett a folyóiról. Szemét-lerakóhelyként szolgáltak, szennyezetté és veszélyessé váltak, sőt, a megközelítésüket is gyakran tiltották. Szerencsére a kilencvenes években sokan, sok helyen nagy lendülettel láttak neki a folyók megtisztításának és helyreállításának. A 21. század felelősségteljesen gondolkodó embere már kötelességének tekinti tisztelni a folyókat, velük együtt élni, állapotukat helyreállítani, saját terüket visszaadni, és a vizek minőségét mindenhol javítani. Mutassuk meg tehát egy csobbanással idén is, hogy minden patak, minden folyó fontos.

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás