Száz százalékban a Paksi Atomerőmű bővítésével megbízott orosz Roszatom érdekeltségébe került a Ganz Engineering Kft. – tudta meg a Világgazdaság.
Eggyel kevesebb cég maradt a magyar atombizniszben, amely a Paks II. bővítése során a tervezett 40 százalékos hazai beszállítói arányt kitölthetné. A Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft.-ből ugyanis kivásárolta a Ganz Gépgyár Holding Zrt. 49 százalékos részesedését a Szentpéterváron bejegyzett Akcionyernoje Obcsesztvo Bjuro Masinosztrojenyija (CKBM). Utóbbi a Roszatom érdekeltsége, és eddig 51 százalékot birtokolt a budapesti székhelyű atomerőművi berendezéseket gyártó Ganz Engineeringben. Az akvizíció híre január óta terjedt a piacon, de az ügylet csak most fejeződött be – erősítette meg a Világgazdaság értesülését Fitos Zoltán, a Ganz Holding elnök-vezérigazgatója. A vételárról azonban üzleti titokra hivatkozva nem kívánt nyilatkozni.
„Nagyobbak így a lehetőségek” – ezzel indokolta az üzletrészeladást Fitos Zoltán. Atomerőművi berendezésekre jelentős a kereslet, hiszen Oroszország-, illetve világszerte számos atomerőművet építenek, terveznek. Ahhoz, hogy nagyobb megrendeléseket nyerhessen el a Ganz Engineering, fejlesztésekre van szükség, de a Ganz Holding a tőkeinvesztálásban nem tudott volna lépést tartani a Roszatommal. Nagyjából így vezette le Fitos Zoltán, miért is vált meg a tulajdonrésztől éppen a jelentős megrendelésekkel és bevételekkel kecsegtető paksi beruházás megkezdése előtt a Ganz Holding, pontosabban – a GGMD Vagyonhasznosítási és Fejlesztési Holding Zrt.-n keresztül érdekelt – Fitos Zoltán, Pétervári Péter és Czeiner János.
A magyarországi beszállítói esélyeket latolgatva energetikai szakértők úgy vélik, hogy a 40 százalékos hazai beszállítói arány bőven kijön a nem kifejezetten nukleáris technológiai beruházásokból, azaz az építő-, gépészeti, szerelő-, informatikai munkálatokból. Ami az atomerőmű lelkét illeti, ilyen létesítményeket kisebb alkatrészekkel ellátó cégek léteznek, de új berendezést szállítani képes magyarországi gépgyártóként egyedül a Ganz Engineeringet tartják számon. A cég zömmel egyedi gyártású berendezéseket készít, például a hasadóelemet a kazettákba átrakodó gépet vagy hűtőrendszeri nagy átemelő szivattyúkat. A mai formájában 2008-ban létrejött atomerőművi gyártó a Ganz energetikai gépgyártó részlegének bázisán jött létre, és szinte rögvest orosz partnerrel közösködött: a Roszatom-leány CKBM 2010-ben szállt be.
Az atomnagyhatalom orosz tulajdonostárssal a háttérben sem alakult azonban túl fényesen a Ganz Engineering számára az utóbbi két év. Legalábbis a mérlegbeszámolók alapján az árbevétele nem érte el az egymilliárd forintot sem, üzemi szinten pedig összesen mintegy 800 millió veszteséget volt kénytelen elkönyvelni 2013–2014-ben. Tavaly év végére a kötelezettségállománya 3,7 milliárdra kúszott fel, a saját tőkéje pedig 1,7 milliárdra fogyott, mélyen a 3 milliárdos jegyzett tőke alá süllyedt- írta Vitéz F. Ibolya a vg.hu-n.
Az oroszokat is megérinti az új fuvallat
Az orosz óriáscég, az elsősorban nukleáris energetikával foglalkozó Rosatom, leányvállalatai révén szélenergetikai projektekbe kezd. A nagyvállalat célja, hogy felzárkóztassa az orosz szélenergia iparágat a nemzetközi szinthez.
A Rosatom 2020-ig összesen 610 megawattnyi létesítést szeretne végrehajtani, aminek a tervezett költsége eléri a 1,3 milliárd dollárt. A földgázban és kőszénben gazdag ország energiatermelése ezzel a lépéssel elindul a változások útján, amelynek során várhatóan a megújulóenergetika is egyre nagyobb szerepet kap majd.
