Sok ezer helyi lakos és Ligetlátogató várja, hogy kiderüljön, valóban került-e a levegőbe mérgező és rákkeltő azbeszt a volt Hungexpo épületeinek bontása során a Városligetben. Annak érdekében, hogy tisztázódjon a helyzet, a Greenpeace független akkreditált cég szakértőjével tervez mintát venni a helyszínen található, valamint az elszállított bontási hulladékból.
A héten kirobbant azbeszt-ügy is alátámasztja, hogy nemzetgazdaságilag kiemelt beruházások esetében, mint amilyen a Városliget múzeumi negyeddé tervezett átalakítása is, nincs minden esetben lehetőség megfelelő hatósági munkára, így a fejlesztések könnyen vezethetnek környezeti károkhoz és veszélyeztethetik az emberek egészségét. A helyzetet rendezni lehetett volna az Országgyűlés tegnapra összehívott rendkívüli ülésén a Városliget törvény [ 2013. évi CCXLII. Törvény a Városliget megújításáról és fejlesztéséről] visszavonásával, ám a kormánypártok távolmaradása ezt megakadályozta. Az azonban máig nem tisztázódott, hogy a volt Hungexpo épületeinek bontásakor mi történt a munkálatok során feltárt rákkeltő azbeszttel.
A Greenpeace bízik abban, hogy a Városliget Zrt. betart minden szakmai előírást, hiszen az azbeszt szakszerűtlen bontása súlyosan veszélyeztetheti az emberek egészségét. [2] Annak érdekében, hogy tisztázódjon az azbeszt körüli helyzet a Városligetben, a Greenpeace felajánlja Sághi Attilának, a Városliget Zrt. műszaki igazgatójának, az Illatos úti vegyianyaggyár esetében már bizonyított független szakértői csapatát. A zöld szervezet egy akkreditált cég szakemberével venne mintákat a helyszíni és a már elszállított bontási hulladékból.
A Greenpeace tegnap a Városliget Zrt.-hez fordult bejutási engedélyért, ugyanis a beruházó engedélye szükséges ahhoz, hogy a szakértő bemehessen mind a bontási területre, mind az elszállított hulladék telephelyére. Amennyiben erre lehetőség nyílik, a szervezet a mintákat laboratóriumban vizsgáltatja be, a vizsgálat eredeményeit pedig a kézhezvételt követően rögtön nyilvánosságra hozza. A Városliget Zrt. közleménye alapján a helyszínen vett porminták eredményeire vár, ám közben a környékbeli lakosok és a rendszeres Ligetlátogatók attól rettegnek, hogy az elmúlt héten belélegezhették a rákkeltő azbesztet. “Mivel számunkra mindenek felett fontos a környezet védelme és az emberek egészsége, szeretnénk minden igényt kielégítő módon tisztázni a felmerült kockázatokat. “ – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.
Észrevétlen gyilkos az azbeszt
Az azbesztnek több formája ismert. Alapvetően akkor jelent egészségügyi veszélyt, ha a levegőbe kerülnek az azbesztrostok, melyeket belélegezhetünk. Az azbesztpala csak akkor jelent veszélyt, ha összetörik apró darabokra, fúrják vagy vágják. A szórt azbeszt viszont, amit épületekben szigetelő anyagként használtak korábban, szabálytalan épületbontás esetén könnyen a levegőbe kerülhet. A szórt azbeszttel szennyezett építési törmelékből is könnyen felkapja a szél a rostokat, amely így veszélyezteti a környéken sétálókat, élőket. A tüdőbe került azbesztrost beakad, nem tud kijutni a szervezetből és 30-40 év lappangási idő után daganatos betegségeket okozhat, azbesztózist, mezoteliómát vagy tüdőrákot.
Az Üllői úti volt Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem katonai laktanya egyik épületéből az azbeszt hónapok óta szabadon száll a levegőbe. A tulajdonos késlekedik a súlyosan egészségkárosító anyag eltávolításával. A szórt azbeszt mennyezetű csarnoképület falát kibontották, és nem gondoskodtak az épület légmentes lezárásáról. Ezzel nem csak az ott dolgozók egészségét veszélyeztetik, hanem azokét is, akik a Népligetben sétálnak, vagy épp a szomszédos buszpályaudvaron várakoznak. A Nemzeti Azbesztmentesítési Program Munkacsoportja és a Levegő Munkacsoport súlyos környezetszennyezés miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz. Szeretnék, ha a jövőben az építmények bontása szakszerűen történne, és nem fordulnának elő hasonló környezetkárosítások. A figyelemfelkeltés másik célja, hogy ráirányítsák a figyelmet az országban mindenütt meglevő azbeszt veszélyeire. Javasolják az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak átcsoportosítását, hogy energia-megtakarítást eredményező felújítások keretében mentesítsék a lakó- és középületeket a rákkeltő azbeszttől.
A Levegő Munkacsoport és a Nemzeti Azbesztmentesítési Program (NAP) Munkacsoport közös sajtótájékoztatóján felhívta a figyelmet az azbeszt különösen rákkeltő hatására és a szükséges intézkedések haladéktalan megtételére. A bontási engedélyeket kiadó önkormányzatok, az Egészségügyi Minisztérium 12/2006-os rendelete ellenére, nem győződnek meg arról minden esetben, hogy a területen van-e azbeszt, holott ez jogszabályi kötelességük lenne. A bontást végzők szakértelme sok esetben hiányos.
Az azbeszt eltávolítása költséges, ám fontos társadalmi érdek. Csak megfelelő szankciókkal és érdekeltséggel lehetne garantálni, hogy a tulajdonosnak ne érje meg szakszerűtlen, "költségkímélő megoldást" választani, netán eltitkolni az azbeszt jelenlétét.
Magyarországon romos épületekben, intézményekben, csarnok- és lakóépületekben sok gépészeti szerelvény szigeteléseként, nemegyszer szabadon, mechanikus sérüléseknek kitéve is található azbeszt. Ez légmozgással az emberi szervezetbe kerülhet, és halálos tüdőbetegséget okozhat.
2002. óta, hosszas előkészületek után az EU tagországokban és a világ többi fejlett országában tilos az azbeszt mindennemű alkalmazása. A hatvanas évektől azonban, közel húsz éven át rengeteg azbesztterméket forgalmaztak (pala, hullámlemez, tűzvédelmi burkolólap, tömítőzsinór, hőszigetelő szövet), sőt az azbesztet felszórták épületek mennyezetére, mindenféle védelem nélkül. Ma már az azbeszt bontását és elszállítását csak szakvállalatok végezhetik, megfelelő védőfelszerelésben. Az azbeszt fokozottan veszélyes hulladéknak számít. A rákkeltő anyagot tartalmazó szerkezeteket (épületeket, hulladékokat stb.) légmentesen lezárva kell tartani az azbesztmentesítésig.
A Levegő Munkacsoport és a NAP Munkacsoport az Üllői úti eset alapján aggódik, hogy hasonló esetek bárhol, bármikor előfordulhatnak az országban, bontásoknál, technológiai átalakításoknál, vagy elhagyott épületek esetében. Szükség lenne a jogszabályok pontosítására, a felelősség és a szankciók egyértelművé tételére, és különösen a jogalkalmazás hatékonyságának javítására.
Elsősorban az iparosított technológiával épült lakóépületekben ma is lehet azbeszt. A felmérések, melyek az egész országra kiterjedően évekkel ezelőtt elkészültek, hozzáférhetők. A közintézményekben azonban az azbeszt jelenlétét sok helyen még nem is vizsgálták. Több lakóépületen elvégezték az azbesztmentesítést, de a Levegő Munkacsoport tudomása szerint, még mindig vannak települések, ahol ez nem történt meg, s az ott élők ki vannak téve a betegség veszélyének. Becslés szerint, az azbesztmentesítés költsége lakóépületeknél országosan mintegy 12-15 milliárd forintba kerülne.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv forrásainak átcsoportosítására kétévente van a lehetőség. Magyarország népegészségügyi helyzete is indokolná, hogy a lakóépületekből és közintézményekből még ebben a fejlesztési periódusban eltávolítsák a rákkeltő azbesztet. Ehhez kellene EU forrásokat rendelkezésre bocsátani az épületek energia-megtakarítást eredményező felújítása keretében.
