Öt magánerdős szakember nyerte el a WWF Élő Erdő Díját

2016. július 21. 23:14

Öt magánerdős szakember nyerte el a WWF Élő Erdő Díját

A WWF Magyarország a Natura 2000 erdők legjobb erdőgazdálkodói számára írta ki az Élő Erdő Díj pályázatot, amelyet idén 5 magánerdő-gazdálkodó nyert el. A kezdeményezés 1 millió forint összdíjazású, a zsűriben a WWF Magyarország Alapítvány mellett a MEGOSZ, az OEE és az FM képviselői is helyet kaptak. A díjakat ma adták át.

Július 21-én Cseke Bence András, Laczkó Péter, Fejes Gábor magánerdő-gazdálkodók Budapesten vehették át a kitüntető díjat, de pályázatával Binger Miklós és Flamich Gábor is győzött. A zsűri öt régióból, az Alföldről, Közép-Dunántúlról, Nyugat-Dunántúlról, Észak-Dunántúlról és Északkelet-Magyarországról választotta ki a győzteseket.  Az ünnepélyes díjátadón vehette át a kitüntetést Cseke Bence András, a Balaton-felvidéken működő Dabosi Erdőbirtokossági Társulattól, Laczkó Péter, aki Füzérkajata és Pálháza térségében több mint 350 hektáron dolgozik, valamint Fejes Gábor alföldi magánerdő-gazdálkodó.  Nem volt ott a díjátadó rendezvényen, de pályázatával nyert Binger Miklós dozmati magánerdő-gazdálkodó és Flamich Gábor Vác-környéki erdőtulajdonos is.

Három díjazott az ötből -

Három díjazott az ötből – Fejes Gábor, Laczkó Péter és Cseke Bence András

Fenntartható gazdálkodásban a legjobbak

“Az elmúlt sok-sok évtizedben azt lehetett látni, hogy a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi érdekek küzdöttek egymással. Ennek pedig hol jobb, hol rosszabb eredményei lettek” – mondta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. Hozzátette: nagy kihívás, hogy ezt a három szempontot megpróbáljuk a gyakorlatban is szolgálni, akik pedig ezúttal díjat kaptak, azok ezt a legjobban végzik. Sipos Katalin kiemelte, hogy a díjazottak mind magánerdő-gazdálkodók, akik saját döntésükből kezdtek el olyan utat járni, ami a fenntartható jövő felé vezet.

Példaértékű munka az ország minden részében

Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy az erdőgazdálkodók szerepe egyre hangsúlyosabbá válik, hiszen az akác visszaszorítására,de a klímaváltozás hatásaira is a kezelés lehet egy nagyon jó módszer vagy éppen válasz.
 

elo_erdo_dij_10

Gálhidy László, a WWF Magyarország erdővédelmi programjának vezetője

 “Mindig nagy csodálattal tölt el, hogy a magyar erdész szakma milyen szervezetten működik, és mennyire őrzi a hagyományokat. A módszerek gyors megváltoztatása viszont éppen emiatt nehéz. Ennek ellenére a szakma megoldja ezt” – mondta el a WWF szakembere, aki hozzátette, hogy a magyar erdészek a tartamosságot hosszú ideje biztosítják. Amiben viszont javulni kellene, az a természetvédelmi szempontok erősítése. Gálhidy szerint ez további figyelmet igényelne.

“Nagyon színvonalas eredményeket lehet látni magánerdős körökből” – húzta alá. Ennek ellenére úgy gondolja, hogy kevés figyelem irányul az erdészek munkájára, miközben a médiában inkább csak a negatív hírek jelennek meg róluk. A WWF ezért is próbálja ráirányítani a figyelmet a hazai magánerdő-gazdálkodók kiváló, példaértékű munkájára.
 

elo_erdo_dij_8

Cseke Bence András a díjátadás közben

A pályázat során a természetközeli erdőgazdálkodás alkalmazása nagy előny volt. Ilyen volt például a szálalás, a holtfa visszahagyása, kíméletes anyagmozgatás, vagy éppen az akác visszaszorítása, de számos hasonló megoldás is.

Gálhidy László végül megköszönte a MEGOSZ és az FM segítségét a pályázatban. Végül megjegyezte, hogy információik szerint a Natura 2000 források csökkentése van napirenden, ami egy nagyon fontos előrelépés gátja is lehet.

Fejes Gábor a díjátadás közben

Fejes Gábor a díjátadás közben

A rendezvényen végül Sípos Katalin és Gálhidy László adta át a díjakat a győzteseknek, akik 200 000 Ft értékű Grube vásárlási utalványt is kaptak.

Binger Miklós, dozmati magánerdő-gazdálkodó

Binger Miklós, dozmati magán erdőgazdálkodó kislevelű hárs elegyes gyertyános-kocsánytalan tölgyes erdőkben gazdálkodik, ahol jelentős lépéseket tett az akác visszaszorítására. Dozmaton 2015-ben alakította ki az Életfa parkerdőt, ahol erdei bútorokat, tűzrakóhelyet helyezett ki, illetve tájékoztató táblákkal ellátott sétautat létesített. A dozmati terület jelentős részén szálaló erdőgazdálkodást folytat, és aktívan közreműködik a helyi turizmus fejlesztésében.

Cseke Bence András, Balaton-felvidéki magánerdő gazdálkodó

A Balaton-felvidéken tevékenykedő Dabosi Erdőbirtokossági Társulat bükköseiben kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy megfelelő élőhelyet biztosítson a területen élő madaraknak, denevéreknek, ragadozó- és rágcsáló emlősöknek, gerinctelen élőlényeknek. Gazdálkodási gyakorlatára jellemző a kíméletes faanyag közelítés, és az időben elnyújtott fokozatos felújítóvágások alkalmazása. Jövőbeli célkitűzései között szerepel egy 50 hektáros erdőtömb szálaló erdővé alakítása. A pályázat benyújtója Cseke Bence András.

elo_erdo_dij_4

Flamich Gábor, Vác-környéki magán-erdőgazdálkodó

Flamich Gábor mérnöki munkája mellett, 2011 óta először erdőtulajdonosként, majd erdőgazdálkodóként került kapcsolatba az erdőkkel. Ma már közel 500 hektáron végzi gazdálkodó munkáját Kosd, Nagybörzsöny, Vác, Verőce térségében, változatos adottságú erdőkben. A területeinek jelentős részén átalakító üzemmódban kezeli erdeit. Legfontosabbnak az erdő értékeinek védelmét tartja, ennek érdekében célja a hosszútávon fenntartható gazdálkodás lehetőségeinek megteremtése, melynek véleménye szerint a szálaló erdőgazdálkodás felel meg leginkább az ő erdeiben.

Laczkó Péter, Pálháza-környéki magán-erdőgazdálkodó

Laczkó Péter magán erdőgazdálkodó Füzérkajata és Pálháza térségében több mint 350 hektáron gazdálkodik, erdei teljes egészében a Natura 2000 hálózat részét képezi. A gondjaira bízott erdőket nagy igényességgel műveli, több mint egy évtizede célja, hogy szálaló szerkezetű erdőt alakítson ki, biztosítva az elegyes többszintű, és vegyes fafaj összetételű állományszerkezetet. Erdőterületeire szervezett szakmai programokon a gyakorlatban is bemutatta az általa végzett munkát.

elo_erdo_dij_5

Fejes Gábor, alföldi magán-erdőgazdálkodó

Fejes Gábor az Alföld északi szélén természetvédelmi szempontból kiemelkedő fontosságú erdőkben gazdálkodik. Hivatásának tekinti a természeti értékek megőrzését. A nyílt pusztai élőhelyekhez kapcsolódó erdei élőhelyet biztosítanak számos védett madárfajnak (egerészölyv, kékvércse, kerecsensólyom, karvaly), denevérfajoknak és növényfajnak (tarlós nőszőfű, nyári tőzike).

elo_erdo_dij_3

Forrás:   Gribek DánielErdő-Mező Online




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés