Szigorúan ellenőrzött körülmények között gyéríteni kell a hódokat – hangsúlyozta a napokban a Földművelésügyi Minisztérium szakállamtitkára. V. Németh Zsolt erről a természetvédőkkel is tárgyalt. Gyors megoldást sürget a találkozón részt vevő Czabán Dávid biológus.
Az utóbbi időben Győr-Moson-Sopron megyében annyira túlszaporodtak a hódok – melyeknek nincs a területen komoly ellenségük –, hogy komoly károkat okoznak. Erről a Kisalföld többször is beszámolt. V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára a napokban tárgyalóasztalhoz ült több természetvédelmi szakemberrel e témában. A találkozón részt vett Czabán Dávid hódkutató
– Javasoltam, hogy jó lenne mielőbb létrehozni egy hódkezelési tervet. Felmérni az állományokat és meghatározni, hogy milyen módszerrel lehet gyéríteni az egyébként védett állatokat. Na és hogy ki végezze el ezt – emeli ki a hódspecialista kutatóbiológus. Czabán Dávid szerint Magyarországon ugyanis nincs gyakorlata a hódok gyérítésének. Eddig arra volt példa, hogy csapdázással befogták a rágcsálót, és azt máshol engedték el.
 Czabán Dávid biológus gyakorlott a hódok csapdázásában. |
A Szigetközben mintegy száz évnyi „szünet" után a nyolcvanas években jelentek meg az első hódok, amelyek korábbi ausztriai telepítésekből származtak. 2003-ra már az egész területet meghódították, és azóta növekszik a számuk. A legutóbbi, 2013-as felmérés szerint a Szigetközben 500–750 példány élhetett. Az ágrendszerben már lassan telítődnek az élőhelyek, a fiatal egyedek kiszorulnak a Mosoni-Dunára és az Öreg-Dunára. Az innen származó egyedek népesítették be az északnyugati országrészt, de tulajdonképpen a Duna menti hódok is innen erednek. Mára szinte az egész ország „megtelt" hódokkal, így a fenti módszer már nem alkalmazható.
Európában sincs szükség sehol aktív betelepítésre, hanem mindenhol a menedzsmentprogramok és az állományszabályozás kerültek előtérbe. Osztrák gyakorlat a gyérítésre, hogy az állatokat csapdázzák és kilövik (a hódokat kutatási célokra is használják). Ezt látja járható útnak hazánkban is a kutató. A vadászattal viszont vannak fenntartásai: egyrészt mert a hód éjszakai állat, de például a magas és sűrű növényzet is akadályt jelent levadászásukban.
hód kifutó– Minél gyorsabb megoldást kell találni a szakemberek bevonásával, a gyakorlati módszerek kidolgozásával. Mivel a hódoknak nincs természetes ellenségük, olyannyira elszaporodhatnak, hogy 20-40 éven belül leehetik az összes fellelhető eleséget. Ezzel az állomány összeomlását okozva. Már csak természetvédelmi érdekből is be kell az embernek ebbe avatkoznia – nyilatkozta a hódkutató a kisalföld.hu-nak.
