A jövő nemzedékek szószólója az Európai Bíróság elé vinné a CETA-t

2016. október 4. 14:11

A jövő nemzedékek szószólója az Európai Bíróság elé vinné a CETA-t

Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója, valamit a civil szervezetek is azt szorgalmazták egy mai konferencián, hogy Magyarország ne írja alá az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt. Az ombudsmanhelyettes emellett kérte a kormányt, hogy forduljon az Európai Bírósághoz a szerződés jogi vizsgálata érdekében.

Az Országgyűlés az elkövetkező napokban dönt arról, hogy támogatja-e, hogy a kormány aláírja az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményt (CETA). A döntést előkészítő társadalmi vita elősegítésére szervezett konferenciát a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményekről az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége. A konferencián elhangzott, hogy az egyezménnyel kapcsolatban élénk vita tapasztalható mind az európai szinten, mind hazánkban.



A legvitatottabb kérdések közé tartoznak a génmódosított szervezetek terjedésének veszélyei, a befektetők és államok közötti vitarendezési eljárás, illetve az egyezmény ideiglenes hatálybaléptetése.

Bár az Európai Bizottság már arra készül, hogy október végén a tagállamok nevében a kanadai kormányfővel együtt aláírják az egyezményt, továbbra is hiányzik több EU tagállam beleegyezése. Szabó Marcel, a jövő nemzedékek szószólója is aggályosnak tartja az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény aláírását. Hangsúlyozta, hogy az egyezmény nincs összhangban az Országgyűlés által a szabadkereskedelmi egyezményekre vonatkozóan júniusban elfogadott kritériumokkal, s szembe megy az Alaptörvénnyel is. A CETA-ban szereplő befektetői bírósági rendszer nem egyeztethető össze az európai joggal sem. Ezért szorgalmazza, hogy a Kormány forduljon az Európai Bírósághoz, kikérve a Bíróság véleményét arra vonatkozóan, a CETA részét képező befektetési bírósági rendszer összhangban van-e az európai uniós joggal.

Szabó Marcel, a jövő nemzedékekért felelős ombudsman-helyettes a CETA egyezmény legfőbb aggályainak a vitarendezési mechanizmust tartja, amely alapján a befektetőknek jogukban áll megtámadni a befektetési célország környezetvédelmi jogi szabályait, amennyiben azokat túlzónak tartják. E jogvitákról ráadásul a CETA saját választottbírósága döntene, amellyel a befektetők megkerülhetnék a nemzeti bíróságokat.
Fontos további aggály, hogy az 1600 oldalas megállapodás szövege egyszer sem említi az EU környezetjogának sarokkövét képező elővigyázatosság elvét a környezetvédelmi rendelkezések között, és ezért félő, hogy az egyezmény nem teszi majd lehetővé, hogy az EU tagállamai érvényesítsék az elővigyázatosságon alapuló élelmiszerbiztonsági szabályaikat. Ily módon a Magyar Alaptörvényben garantált GMO-mentesség is veszélybe kerülhet.

A jövő nemzedékek szószólója úgy látja, hogy a CETA a vállalkozások jogait a klímavédelmi megfontolások fölé helyezi. Az egyezmény végleges szövege szinte teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a klímaváltozás problémakörét, és nem tartalmaz egyértelmű garanciális szabályt arra nézve, hogy a beruházást fogadó állam klímapolitikáját érvényesítheti a CETA által védett befektetőkkel szemben is. A CETA végül aggályos európai uniós jogi szempontból is, mivel a CETA saját bírói fórumai elvonnák a luxemburgi Európai Unió Bíróságának értelmezési monopóliumát az európai jog tartalmával kapcsolatosan. Az uniós jog értelmezését a luxemburgi Bíróság még a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának sem engedte meg, ezért indokolt volna a nemzeti kormányok valamelyikének az Európai Unió Bíróságának előzetes véleményezési eljárását kezdeményezni az uniós jogi aggályok eloszlatására.
 

Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője a CETA körüli európai politikai helyzetet úgy értékelte, hogy egyes vezető politikusoknak egyelőre komoly fenntartásai vannak, ezért még nem döntött sem a lengyel kormány, sem Szlovénia. Belgiumban az összes tartomány hozzájárulása kellene az egyezmény aláírásához, de a vallóniai és a brüsszeli tartományi parlament nem támogatja a CETA aláírását. A legnagyobb viták Ausztriában vannak, ahol akár komoly koalíciós feszültség is kialakulhat, ha a kormány a lakossági tiltakozás ellenére mégis aláírná az egyezményt.
Úgy néz ki tehát, hogy Magyarország nem lenne egyedül, ha felvállalná azt, hogy nemet mond a hazánkra különösen veszélyes kereskedelmi egyezményre.
Ne adjuk fel nemzeti önrendelkezésünket!
Ne adjuk át a gazdaság-irányítást, s vele társadalompolitikánkat a mindenek fölötti haszonszerzésnek!
Ne rombolhassa úgynevezett befektetői bíróság közszolgáltatásainkat, környezetünket a kormányok ellen indított kártérítési perekkel -
hangsúlyozta a konferencia előadásában Kelemen András, a Magyarországért Egyesület elnöke.

Nem véletlen, hogy mind a Biokultúra Egyesület, mind a Visegrádi Négyek agrárkamarái elutasítják a CETA-t, és a Magosznak is vannak fenntartásai. A magyar mezőgazdaság a tervezett egyezmény vesztese lehet. Az Alaptörvényben rögzített GMO-mentességünk és az elővigyázatosság elve is veszélyben vannak. Azt várjuk a magyar döntéshozóktól, hogy ne támogassák a CETA-t. Mind a magyar országgyűlés októberben esedékes szavazásán, mind a következő Európai Tanács-ülésen mondjanak nemet az egyezményre és akadályozzák meg a CETA ideiglenes hatálybalépését is - tette hozzá Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse.

Az elmúlt napokban több mint ötezer magyar állampolgár fordult levélben a hazai döntéshozókhoz, szorgalmazva, hogy Magyarország mondjon nemet a CETA-ra.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés