Erdészek és természetvédők közös gondolkodása

Bajomi Bálint - www.bajomibalint.hu

2016. október 11. 20:26

Erdészek és természetvédők közös gondolkodása

2014 és 2018 között zajlik Magyarországon az Európai Unió által támogatott LIFEinFORESTS projekt. Célja, hogy segítse a természetvédelmi és az erdész szakmák közötti kommunikációt a védett - főként a Natura 2000-es - területek kezelése kapcsán. Interjú a 2015 októberében megtartott zempléni terepi program két résztvevőjével: egy természetvédővel és egy erdésszel.

 Először Gálhidy Lászlót, a WWF Magyarország erdészeti szakértőjét kérdeztem.

– Mit érdemes tudni a LIFEinFORESTS Európai Uniós programról?
– Magyar neve is van: „Élet az erdőben”. Kommunikációs LIFE pályázat, amely tudomásunk szerint ebben a kategóriában az első Magyarországon. A hagyományos LIFE pályázatok elsősorban élőhely-helyreállításokkal, fajok védelmével kapcsolatosak. A kommunikációs LIFE pályázatnak pedig az a célja, hogy az érintett felek párbeszédét segítve támogassa a természetvédelmi törekvéseket. A mi projektünknek az a célkitűzése, hogy a Natura 2000 hálózatba tartozó erdők kezelése olyan módon történjen Magyarországon, hogy annak az alapelveivel az összes érintett fél egyetértsen.

– Kik az említett érintett felek?
– Először az állami és a magán erdőgazdálkodókat említeném. A Natura 2000 hálózatba tartozó erdők esetében mind a két szektorral számolunk. Fontosak a nemzeti park igazgatóságok, akik a szakmai alapját adják annak, hogy hogyan kellene ilyen korlátozások alá eső területeken gazdálkodni. A szereplők között érdemes még megemlíteni a hatóságokat, nevezetesen az erdészeti és a természetvédelmi hatóságot, akik ugyancsak irányítják ezt a rendszert.

Erdészek és természetvédők közös gondolkodása b Gálhidy László
A képre kattintva galéria nyílik.

– Milyen elemei vannak ennek a LIFE programnak?
– A program számos elemből áll, amelyek egymást segítve igyekeznek kiadni a teljes képet. Készül többek között egy tanulmány, amely a közgazdasági tényezőket elemzi az erdőgazdálkodási gyakorlatok alkalmazása során. A Natura 2000 hálózat szempontjából jelentős, illetve kiemelten jelentős fajokra vonatkozóan is készülnek megalapozó tanulmányok az adott élőlénycsoportot jól ismerő szakemberek tollából. Rendezünk különböző fórumokat, egyeztetéseket, terepgyakorlatokat. Utóbbiak során magyarországi, illetve külföldi helyszíneket keresünk fel. Olyan példákat igyekszünk közösen megismerni, amelyek jó gyakorlatként könyvelhetők el a Natura 2000-es erdőkezelés vonatkozásában. A gazdálkodás alatt álló erdők mellett őserdőket is felkeresünk – ezek egyfajta mintaként szolgálhatnak a természetközi gazdálkodás számára.

– Hová szervezik ezeket a külföldi kirándulások?
– Lengyelországba, Romániába, Dániába, Szlovéniába, Németországba és Szlovákiába.

–Az új erdőtörvény körül kialakult vita befolyásolja valahogy a LIFE program menetét?
– Jelenleg a 2009-es erdőtörvény felülvizsgálata zajlik. Sajnos az eddig látott koncepciók, tervezetek alapján úgy tűnik, hogy a természetvédelmi célú szabályozások fellazítását több érdekcsoport is támogatná. Mi minden eszközzel igyekszünk megőrizni az eddig elért természetvédelmi eredményeket, mert úgy gondoljuk, hogy a hosszú távú fenntarthatóság csak ezáltal érhető el.

Erdészek és természetvédők közös gondolkodása b Jurecska Endre
A képre kattintva galéria nyílik.

Jurecska Endre nyugdíjas erdőmérnök is válaszolt röviden a kérdéseimre.

– Az erdőtervezés több évtizedes időtávját figyelembe véve viszonylag új irányzatnak számít a szálalásos erdőgazdálkodás. Ennek során nem nagy területeken vágják ki a fákat, hanem egy-egy fát emelnek ki az erdő meghagyásával. Mi a véleménye, mennyi idő alatt lehet áttérni a hagyományos erdőgazdálkodásról a szálalásos módszerekre?
– Véleményem szerint kell hozzá 50 esztendő, hogy a széleskörű lakosság, a természetjárók ezt a munkát lássák. Az áttérés a rendszerváltás környékén, tehát 25 éve indult.

– Erdészként mi a véleménye, érdemes ezzel foglalkozni, megvalósítható-e Magyarországon, és gazdaságilag is megállja-e a helyét?
– Megvalósítható, csak sajnos nem minden erdőben, ezt figyelembe kell venni. Az adott ökológiai, csapadék és talajviszonyok ismeretében kell tervezni az erdőgazdálkodást.

- Mi a véleménye az új erdőtörvény tervezete által megszabott irányokról?
- Ismereteim szerint a jellemzően nem őshonos nemes nyarakból álló gemenci erdőket természetvédelmi kezdeményezésre át kell alakítani az évszázadokkal korábban kialakult erdőtársulásokra. Természetesen ez egy nemes cél, amely méltó arra hogy az erdészek is támogassák. Viszont az átalakítást nemes nyarasokból őshonos ártéri erdőkre csak lépésről lépésre lehet megtenni, tehát nem várható el, hogy tíz éven belül megtörténjen a fafaj csere. A Dunát több évtizeden keresztül szabályozták, ennek következtében megváltoztak az ökológiai viszonyok. Sajnos mi emberek türelmetlenek vagyunk, legfeljebb egy emberöltőben gondolkodunk, a természeti környezet helyreállítása ennél lényegesen hosszabb folyamat.

Erdészek és természetvédők közös gondolkodása b Gombák az erdő alján
A képre kattintva galéria nyílik.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés