Megtört a rezsicsökkentés lendülete, a kormány elsődleges céljává az eddigi eredmények megőrzése vált. A villany és gáz ára az EU tagállamai közül már nálunk az egyik legolcsóbb, ezért a rezsicsökkentés tartaléka nem az árak további lefaragásában, hanem az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik.
A rezsicsökkentés a szakminisztérium becslése szerint négy év alatt több mint 821 milliárd forintot hagyott a fogyasztók zsebében, több lépésben átlagosan 25 százalékkal csökkentve a gáz, áram és távhő árát. Hasonló nagyságrendű forrás több százezer lakás energiahatékonysági beruházását tenné lehetővé, mely révén akár feleződhetnének az érintett háztartások energiaköltségei.
A magyarok átlagosan még mindig összkiadásuk közel negyedét fordítják lakásfenntartásra és az energiaszámlák kiegyenlítésére.
A KSH adatai szerint a hazai 4,4 milliós lakásállomány mintegy 61 százalékában gondolják úgy a bennlakók, hogy szükség lenne egy vagy több felújítási, karbantartási feladatra az épületben. Ami az egyes épületminőségi problémákat illeti, kiugró számban említették meg az épületek hőszigetelésével összefüggő hiányosságokat, a nyílászárók cseréjének szükségességét, a tető, födém hőszigetelését, cseréjét, vagy a fűtéskorszerűsítés, illetve a fűtési rendszer átalakításának szükségességét. [Miben élünk? KSH, 2016. augusztus]
A felújítás akadálya az érintettek döntő többsége (84%) szerint a pénzhiány. A Magyar Energiahatékonysági Intézet ezért azt javasolja, hogy a rezsi további lefaragása érdekében a kormány inkább a magyar otthonok energiahatékonnyá tételét támogassa. A Nemzeti Épületenergetikai Stratégia szerint 2020-ig 700 ezer otthon rezsicsökkentő felújítása kellene megvalósuljon, mintegy 1600 milliárd forintnyi beruházási igénnyel. 2016-ban mindösszesen 3500 családi ház, 2015-ben pedig 14 ezer társasházi otthon programszerű energetikai megújítását tudta támogatni a kormány az Otthon Melege Program keretében. Az energiahatékonysági előírások tekintetében ráadásul Magyarország egy nagy áttörés előtt áll. 2018-tól minden új épület építésekor vagy felújításakor már olyan normák lépnek életbe, melyek a mai épületenergetikai elvárásoknál mintegy 40 százalékkal magasabbak.
2021-től pedig minden uniós tagállamban bevezetésre kerül a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó szabályozás. Ez a változás felér egy épületenergetikai forradalommal és a meglévő, elavult épületállományt még jobban leértékeli. „Az igazi rezsicsökkentés az energiahatékonyság ösztönzésében rejlik. A drágán előállított energiát még mindig pazarlóan használjuk. Az ezredforduló óta sajnos alig javult a háztartások egy négyzetméterre jutó fűtési energiafelhasználása.[Enerdata, Energy Efficiency Trends for Households in the EU]
Tudjuk azonban azt is, hogy az emberek zöme számára minden plusz teher komoly kihívást jelent, még ha a változás neki is hasznos és előremutató. Így még fontosabb, hogy egymásra épülő, állami ösztönző programok segítsék a lakossági energiahatékonysági beruházásokat.” – mondta Szalai Gabriella, a MEHI munkatársa.
A lakosság nagy része energiapazarló épületben tölti majd a telet
Idén is milliók fogják az utcákat fűteni a most elindult fűtési szezonban – derül ki a Kanuf Insulation és a Szeretlek Magyarország portál felméréséből, mivel a válaszolók mindössze egynegyede (26,7%-a) él energiahatékonysági szempontból korszerű ingatlanban.
Az „Energiahatékonysági KiMitTud?” néven indított nem reprezentatív felmérésben résztvevők 86%-a tisztában volt azzal, hogy hőszigeteléssel az őszi, téli fűtési költség akár felét is megspórolhatjuk, 44% mégsem tervez semmilyen energetikai fejlesztést, mert nincs rá anyagi forrása.
A felmérés szerint a magyarok 69%-a tudja, mit jelent az energiahatékonyság fogalma, 20% viszont egyszerűen csak a vízzel és energiával történő spórolással azonosítja azt.
