Kínai vezetők leállították 30 nagy építés alatt álló széntüzelésű erőmű építését, melyek együttes kapacitása 17 GW, ami az Egyesült Királyság egész szén flottájánál is magasabb.Ez a példátlan lépés is azt mutatja, mennyire komolyan veszik a kínai hatóságok az ország szénfelhasználáson alapuló termelésének korlátozását.
Ami ennél is fontosabb, hogy az említett 30 erőműn felül további erőművek építését is korlátozzák. Az irányelvdrámaian csökkenti azoknak a terveknek a számát, melyek a szénkitermelésen alapulva egy hosszú szállítási hálózatot hoztak volna létre Kína nyugati részétől egészen a tengerpartig.
Másik 30 nagy széntüzelésű erőmű tervezet – melyek szállítási hálózata szintén építés alatt állt – leállítása is megtörtént. Tízből kilenc erőmű már építés alatt állt, melyek most a kiépített szállítási hálózat nélkül nem tudnak bekapcsolódni a láncba. Ez azt jelenti, hogy Kína az Egyesült Királysággal és Spanyolországgal egyenlő szintre csökkenti az együttes szénfelhasználáson alapuló kitermelő kapacitását.
Egészen idáig a kínai kormány elkerülte a már leszerződött és finanszírozott projektekbe való beavatkozást. A leállítások minden bizonnyal költségesek lesznek, kereskedelmi veszteséget és vitát vonnak majd maguk után, viszont a pénz, mely a felesleges felépítésükre fordítódna még inkább veszteséges lenne – becslések szerint 20 milliárd dollárnál is többe kerülne.
A Greenpeace feltérképezte az érintett projekteket, valamint a széntüzelésű erőműbázisokat.
Szén-költségvetés
Egy új kutatás szerint a kihívást Kína és India erőmű szabályozása jelenti, mely nélkül nem lehetne tartható a párizsi egyezményben elfogadott vállalás, azaz a globális felmelegedés iparosodás előtti értékhez képesti két Celsius-fok alatt tartása.
Az Energy Transition Advisors által készített Thermal cost in Asia című tanulmány úgy becsli, ha Kína megvalósíthatná a tervezett erőművek megépítését, azzal 2020-ra már túllőné az éves szén-költségvetését, valamint felhasználná az költségvetési keret összességét 2036-ra. Ez arra mutat rá, hogy az erőművek megépítését már csak a megkezdett erőművek befejezésére, illetve a csővezetékekben tárolt mennyiségre kell korlátozni. A IEA által kiszámolt keret a 2050-ig kibocsátható széntüzelésből származó legfelsőbb határokat adja meg, mellyel 50%-os az esély arra, hogy a 2 Celsius-fokos vállalást tartani tudjuk.
Kína ebben az évben hatalmas lépéseket tett arra, hogy mérsékelje, és leállítsa a szén szektorát. Megközelítőleg 100 GW energiájú projekt került törlésre idén Áprilisig. Azonban közel 6 GW új szénfelhasználáson alapuló energiatermelés kétségeket támaszt a szénkitermelés teljes felszámolásának reménye ellen.
Indiai szén
Egy jelentés szerintIndia, Kína törekvései ellenére 2036-ra felhasználja a teljes szén-költségvetési keretét, még akkor is, ha átvált a „tiszta” technológiára. Az ország rendelkezik saját szénbázissal, így több száz szükségtelen erőművet épít, még úgy is, hogy félretéve rendelkezik 1 milliárd tonna szénnel éves szinten 2020-ig.
1020 tervezetett termikus erőmű van Kínában és Indiában építés, engedélyezés, illetve tervezés alatt. Több mint 500 már építés alatt áll (389 Kínában), 270 GW kapacitással. Ezek az erőművek egyedül képesek 30 Gt széndioxid-kibocsátásra, ami 3%-a keretnek, amennyiben ezekkel még lehet esélyünk a 2 Celsius-fok alatti vállalás tartására. Ha ezek a tervek mind megvalósulnak 57 Gt széndioxid-kibocsátást eredményeznek 2050-re, még akkor is, ha kapacitásuk csak felét használják. Az elemzésben több lehetséges utat is végignéztek Kína számára, köztük a meglévő erőművek megtartását, újak építése nélkül vagy régi erőművek bezárását, esetleg a meglévő erőművek újakkal való helyettesítését. Bármelyik módot is választották a szén-költségvetés jóval 2050 előtti kimerítését úgy sem tudták elkerülni- írta a greenpeace.
