Hirdetés

A bolgár Pirin Nemzeti Park hamarosan felkerülhet az UNESCO veszélyeztetett világörökségi helyszíneinek listájára. A nemzeti park legújabb kezelési terve a beépíthető területet a jelenlegi mérték 12,5-szeresére növelné meg, továbbá a nemzeti park mintegy 60%-át szolgáltatná ki gazdasági célú fakitermelési munkálatoknak.

A WWF a bizonytalan bolgár politikai helyzetre hivatkozva még sürgetőbbnek érzi a hathatós cselekvést. A vasárnapi bolgár elnökválasztáson bekövetkezett ellenzéki győzelmet követően, a jelenlegi miniszterelnök, Bojko Boriszov bejelentette maga és kormánya lemondását. A lemondás elfogadásáról a napokban kell szavaznia a parlamentnek, de ezzel párhuzamosan tovább halad a Pirin Nemzeti park új kezelési tervének elfogadtatása, hacsak a jelenlegi vagy az ideiglenes ügyvivő kormány vissza nem vonja azt. „Ezért fontos mihamarabb lépnünk annak érdekében, hogy megakadályozzunk egy minden szempontból káros beruházást ezen a sérülékeny természeti területen” – magyarázza el a helyzetet Vesselina Kavrakova, a WWF Bulgária igazgatója.

A Pirin Nemzeti Parkban él a Balkán-félsziget talán legidősebb famatuzsáleme, az 1300 éves balkáni páncélfenyő (Pinus heldreichii) is, mely a terület felfedezője után a „Baikushev fája” nevet kapta. A Pirin Nemzeti Parkban él a Balkán-félsziget talán legidősebb famatuzsáleme, az 1300 éves balkáni páncélfenyő (Pinus heldreichii) is, mely a terület felfedezője után a „Baikushev fája” nevet kapta.

A Pirin Nemzeti Park páratlan szépségű hegyvidéki fenyvesei adnak otthont a Balkán-félsziget talán legidősebb famatuzsálemének, az 1300 éves balkáni páncélfenyőnek (Pinus heldreichii) is, mely a terület felfedezője után a „Baikushev fája” nevet kapta. Emellett a páratlanul gazdag növény- és állatvilággal rendelkező terület a barnamedve, a szürkefarkas és a zerge otthona, illetve 159 madárfajé is. A Bansko és Dobrinishte települések közelében már működő síterepeket az UNESCO 2010-ben már kizárta a világörökségi területből. Ahhoz, hogy ezeket a síközpontokat megépítsék, több mint 160 hektárnyi erdőterületet kellett letarolni, köztük 120-300 éves fákkal rendelkező őserdőket is. „Nemzeti törvényeknek, Európai Uniós természetvédelmi irányleveknek és nemzetközi egyezményeknek kellene szavatolniuk, hogy ne mehessen ismét végbe hasonló, vagy ennél is drámaibb pusztítás, miközben két újabb síközpont épül, egy pedig jelenlegi területét növelné meg. A folyamat engedélyezése egyet jelentene azoknak a világörökségi szabályoknak a megszegésével, amelyek betartására a bolgár kormány felelősséget vállalt. Csupán hetek állnak rendelkezésünkre, hogy megállítsuk az új kezelési terv elfogadását, amely utat engedne az újabb erdőirtással járó építkezéseknek ” – teszi hozzá az igazgató.

A WWF bolgár irodája éppen ezért  indította el petícióját, amelyben az átmeneti helyzetben lévő kormányt sürgeti, hogy mihamarabb tegye meg a szükséges lépéseket a Pirin világörökségi és Natura 2000 védettségű helyszín védelméért és gátolja meg az egyetemes értékű természeti terület beépítését és további kizsákmányolását.
 

A Pirin Nemzeti Park a Pirin hegységben, Bulgária délnyugati részén terül el, megközelítőleg 40 000 hektár területen. Ez egyike Bulgária három nemzeti parkjának, amelyek együttesen az ország 1,5%-át fedik le. Területileg egybeesik két Natura 2000 védettségű területtel is, és egyike Bulgária két UNESCO természeti világörökségi helyszínének. A nemzeti park jelentős része 2000 méteres tengerszint feletti magasságban, magashegyi területen helyezkedik el. A változatos, mészköves hegyi tájat mintegy 70 gleccsertó tó és különböző gleccser által alakított formák szabdalják, vízesésekkel, sziklás szirtekkel, barlangokkal. A magas hegycsúcsok és szirtfokok alatt folyók, vízesések, mezők keretezik a tájat, amely a tökéletes balkáni hegyvidék páratlan szépségében gyönyörködtet.

A nemzeti park számos itt kialakult és csak itt megtalálható, illetve számos jégkorszaki maradványfaj (endemikus és reliktum) otthona, amelyek a balkáni pleisztocén növényvilág ma is élő képviselői. Az elmúlt években sokat csökkent a terület gazdasági értéke, ami alátámasztja a jelenlegi nem fenntartható kezelési folyamatok romboló hatását.

A Bansko-i idegenforgalmi központ esetében 2013-ban 5,7 millió leva (BGN), vagyis mintegy 2,85 millió euro hiányt regisztráltak. Összehasonlításképpen a helyi turizmus 2008-ban 2,7 millió leva (BGN), körülbelül 1,35 millió euro profitot könyvelhetett el. A munkaügyi hivatal adatai szerint 5,4%-al nőtt a munkanélküliség 2008 és 2013 között.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás