A méhgyilkos rovarirtó szerek kivonásával a termésátlagok nemhogy drasztikusan visszaestek volna, ahogy a Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége állította 2013-ban, hanem éppen ellenkezőleg: európai és magyar termésátlag rekordok születtek. A Greenpeace szerint erősen megkérdőjelezhetőek az NSZ megrendelésére készült új tanulmány adatai is.
A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége (NSZ) vezetője által hivatkozott tanulmányban a következő áll: „A neonikotinoid vetőmag csávázási technológia kiesésével a kukorica, olajrepce, őszi búza, árpa, cukorrépa hozama akár 20–40%-kal csökkenhet. […] A technológia kieséséből eredő veszteség öt év alatt közel 17 milliárd Euro veszteséget okozhat a mezőgazdaságban. Az Európai Unió gazdaságában 50 000 munkahely kerülne veszélybe, ami az EU keleti tagállamaiban különösen nagy károkat okozna.”
2014-ben, a neonikotinoidok korlátozásának első évében egész Európában kimagasló kukorica- és napraforgó-terméseredmények születettek – holott a neonikotinoidos csávázószerek korlátozása miatt az iparág jelentős visszaesést jósolt. A Magyarországon betakarított kukorica mennyisége mintegy 9 millió tonna volt, 33%-kal meghaladva az azt megelőző 5 év termésmennyiségét. A napraforgó 2,65 tonna/hektáros termésátlaga is az azt megelőző évek rekordja volt. A 2015 őszén vetett, tiltott készítményekkel nem csávázott repce 2016. nyári betakarításakor Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter úgy nyilatkozott: a magyar mezőgazdaság termelése 2016-ban történelmi rekordokat ért el.
Ezért a Greenpeace szerint erősen megkérdőjelezhetőek az NSZ megrendelésére készült új tanulmány [A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetségének (NSZ) megrendelésére a Kleffmann Group 2016. novemberében tanulmányt készített, „Növényvédő szer hatóanyagok tervezett kivonásának várható hatása a magyarországi szántóföldi növénytermesztésben” címmel, amelyről a 24.hu híroldal is beszámolt] megállapításai, melyek a hazai mezőgazdaságra jelentett katasztrófaként mutatják be a káros növényvédő szerek korlátozását.
A zöld szervezet emlékeztet arra, hogy ezen szerek uniós kivonása azért van napirenden, mert azok környezeti és egészségügyi szempontból elfogadhatatlan kockázatot jelentenek. A NSZ tanulmánya óriási károkat vizionál arra az esetre, ha kivonnának bizonyos, az emberi egészséget és a környezetet károsító növényvédő szereket a mezőgazdaságból. A mostani tanulmányt megrendelő NSZ már 2013 márciusában is hasonló adatokkal riogatta az agrárium képviselőit, melyek aztán megalapozatlannak bizonyultak. Az érintett növények esetén 20-40%-os terméshozam-csökkenést jósoltak, ezzel szemben a korlátozást követően a korábbi éveket meghaladó, rekord terméshozamok születtek.
[Magyarországon 2014-ben, a tilalom évében jelentősen nőtt a kukorica és a napraforgó egy hektárra vonatkoztatott termésátlaga. 2016-ban rekordokat döntött a repce éves termésátlaga. „A repce 3 tonnát meghaladó hektáronkénti termése 1990 óta a második legjobb teljesítmény, csak 2014-ben volt jobb 0,1 tonnával. Az össztermés pedig 809 ezer tonnával történelmi rekordnak számít.]
„A Kleffmann Group által készített tanulmány nem veszi figyelembe azt, hogy milliárdokban kifejezhető károkat okoz a beporzókat és a gyűrűsférgeket pusztító, valamint az emberi egészséget károsító szerek használata” – hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője. Ezt az MTA által közzétett szakmai nyilatkozat is alátámasztja: „a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak.”
A vetésforgót és a biológiai növényvédelmet előíró ökológiai gazdálkodással alapvetően kiválthatóak lennének a méhgyilkos vegyszerek: mind a neonikotinoidok, mind a klórpirifosz. A Nagy-Britanniából és Franciaországból származó adatok szerint a korlátozást követően nem nőtt a teljes rovarirtószer-használat, ezen belül a klórpirifosz felhasználása sem. „A Greenpeace továbbra is követeli mind a hét túlzott méhegészségügyi kockázatú vegyszer betiltását. Ha egy növényvédő szer károsnak bizonyul, akkor nem derogációt kell kérni a tilalom alól, nem másik vegyszert kell ajánlani, hanem a vegyszerhasználat nélküli, ökológiai módszereket kell elterjeszteni. Ideje, hogy a döntéshozók érdemben segítsék a gazdákat a vegyszermentes gazdálkodásra való átállásban” – emelte ki Tömöri Balázs, a Greenpeace agrárkampány-felelőse.
Méhpusztulás – Az európai beporzó rovarokat és a mezőgazdaságot fenyegető veszélyek című Greenpeace-tanulmány, melyben tudományos ismeretek alapján a Greenpeace azonosította a hét legveszélyesebb méhkárosító kémiai rovarirtót. Ezek használatát korlátozni kell, és el kell távolítani őket a környezetből, hogy a méhek és más vadon élő rovarbeporzók ne kerülhessenek kapcsolatba velük. Ezen a listán az imidakloprid, a tiametoxam, a klotianidin, a fipronil, a klórpirifosz, a cipermetrin és a deltametrin szerepel.
