Mi is lehetne jobb hely a biodiverzitás védelmében fellépő nemzetközi konferencia rendezésére, mint az, ahol ezt – környezetvédelmi szakemberek véleményére alapozva – nem sikerült figyelembe venni. Cancún, az “elképzelhetetlen” projektek otthona, rendezi a biodiverzitás csúcstalálkozóját.
A COP13 biodiverzitásról szóló nemzetközi egyezkedés, december 17.-ig zajlik a Karib térségi Cancún városában, ahol 196 ország küldöttei jutnak majd megállapodásra a világ minden táját érintő ökoszisztéma-károsodás megelőzésére vonatkozó kötelezettségvállalásokkal kapcsolatban az Aichi biodiverzitási célok 10 éves cselekvési tervével összhangban.
Cancúnt – a rosszul tervezett város- és turizmus-fejlesztés illetve a környezetvédelmi szabályozások szisztematikus áthágása okán – sokan a biodiverzitás- veszteség és a természeti erőforrás-károsodás tökéletes példájának tekintik. Christine McCoy – gazdaság-fejlesztési szakértő – megállapításai alapján: Cancún 46 éves pályafutása alatt az eredetileg területének részét képző esőerdeinek 77%-át, mangrove telepeinek 68%-át és partvidéki dűnéinek 64%-át veszítette el.
A regionális fejlesztés erősen negatív hatással volt a város egyik fő jellegzetességére, a tengerpartra. McCoy kijelentette azt is, hogy e tengerpartok eredeti területe 97%-al zsugorodott: 309.000 négyzetméterről 8200 négyzetméterre.
Mindez nem csupán az erőteljes pusztítást okozó hurrikánok eredménye, hanem sokkal inkább annak a több, mint 100 hotel felépítésének az eredménye, melyek az eredeti parti dűnéket és mangrove lápokat helyettesítik napjainkban. A helyi Mayab Ökologikus Társaság (MÖT) figyelmeztetett, hogy Cancún eredeti városfejlesztési programjának megváltoztatása olyan helyeken engedélyezi az ún. „elképzelhetetlen” projektek kivitelezéseit és vele óriás létesítmények felépítését, melyek komoly környezeti törékenységűek. Állításuk szerint a befektetők nyomás alá helyezték, tárgyalásokkal meggyőzték illetve korrumpálták az önkormányzati és szövetségi hatóságokat. Mindez azoknak a hasznosíthatónak minősített földterületeknek a módosítását eredményezte, melyeket a kedvező környezeti hatású értékelések alapján az eredeti városfejlesztési program egyszer már kijelölt.
Az El Universal napilap jelentette, hogy tavaly december 18.-án, mikor a Környezetvédelmi Főtitkár Raffael Pacchiano éppen biodiverzitás- ügyi elkötelezettségét szignózta Párizsban, hivatala teljes felhatalmazásáról biztosította a spanyol Grupo-RUI fejlesztő-csoportot, hogy az felépítse a 15 emeletes, 565 szobás hotelt a Cancún-i Punta Nizuc esőerdejében. A Hotel Riviera Cancún két természetileg védett térség hatásköre alá tartozó területen épül majd fel egy – a Turisztikai Titkárság megbízásából születő jelentés alapján – környezetvédelmi szempontból sebezhető területen.
Természetesen született ellentmondás mikor a Nemzetileg Védett Területek Bizottsága (NVTB) november 30.-án figyelmeztette a Környezetvédelmi Titkárságot, hogy a Grupo RUI megtagadta a leendő építkezési területen fekvő 21.000 négyzetkilométeres mangrove-láp létezését. Az NVTB Grupo RUI projektet „lehetetlen”-nek nyilvánította, de a Környezetvédelmi Titkárság ennek ellenére beindította az építkezéseket.
A Környezetvédelmi Törvények Mexikói Centruma (KTMC) a hotelt a parti dűnék ökoszisztémájára, a tengerpartra, a lápvidékre és a tengeri teknősök fészkelő-területeire vonatkozóan egyaránt fenyegetőnek nyilvánította.
Az Országos Turizmus Támogató Alap eleinte a projekt ellen lépett föl, de megváltoztatta álláspontját, mikor vezetője, Héctor Gómez Ramasa találkozott a Grupo RUI képviselőivel, akik beleegyeztek a szennyvíz-kezelési terv kibővítésébe és a tengervíz sótalanító létesítmény felépítésébe. A Környezetvédelmi Titkárság az óta egy újabb projektet indított a Grupo RUI-val az Isla Mujeres-en, míg a 10 emeletes, 1789 szobás Hard- Rock Hotel várja a Cancún-i engedélyeztetését. Utóbbi egy mesterséges „mega-medence” létrehozását is magába foglalja. „Legalább olyan abszurd egy művi tengerpart létrehozása 23 méterre a tengertől, mint amilyen gyönyörű a Mexikói Karib térség.” – jegyezte meg a MÖT egy képviselője.
Kapcsolódó anyagok:
Mexikóban tanácskoznak a biodiverzitás megőrzéséért
