PET-palackokkal és állattetemekkel fűtenek Észak-Magyarországon

2016. december 22. 7:53

PET-palackokkal és állattetemekkel fűtenek Észak-Magyarországon

Levágjuk a palack alját, a rongyot felhasogatjuk, majd kis gombócokba gyűrve beletuszkoljuk a palackba. Ez ám a hungarikum rezsicsökkentés.

A MagyarNarancs nyomtatott kiadása karácsonyi dupla száma megrázó írást közöl arról, hogy mivel mérgezi magát és környezetét télen a magyar, ha nem akar megfagyni. Nos, nem válogatunk. Ahol pedig gyerek is él, különösen drámai a helyzet. Részlet a cikkből:

Az észak-magyarországi régió, Borsod, Heves, Szabolcs (és ide sorolható még Jász-Nagykun-Szolnok megye is) kályhái mindent elnyelnek: ruhát, PET-palackot, vizes fát, lakkozott parkettát, fűrészport, zöld növényt vagy akár döglött nyulat… bármit, amiből egy kevés kalória kinyerhető. A nagyon szegények – és itt nem csupán a cigányságról beszélünk – egészen speciális technikákat fejlesztettek ki. Ezek egyike a ruhával kitömött PET-palack. Levágjuk a palack alját, a rongyot felhasogatjuk, majd kis gombócokba gyűrve beletuszkoljuk a palackba. Az így kapott, nagyjából 1,5-2 kilós hengeres testből egy átlagos sparhelt tűztere kettőt-hármat is elnyel. A gombóccá gyúrt textília között mindig marad annyi levegő, amennyi az égéshez szükséges.

A kéménysepréssel foglalkozó cégek szerint a helyzet drámai.

Ugyanazt mondja minden szakember: a kémények, de a tüzelőberendezések állapota sem üti meg a közép-európai szintet. Faluhelyen még mindig a sparhelt vezet, vagy a jellemzően kalákában rakott cserépkályha. Modern berendezéseket, olyan cserépkályhát, ami nem a szoba oxigénjét használja elsősorban, csak a gazdagabbak, a városból kiköltözők tudnak beszerezni. Ugyanez érvényes a kiváló hőleadású, a kevés kormot és hamut termelő préselt fa, a pellet befogadására alkalmas kazánokra is.  Az észak-magyarországi tapasztalatok szerint a lakosság 30 százaléka éget kommunális hulladékot; még a városokban is dívik ez, főképp a családi házas övezetekben.
A folytatás – vigyázat, felkavaró részletekkel – a Magyar Narancs karácsonyi dupla számában, ami már kapható az újságárusoknál.


Mérgező füstködben úszik a vidék

A levegőszennyezés legsúlyosabb tényezője a kisméretű részecskék (PM10, PM2,5) magas koncentrációja, amelyekhez hozzátapadnak az illegális hulladékégetésből a levegőbe kerülő vegyületek. Lássuk, mifélék ezek! Régen a lakossági hulladék nagy része viszonylag kis légszennyezéssel elégethető volt, ma viszont szinte mindenben van műanyag, mesterséges, szervetlen anyagok, és ezek elégetése súlyosan mérgező vegyi koktélt juttat a levegőbe – magyarázza Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport levegőszennyezési szakértője. A törvény nem véletlenül fogalmaz egyértelműen: csak kezeletlen fa és szén égethető el a kályhákban. Minden egyéb eltüzelése tilos és ártalmas.

A PET palackok, poliamid tartalmú ruházat égetésekor rákkeltő formaldehid, benzol szabadul fel, az elfüstölt autógumiknál poliaromás szénhidrogének és nehézfémek. Az eltüzelt régi ablakkereteken megmaradt gitt- és festékmaradványok ólom-, kadmium-, higanyvegyületeket tartalmaznak, amelyek mind mérgek, rákkeltő anyagok. A raklapokat rovar- és gombaölő szerekkel kezelik, a festett vagy műgyantával ragasztott fa (OSB, pozdorja, laminált falemez, ablakkeret) égetésekor már kis mennyiségben is mérgező izocianátok, formaldehid, formalin, hangyasav és poliaromás szénhidrogének szabadulnak fel. Izocianát kúszik ki a kéményekből poliuretánt tartalmazó műanyag habok égetésekor is - ez az anyagcsoport okozta közel 5000 ember halálát a világ egyik legsúlyosabb vegyi katasztrófájában az indiai Bophalban.

Száraz fa tüzelésekor a fában levő illó anyagok is elégnek, mert az égés lassú, és mindig van hozzá elegendő levegő. De hulladékégetésnél a szénhidrogének felszabadulása annyira gyors, hogy rengeteg korom keletkezik, és a felsorolt rákkeltő szénhidrogén vegyületek rátapadnak a koromszemcsékre, majd aztán a környéken élő emberek tüdejébe kerülnek. 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2015 áprilisi tanulmánya szerint a légszennyezés miatti halálozások pénzben kifejezhető költségei Magyarországon elérhetik a GDP 19 százalékát. A lakossági fűtés kibocsátása adja az országos 2,5 mikrométer alatti részecskekibocsátás 77 százalékát – így tehát magunkat mérgezzük, tudatlanságból. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2015 novemberében megjelent jelentése szerint Magyarországon évente közel 13 ezer ember (Európában több mint 430 ezer) veszti idő előtt életét a részecskeszennyezés miatt.
Magunkat mérgezzük >>>
 

A politikát nem érdekli a gyilkos fűtés

A politikát nem érdekli a gyilkos fűtés

Nem lép fel az országgyűlés a lakossági fűtés okozta légszennyezés ellen. Nem tárgyalja az országgyűlés azt a határozati javaslatot, amely a háztartási tüzelés által okozott levegőszennyezés csökkentésére írt volna elő konkrét lépéseket a kormány számára.

Az Országgyűlés Fenntartó Fejlődés Bizottsága december 13-i ülésén 2 igen és 6 tartózkodás mellett leszavazta a környezetkímélő, hatékony és gazdaságos lakossági fűtés elősegítésének egyes feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslatot.

 




Kapcsolódó anyagok Városok szmograngsora
Szmog vagy tiszta levegő a hegyekben?

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés