„Megmenekül a Föld” –ezzel a szuperhős filmekhez illő szlogennel harangozták be 2 évvel ezelőtt a az ENSZ klímakonferenciájának sikerét. Akkor 195 ország írt alá a jelentést, mellyel vállalta, hogy megtesz minden tőle telhetőt a klímaváltozás megfékezéséért. De vajon mostanáig mi történt? –erről készített jelentést két nemzetközi szervezet. A helyzet nem túl rózsás és Magyarország eddig sem túl jó megítélése is tovább romlott.
A Párizsi Megállapodást aláíró országok két évvel ezelőtt azt vállalták, hogy mindent megtesznek annak érdekében, hogy az átlaghőmérséklet emelkedése 2 Celsius fok alatt maradjon és lehetőség szerint 1,5 Celsius fok alá csökkenjen ez az érték. Azóta eltelt két év és a Germanwatch valamint a Climate Action Network Europe – két neves szervezet – tanulmányban foglalta össze, hogy a nagy beharangozás és optimista fennhangok után történt-e előrehaladás.
Elszomorító képet mutatott a jelentés első mondata, amely arról számolt be, hogy eddig egyetlen állam sem tett maximálisan eleget annak érdekében, hogy a klímaváltozás lelassuljon. A szerzők országról országra vizsgálták, hogy az aláíró államokban mi történt az elmúlt években.
CCPI Results 2017 (3,7 MB pdf.)
Az első ország Franciaország volt, amely bár jelentős diplomáciai szerepet játszik ma is a klímatárgyalások ügyében, mégis a statisztika azt mutatja, hogy jelentősen el vannak maradva a megújuló energiák 2020-ig vállalt bővítésével, de a fosszilis energiahordozókra szánt támogatás is óriási.
Svédország ezzel szemben dicséretet kapott, hogy jól teljesítenek az átállásban, bár a szerzők szerint az elmúlt években lelassult a megújuló energiák erőforrásként történő bevezetése. Svédország 2040-re vállalta, hogy az elektromos áramot 100 százalékban megújuló energiákkal állítja elő, és bár ezt a svéd parlament is teljes vállszélességgel támogatja, azonban ennek politikai nyomai nem igazán láthatók a jelenlegi döntésekben.
Dicsérték és egyben el is marasztalták Marokkót, amely láthatóan sokat tesz azért, hogy szélerőműveket építsen, azonban a politikai döntéseinél aggasztó, hogy épp egy újabb olajmező feltárását és kiaknázását tervezik, valamint szó van atomenergia programról is.
Bár Dánia még most is csodásan teljesít, azonban visszaesett korábbi előkelő helyezéséről és már csak a 13. legaktívabb ország annak ellenére, hogy az elmúlt években számos fontos beruházás történt. A szakértők úgy látják, hogy a politikai támogatás kifulladóban van és így kérdéses, hogy a skandináv ország képes lesz-e teljesíteni korábbi erős vállalásait.
Sajnos a jelentés nem foglalkozott külön Magyarországgal, így csak annyit tudhattunk meg, hogy 2 év alatt a 34. helyre estünk vissza a rangsorban, így az Európai Unió 5 legtehetetlenebb államának egyike vagyunk ezen a területen.
A jelentés külön kiemelte Marokkót, Dél-Afrikát és Indiát, hogy ezekben az országokban valóban megindult a munka. A legnagyobb feladat az elmúlt két évben az volt, hogy a nemzetközi vállalásokat összhangba hozzák az ország törvényeivel, de félő, hogy a legtöbb államban ebben a munkafázisban is lemaradás van, így pedig a politikai irány is igen kétséges. Félő, hogy a változáshoz szükséges reformok hiánya csak állóvizet kavar, de változást nem eredményez a globális felmelegedés megfékezésében.
