A külföldi városokban is parkokba építenek múzeumokat, vagy csak Budapesten?

greenpeace

2017. január 17. 20:02

A külföldi városokban is parkokba építenek múzeumokat, vagy csak Budapesten?

Míg a fejlett nyugat újrahasznosításban, rehabilitációban, az ökológiai lábnyom csökkentésében gondolkodik, addig a fejlődő országok (az elmaradott kelet és dél) úgy pusztítja természeti környezetét, mintha nem lenne holnap. De a képlet korántsem ennyire egyszerű.

A The Spaces című internetes dizájnszaklap olyan összeállítással jelentkezett, amely bemutatja, hogy milyen nagy múzeumi projektek nyitják meg kapuikat 2017-ben a világban. Úgy tűnik, ma két nagy csoportra bonthatóak a hamarosan megvalósuló projektek. Azokra, amelyek teljesen új építményeket hoznak létre a meglévő városi zöldfelületek, vagy az addig háborítatlan természeti környezet kárára; és azokra a tudatos városrehabilitációs projektekre, amelyek funkciójukat vesztett ipari vagy egyéb épületeket lényegítenek át, rehabilitálnak. Egyszerűsíthetnénk ezt arra, hogy míg a fejlett nyugat újrahasznosításban, rehabilitációban, az ökológiai lábnyom csökkentésében gondolkodik, addig a fejlődő országok (az elmaradott kelet és dél) úgy pusztítja természeti környezetét, mintha nem lenne holnap. De a képlet korántsem ennyire egyszerű.
 

A kazah világkiállítás helyszíne 2004-ben még erdő és szántóföld, a szaúdi King Abdulaziz Center fémborítású amorf tömege 2005-ben még félsivatagi természeti terület volt. A Louvre Abu Dhabi projekt a Saadiyat sziget fejlesztéseinek egyike. Ez a sziget az Emirátusok lagúnás természeti tengerpartjának a része, amelyen nemrégiben hatalmas zöldmezős projektek indultak meg. Jakartában, amelyet a néhány szintes szétterülő városból kiemelkedő elszólt toronyházgócok és a rossz levegő miatt „The Big Durianként” is emlegetnek, egy újabb jellegtelen toronyház ad otthont a Museum MACAN-nak. Az összeállításban ezek alkotják az első nagy csoportot.

Gdańsk viszont egy ipari kikötőnegyed helyére építi a II. Világháború Múzeumot. Londonban a Victoria és Albert Múzeum felszín alatti kiegészítése zajlik, amely az Exhibition Road sétálóutcájára nyit új kijáratot. A fokvárosi kortárs művészet új temploma, a Zeitz Múzeum egy gabonasiló ügyes átértelmezése. Az új Biblia Múzeum Washington szívében kap helyet, egy egykori raktárház átértelmezéseként. Az Yves Saint Laurent Múzeum Marrákesben az 1930-as években alapított Majorelle kert szomszédságában épül meg. Nem benne. A történelmi belváros és a kertváros közötti peremvidéken.
Athén új művészeti múzeuma, az EMST a belvárosban épül, egy sörfőzde átépítésével. Toronto új kortárs múzeuma, a MOCA egy külvárosi autóipari telep átértelmezése. A Kortárs Művészeti Intézet Miamiban egy forgalmas autópálya és a kertváros között elhelyezkedő korábbi dobozáruház negyed átalakításával jön létre. A libanoni Beit Beirut egy félig lebombázott ottomán villa kortárs kiegészítése lesz.

 

Ezek alapján érdemes elgondolkodni Budapesten az új múzeumi negyed helyszínéről, amely a világ első közparkjában épülne fel, teljesen új épületekben, az „építészeti játszótér” filozófiáját követve.  Vagyunk-e legalább annyira haladó szelleműek, mint Fokváros vagy Bejrút, vagy még Kazahsztán szintjét sem érjük el?

 




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés