A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon

2017. február 9. 7:35

A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács és a Magyar Természetvédők Szövetsége „A Fenntartható Fejlődési Célok megvalósítása Magyarországon” címmel konferenciát szervezett február 7-én az Országgyűlés Felsőházi tanácstermében, amelyen több mint 400 ember vett részt.

A konferencia célja az volt, hogy megvizsgálja, milyen feladatok állnak Magyarország előtt az ENSZ 2030-ig szóló fejlesztési feladatainak teljesítésében, többek között olyan célok elérésében, mint a szegénység, az éhezés csökkentése, a tudás növelése, a biológiai sokféleség megőrzése vagy a klímaváltozás mérséklése.

A tanácskozáson a kormányzati és társadalmi szervezetek neves előadói mind a hazai, mind a nemzetközi fejlesztési kérdésekkel foglalkoztak.
Bartus Gábor a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára szerint a fenntarthatósági célok elérése saját nemzetünk megerősítése, a regionális, Európai szintű és globális versenyben való helytállásunk feltétele. Számos jó példát találhatunk a fenntarthatóság elvének érvényesítésére, ilyen az Alaptörvénybe foglalt adósságkorlát, ilyen a népességfogyás megállítását célzó koherens szakpolitikai csomag, vagy ilyen az egészséges életmódot támogató intézkedések rendszere (mindennapos testnevelés, menza-reform, dohányzás visszaszorítása).
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiához 2015 decemberében elkészült első előrehaladási jelentés kulcsindikátorai azt mutatják, hogy a gazdasági növekedést, a társadalmi fejlődést megalapozó nemzeti erőforrásaink, tőketípusaink nincsenek jó állapotban.

Az ENSZ közgyűlése 2015 szeptemberében fogadta el Agenda 2030 programját, mely 17 célhoz csoportosítva 169 globális feladatot tűz ki a nemzetek közössége számára a fenntartható fejlődés területén. A 2013-as Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia lényegében valamennyi releváns ENSZ feladatot lefedi. Ezen a területen az ENSZ célok teljesítését úgy lehet megvalósítani, hogy végrehajtjuk a nemzeti Keretstratégiánkat!
V. Németh Zsolt a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára beszédében elmondta: Az ENSZ keretrendszer 15. céljához, a természeti értékeink megőrzéséhez, a biodiverzitás csökkenésének megállításához, a környezeti állapot javításához Magyarországon jelenleg soha nem látott mértékű támogatási forrás áll rendelkezésre. A 2007 és 2013 közötti időszakban közel 2300 milliárd forintot, a mostani uniós költségvetési ciklus végéig, 2020-ig pedig az operatív programok és az Európai Unió más tematikus programjai keretében több mint 2800 milliárd forint támogatást fordíthatunk környezet- és természetvédelmi beruházásokra.
Farkas István, a Magyar Természetvédők Szövetsége ügyvezető elnöke elmondta, hogy az ENSZ által kitűzött célok nem fognak teljesülni, ha nem változtatunk jelentősen életünkön. A világ fejlett országai ugyanis az erőforrásokat jelentősen túlhasználják. Ha mindenki azon az életmódon élne 3-5 bolygóra lenne szükségünk. Ehhez az életszínvonalhoz nem zárkóztatható fel a harmadik világ, de még Közép-Európa országai sem. Farkas István hangsúlyozta, hogy szükség van a társadalmi-gazdasági szabályozóink gyökeres átalakítására, mint például a mostani szabadkereskedelmi világrend vagy az EU Közös Agrárpolitikája. Jobban kell érvényesíteni az etikai elveket mindannyiunk életében és a kormányzati politikákban is-írta az MTVSZ összefoglalójában.

Az országgyűlési képviselők közül Bencsik János (Fidesz) elmondta, hogy helyben fontos tenni a fenntarthatóságért, Kepli Lajos (Jobbik) azt emelte ki, hogy Magyarországon a termőföld biztosíthatja a fenntarthatóságot. Schmuck Erzsébet (LMP) rámutatott arra, hogy a világon egyre több a szegény, mélyül az ökológiai válság, Magyarországon pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságot kellene erősíteni. Tóbiás József (MSZP) szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni arra, hogy mit lehet tenni az itt élők életének jobbá tételéért. Harrach Péter (KDNP) a demográfiai helyzetből adódó gondokra hívta fel a figyelmet.

Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezetvédelmi fenntarthatósági igazgatója a konferenciát záró előadásában kiemelte, a 2030-ig megfogalmazott célok megvalósításában a fejlett országoknak több teendőjük lenne. Úgy vélte, azok a cégek, amelyek 2030-ban majd a világ GDP-jének a felét előállítják, ma még valószínűleg nem is léteznek, és az akkori munkahelyek harmada is ma még ismeretlen területeken jön majd létre. A KEH igazgatója szerint Magyarországon célirányos szerepvállalásra van szükség, és javasolta, hogy az ország alakítson ki fenntarthatósági fejlődési nemzeti profilt. (MTI)




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés