A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: (X)

Napjainkra sajnos az építőipar lett az egyik leg környezetszennyezőbb iparág. Egészen a 20. század elejéig az építőanyagok alapanyagául a helyben található természetes anyagok szolgáltak. Olyan természetes építőanyagok, mint amilyen a fa, vályog, szalma, kender, nád. A világháború utáni gyors újjáépítési kényszer azonban gyökeres változást hozott…

Az új építőanyagokba a természetes alapanyagok helyett a vegyipari szakma legfrissebb fejlesztései és legjobb tudása került be otthonunkba. Az építőanyagok gyártásához szükséges energiaigény is jelentősen megnövekedett, és sokszor több országon keresztül utazik az áru, míg az építkezésre kerül. Sok esetben az építőanyagok életciklusának végén csak problémásan (komoly energiaráfordítással) vagy egyáltalán nem oldató meg az újrahasznosítás.

A modern kemikáliákat tartalmazó építőanyag beépítésével, otthonunkba is megnőtt a különböző káros anyagok jelenléte, melyeknek nagy koncentrációban akár egészségkárosító hatásuk is lehet.  Ezt a problémát az Egészségügyi Világszervezet (WHO) már 1984-ben hivatalosan is elismerte.  A jelenség lényege, hogy bár az épületben található káros anyagok mennyisége összességében nem haladja meg az ajánlott határértéket, külön-külön mégis kellemetlen panaszokat eredményeznek: orr-és szemirritáció, ingerlékenység, kimerültség, fejfájás, bőrirritáció.  Ezt eleinte csak munkahelyeinken mérték, később azonban Németországban a lakóházakra is meghatározásra kerültek irányadó értékek. 

Napjaink zárt, egyre szigeteltebb építési módjai egészségünkre ártalmatlan építőanyagok használatát teszik szükségessé. Míg korábban a huzatos ablakokon és a szigeteletlen részeken át a lakóterekben keletkező Illékony szerves vegyületek (VOC-k, melyek festékekből, ragasztókból, felületképző anyagokból, bútorokból, tisztítószerekből kipárolgó vegyületek) az épületen kívülre kerültek.  Manapság a természetes légcsere már teljesen megszűnt és egy átlag új építésnél vagy nagyobb felújításnál a mérőműszerek 2,5-3x magasabb károsanyag mértékeket mérnek, mint ami az ajánlott határérték lenne.

Bioház 2Bioház 2

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Éppen ezért fontos a környezet- és egészségtudatos építészet. De hogyan is fogjunk hozzá…

Habár az épületbiológiai – azt vizsgálja, hogy hogyan hat az épített környezetünk ránk –  tudománya immár több mint 40 éves múltra tekint vissza Németországban és napjainkra a természetes építőanyagok ott már újra becsült és elismert területei az építőiparban, Magyarországon nagyon kevés az információ és a hozzáértő szakember. 

  Lehet-e vajon vályogból passzívházat építeni, és szalmából?
  Milyen költséggel jár egy ökoház megépítése, és hol találunk hozzáértő szakembereket?
   Mitől lett a vályog Németországban napjainkra a legkeresettebb öko építőanyag?
   Mi az a kenderbeton?

Ezekre a kérdésekre is választ kap, ha ellátogat az ÖKO HOME – környezettudatos építkezők napjára 2017. március 17-én a budapesti Lurdy Házba.

Magyarország legnagyobb ökoépítészettel kapcsolatos konferenciáján szakterületük elismert hazai képviselői mellett, külföldi vendégelőadók is színesítik a programokat. Az építészek mellett, egy helyen megtalálhatóak lesznek kiállítók is akiknél a különböző anyagok és technológiák is megismerhetőek, és találkozhat tapasztalt kivitelezőkkel is.
A nap végén Ön egy nyomtatott munkafüzettel térhet haza, így képes lesz hozzákezdeni saját ökoházának megvalósításához, és ha közben segítségre lesz szükséges, tudni fogja kihez kell fordulnia.

Bővebb információ és jelentkezés: www.ökohome.hu weboldalon február 21-éig kedvezményes áron.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás