Ezeket a mérgeket keverjük ételeinkbe

darvasbela.atlatszo.hu

2017. március 2. 8:15

Ezeket a mérgeket keverjük ételeinkbe

Az élelmiszer-biztonsági szempontból megfelelő élelmiszereinkből nem megfelelő csomagolással, gyenge minőségű edényekben és evőeszközökkel elkészítve és tálalva készíthetünk egészségtelen táplálékot. Kiemelhetők a melamin és egyéb műanyag edényeink és evőeszközeink, továbbá márkajelet nem viselő rozsdamentes eszközeink. Darvas Béla ökotoxikológus professzor elgondolkodtató összeállítása.

Darvas Béla hiánypótló sorozatának  korábbi részeiben azokat a szennyezőket vette szemügyre, amelyek a környezetünkből kerülnek az élelmiszereinkbe, illetve amelyeket termelési céllal használtunk. A nehézfémekről itt. Az élelmiszerelőállítás, csomagolás és a főzés további problémákat hordozhatnak. Ebből a feldolgozás részeit, így a nehézfém-maradékok kapcsán az olcsó, rozsdamentes edényeinket és evőeszközeinket, valamint konyhai gépeinket említette, amelyek nem minden esetben kifogástalan technológiával készülnek. Írt már azokról a termékekről is, amelyeket a feldolgozás során (pl. füstölés) kezelik, vagy szándékosan kevernek hozzájuk valamilyen adalékanyagot, miközben ártalmatlanságukról a toxikológia nem tud egyértelműen nyilatkozni.

Most azokról a kémiai csoportokról beszél, amelyek a csomagolásból, illetve edényeinkből (tárolóinkat is beleértve), és evőeszközeinkből folyamatosan kiáramolhatnak (migrálhatnak) az ételeinkbe, vagyis velük a főzés kapcsán mi szennyezhetjük azokat. Ez a felismerés különösen kínos lehet a tudatos vásárlók körében, akik nem kellő körültekintéssel választott csomagoló és konyhai eszközeikkel éppen maguk keverhetik az élelmiszereikbe a nem odaillő vegyületeket.
Részlet Darvas Béla teljes cikkéből.

A most részletesebben megbeszéltek azon vegyi anyagok köre, amelyek főként edényeink és evőeszközeink, továbbá konyhai gépeinken keresztül szennyezhetik el az ételeinket. A RASFF mérései elég későn vették célba ezeket a vegyületeket és azt gondolom, hogy korántsem a teljes kép még az, amit ma láthatunk. Hiányolom ennek az adatbázisnak az esetenkénti konkrétságát, ami a rendkívül sokféle műanyagra, azok lágyító- és festékanyagaikra pontosan kiterjedne. Hiányolom a csomagoló anyagaink (műanyag zacskók és palackok, alufólia, műanyag ételtároló dobozok stb.) részletes vizsgálatát, amiket már a kiskereskedelem is használ, s ami nélkül az asztalunkra ma már szinte semmi nem kerül a városokban.

f4tablazat

4.táblázat: Az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő műanyagok és jelzéseik (az No értéket nyilakból álló háromszögben találjuk a terméken)

Egy napjainkban terjedő vicc arról szól, hogy a műanyagok korát éljük, és ha egy évezreddel később a régészek majd a ránk jellemző réteghez érnek, akkor a reklámszatyrok azok, amiket örökségül a jövőbe küldtünk. Csomagolásra a PVC, a polisztirol (PS), amely egyszer használatos műanyageszközeikben gyakori és a polikarbonát, amit kiemelhetünk (4. táblázat). A polietilén (PE – ma nagysűrűségű, HDPE és kissűrűségű, LDPE változatait különböztetjük meg) és polipropilén (PP) csomagoló anyagokat tartják egészségügyi szempontból kedvezőnek, bár mint szinte minden műanyagot ösztrogénagonista aktivitással (részletesen később) gyanúsítják ezeket is.

Összetett csomagoló anyagokat is használunk, közülük talán a Tetra Pak a leginkább elterjedt, amely alapanyaga papír, amit polietilén (LDPE) tesz vízállóvá. Tej és különféle gyümölcslevek tárolására előszeretettel alkalmazzák ezeket. Jó kérdés, hogy miként csomagolhatnak ilyesmibe bioélelmiszereket?

A műanyaglágyításra használt ftalátokat és bisfenol A-t hormonmodulás hatással gyanúsítják. Az alacsony molekulasúlyú ftalátokat (DEHP, DBP, BBP és DIBP) reprodukciós toxinnak tartják (1B). A PVC elterjedtsége a környezetünket mérhetően szennyezi. Egy tiszai mintázás három gyakori ftalát-származékot is kimutatott ebben a folyónkban. A hatását illetően sokféle vita övezi a bisfenol A-t is, de napjainkban a helyettesítése egyre gyakoribb. Néhány ország (Belgium, Dánia és Kanada) szigorított a felhasználhatóságán, míg 2015-től Franciaország tilalmazza is a használatát. A PVC elégetésekor dibenzo-dioxinok képződhetnek, amelyek emberen is rákkeltők. Nem ajánlatos tehát a kertben az égetéssel való megsemmisítésük.

A polisztirol műanyagokkal talán az előzőeknél is súlyosabb bajok vannak. A bennük elforduló benzént és az 1,3-butadiént az IARC emberen bizonyosan rákkeltőnek (1) minősítette, míg a sztirolt gyanúsítja (2B) ezzel a hatással.

Az ún. PET palackokat napjainkban jó megoldásnak tartják, bár ismert, hogy melegítés hatására, illetve savas gyümölcslevek tárolásakor antimont bocsátanak ki, s a bennük tárolt italok antimontartalma közel százszorosára emelkedhet. Az antimont sokan az arzén hatásához hasonlítják.

A gyors-étkezdék papírcsomagolóinak impregnálására (pizzadobozok, sültkrumpli-zacskók stb.) használ per- és polifluór-alkil (PFC/PFAS) vegyületeiről szól mostanában több cikk is. Hasonló vegyületeket használnak a microwave popcorn csomagolásában is. Az ismeretek összegyűjtése ma folyamatban van, vagyis a történet részletes leírása jócskán meghaladja ennek az írásnak a lehetőségeit, viszont már itt megjegyezhetjük a RASFF adatbázisa ezekre a problémákra még egyáltalán nem tér ki, vagyis itt hiányos. Igen gyakori, hogy az egyszer-használatos műanyag vagy azzal impregnált tálakon, evőkészleteken semmilyen azonosíthatóságot nem találunk. A PFC-k használata a textiliparban is ismert és onnan való kivonásuk is elkezdődött.

Csomagolóanyagaink, palackjaink minősége, hűtődobozaink megválasztása, amelyekben élelmiszereket raktározunk fontos, de eléggé figyelmen kívül hagyott részei a mindennapi élelmiszer-biztonságunknak. Ezeknek a műanyagoknak a környezeti sorsa is igen sok kérdést vet fel.

f59abra

59.ábra: Migráció útján az élelmiszereinkbe kerülő fontosabb vegyületek a RASFF adatbázisa szerint (2012-2016)

A RASFF jelzései szerint – a fentieken túlmenően – edényeinkből és evőeszközeinkből több igen veszélyes anyag jelenhet meg az ételeinkben (59. ábra). Közülük első helyen a formaldehidet említhetjük. A mért esetek többsége a melamin edényekhez és evőeszközökhöz kapcsolható, amelyekről korábban már ejtettem szót. A törhetetlen melamin edények használata főként Dél-Ázsiában elterjedt. Magyarországon ázsiai büfékben kiemelten használják ezeket az eszközöket (kanál, leveses tálak és tányérok), de kutya- és macskaedények is szép számmal készülnek belőle. Túl azon, hogy a melamin vesebetegségek és vesekövek kialakulásának valószínűségét emeli, egy további súlyos szennyezőt is jelent. Az ilyen edényekből formaldehid vándorol ki (migrál) az élelmiszereinkbe. A melamin-formaldehid gyanták (aminoplast) széleskörű felhasználása ezt a problémát hozta. Ma számtalan helyen találkozhatunk ezekkel az anyagokkal.

A formaldehidet az IARC emberen bizonyosan rákkeltők (1) közé sorolta. A leukémia és az orr-garati daganatok előidézésével vádolják, vagyis korántsem lebecsülhető hatásról van szó. A formaldehidet kibocsátó konyhai eszközeink között többségében vannak a melamin-edények, de különféle befőttes/savanyúságos üvegfedők és italok dugóit is megtaláljuk a pozitív minták között.

Vegyületek szempontjából a másik igen jelentős, migrációra hajlamos vegyületcsoport a primer aromás aminok (PAA) csoportja. Ezek a legkülönfélébb műanyagedényeinkre, élelmiszer-tárolóinkra és evőeszközeinkre lehet jellemző szennyező (104. kép). Az adatbázisban a nejlon (poliamid) előfordulása gyakran esik egybe a PAA migrációval. A 4,4’-diamino-difenil-metán (= 4,4’-metilén-dianilin; MDA) az egyik származék, amit gyakorta találunk a kutatható adatbázisban. A 4,4’-metilén-bis (2-klóranilin) származékot az IARC emberen rákkeltő hatással (1) vádolja, de további PAA-származékokat is gyanúsít.

f104kep

104.kép: Műanyag evőeszköz-készlet

A kellőképpen nem azonosított műanyaglágyítók és színezékek a következő csoport (59. ábra), ahol a ftalátok (5%) külön is nevesíthetők. Meglepően kevés adat található a RASFF adatbázisában a biszfenol A-val kapcsolatban. Konzervek belső műanyag-borítása gyakorta epoxi-fenolt bocsát ki. Szilikon sütőformáinkkal kapcsolatos feljegyzéseket is találunk szórványosan az adatbázisban.

Elsősorban kínai rozsdamentes edények és étkészletek króm, mangán és nikkel migrációja ismert, ami valószínűleg valamiféle technológiai mulasztás következménye, mivel európai hasonló termékek elmarasztalása nem történt meg.

Az epoxidált szójaolaj (ESBO), amit PVC-lágyításra úgyszintén használnak előfordulása szintén mérhető. Különösen a befőttes/savanyúságos üvegek tömítőgyűrűiből való kiáramlásuk ismert.

A gyártásuk során felhasznált vegyületek kioldódásában leginkább érintett termékek az evőeszközök, amelyek között egyaránt megtaláljuk a melamin-tartalmúakat, a műanyagokat és a rozsdamentes termékeket is. A melamin-tartalmúak esetében a formaldehid, a műanyagok esetében a PAA, valamint mindkettő esetében különféle színezőanyagok lépik túl a határértékeket (60. ábra). A konyhai készletek tekintetében kiemelhetők a teflonbevonat (politetra-fluor-etilén, PTFE) terjedése után népszerűvé váltak (104. kép), amelyek közül a márkajelzés nélküliek a leginkább érintettek. Drágább termékek között megjelentek az FDA engedélyével forgalomba hozott készletek, amely biztonságossá garantált. Érdemes egyébként visszatérni a fából készült kanalakhoz és készletekhez, ahol hasonló élelmiszer-biztonsági bizonytalanság nem ismert, de bambuszkészletekre is ritkák (impregnáltak) a figyelmeztetések.

Edények a következő nagy csoport, ahol ugyanezen anyagokból készültek az érintettek. Megjegyezhető, hogy a melamin-készletek között sok speciálisan csecsemők és gyerekek számára készül, mert nehezen törnek. Ezekre különösen jellemző a feltűnő színezés. Az edények anyagának tekintetében az alumíniumot (Alzheimer kór) emelhetjük ki, amelyet az edényeken túlmenően dobozos italok és alufólia terjedése is színesít. A fentebb említett műanyagokat (melamin) sem használják az igényes konyhák. A teflonbevonat sérülékenysége miatt kezdeti sikeressége után mára kezd háttérbe szorulni. Mindehhez hozzájárulhatott, hogy rákkeltés gyanúja lengi körül. Ebből az igazság, hogy a gyártása során használt perfluor-octánsav (PFOA) az IARC szerint rákkeltő hatással (2B) gyanúsított. A hererákosok aránya a gyártásban dolgozók között emelkedett.

Zománcozott edények közül a márkajelzéssel vállalt vastag, stabil zománcúak és a rozsdamentesek azok, amelyek vásárlása javasolható. Az újabban terjedő nanokerámia bevonatos edényekkel szemben is felmerültek már egészségügyi aggályok.

f60abra

 

Élelmiszer-biztonsági körjárat Európában: élelmiszer- és takarmány-adalékok

Élelmiszer-biztonsági körjárat Európában: élelmiszer- és takarmány-adalékok

Az élelmiszer-adalékokat illetően folyamatos a vita az élelmiszer-biztonság területén. Toxikológiai szempontból a legbizonytalanabb ismeretanyagú területbe pillantunk bele. A feljegyzések között a tartósítószerek közül a szulfitokat és a benzoesav-származékokat, míg színezékek közül az azofestékeket emelhetjük ki, melyek allergizáló hatásai bizonyítottak. Termékek közül az aszalt gyümölcsök (sárgabarack, mazsola), amit Törökország és Üzbegisztán szállít.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés