Országos Környezetvédelmi Tanács kételyei a hódritkítással kapcsolatban

2017. március 11. 21:01

Országos Környezetvédelmi Tanács kételyei a hódritkítással kapcsolatban

A Földművelésügyi Minisztérium szerint nő a hódállomány, ezért a kormány tervbe vette egy részük likvidálását. Bár az eurázsiai hód kártétele lokálisan valóban jelentős lehet – de a rendelet nincs összhangban a természetvédelmet érintő aktuális kihívásokkal, melyekre az előterjesztő FM-nek nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie (pl. a nemzeti park igazgatóságok költségvetési helyzetének rendezetlen mivolta, az állami tulajdonú Natura 2000 területek magánkézbe adásának természetvédelmi problémái, vagy éppen a Magas Természeti Értékű Területek programjának ellehetetlenítése).

Három hete írtuk meg, hogy kikerült a kormány honlapjára a földművelésügyi miniszter tervezete, amely a védett állatokról szóló rendeletet módosítaná az eurázsiai hódok kárára. A csatolt magyarázat szerint az eurázsia hódok (Castor fiber) magyarországi állománya az utóbbi években jelentősen megnőtt, részben a természetes szaporodás és terjeszkedés, részben tudatos betelepítés miatt.
Mivel természetes ellenségük nincs, a minisztérium szerint arra lehet számítani, hogy a növekvő trend folytatódna, hamarosan még többen lennének. Azt írják, hogy ahogy nőtt a hódállomány, a hódok által okozott kár is egyre több, jelezték ezt az árvízvédelemmel foglalkozók, az erdő-és mezőgazdálkodók is. A tárca magyarázata szerint a faj állományszabályozása (gyakorlatilag a hódok gyérítése) árvízvédelmi indokok alapján (közérdekből) ugyan most is engedélyezhető, de "az erdészeti és mezőgazdasági károk mérséklése, csökkentése érdekében szükségessé váltak olyan intézkedések, amelyeket a védett állatokra vonatkozó jogi előírások alapján nem engedélyezhet a hatóság, így indokolttá vált a faj státuszának felülvizsgálata".  A tervezett jogszabály-módosítás az eurázsiai hód erdő- és mezőgazdasági érdekből történő állományszabályozását tenné lehetővé - foglalták össze a lényeget. A rendelet a módosítás után azt mondaná ki, hogy az eurázsiai hódot akkor lehetne zargatni (a rendelet nyelvén riasztani) vagy elpusztítani, ha ezt az erdő- és mezőgazdaságban, valamint a vízgazdálkodásban keletkezett súlyos károk megelőzése érdekében teszik, a kártétel bizonyítható, nincs más kielégítő megoldás és a gyérítés nem jár a természetes állomány tartós sérelmével.

hód kifutóWWF hód visszatelepítés     Fotó: Sarkadi Péter greenfoAz Országos Környezetvédelmi Tanács állásfoglalást adott ki a „a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet módosításáról” című tervezethez.

Az OKT elfogadja, hogy a hódok elterjedése miatt egyes hazai vízfolyások partjai mentén lokálisan konfliktusok jelentkeznek és ezért a hódok állományának csökkentésére árvízvédelmi közérdek esetén hatósági eljárás keretében feltételeket kell adni. Megítélésünk szerint a rendelet célja – egyes természetvédelmi érdekekkel nehezen magyarázható részeitől eltekintve (lásd az elpusztított egyedek származékainak hasznosítása) – a faj jelenlegi jogi státuszának módosítása nélkül is elérhető, tekintettel arra, hogy jelenleg is van hatóság által kiadott, érvényes engedély az árvízvédelemért felelős szervezet birtokában hódok gyérítésére, vagyis a gyakorlat igazolja, hogy a meglévő szabályozás elegendő. Ebből a perspektívából – noha az eurázsiai hód kártétele lokálisan valóban jelentős lehet – le kell szögezni, hogy a rendelet nincs összhangban a természetvédelmet érintő aktuális kihívásokkal, melyekre az előterjesztő Földművelésügyi Minisztériumnak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie (pl. a nemzeti park igazgatóságok költségvetési helyzetének rendezetlen mivolta, az állami tulajdonú Natura 2000 területek magánkézbe adásának természetvédelmi problémái, vagy éppen a Magas Természeti Értékű Területek programjának ellehetetlenítése). 

A tervezet egyben veszélyes precedetnst terem, azáltal, hogy egy nem kellően alátámasztott igényt próbál kielégíteni egy védett faj státuszának megváltoztatásával. Mindezek miatt az OKT nem látja indokoltnak a jelenlegi szabályozás módosítását.
Arra az esetre, ha a tervezet mégis elfogadásra kerül, az alábbi kiegészítések beépítését feltétlenül szükségesnek tartjuk (nem fontossági sorrendben):

1. Az előterjesztés kommunikációja pontban szereplő magyarázatban nem értünk egyet azzal, hogy „hatékony riasztási vagy passzív védekezési módszer nem ismert a nemzetközi gyakorlatban”. Ausztriában és Bajorországban sok módszert alkalmaznak, melyek működőképessége az évek során bizonyítást nyert. Ezek között a példányok befogása az utolsó megoldások között van, mert egy példány vagy hódcsalád befogása után ugyanazon a területen nagyon hamar újabb hód jelenhet meg, ha távoltartásra nem tesznek lépéseket.
A külföldi gyakorlatokról összefoglaló tanulmány készült a WWF szerkesztésében.  

2. Az egyedek távoltartása és a gazdálkodói gyakorlat átalakítása egyaránt szükséges, csak ezek együttesen csökkenthetik a konfliktusokat a közvetlen vízparti területeken, ahol a hódrágások megjelenhetnek.

3. A tervezet szerint „az engedélyezés csak korlátozott és a hatóságok által meghatározott számú példányokra vonatkozhat”. A példányok számának meghatározása monitoring adatok begyűjtésén, és a hódállomány pontos becslésén alapulhat. A hódok éves rendszerességű monitoringjára különösen a konfliktusos területeken szükség van.

4. A szabályozás kapcsán fontosnak tartjuk hangsúlyozni, hogy a faj a természetes vízi ökoszisztémák része, ezért a védelmét és állományainak zavartalan szaporodását a természetes élőhelyeken, különösen a Natura 2000 hálózaton belül biztosítani kell. Ezért a jelen szabályozás mellett hatósági és természetvédelmi kezelői eszközökkel kíméleti területeket is létre kell hozni, ahol a faj által okozott esetleges gazdasági kár, illetve természetes bolygatás sem riasztást, sem gyérítést nem von maga után.

5. A tervezet több helyen hivatkozik a közérdek fogalmára. Feltételezésünk szerint itt az árvízvédelmi közérdekre kell gondolni, de javasoljuk a fogalom egyértelműsítését.

6. Az előterjesztés szerint a gyérítést megfelelő képesítéssel rendelkező személy végezheti. Ebben a megfogalmazásban pontosítást látunk szükségesnek, mely leírja, hogy a képesítést milyen feltételek alapján és ki határozza, illetve adja meg.

7. Az előterjesztés módosítási szövegében a 2 § (8a) pontjában szöveges kiegészítést javaslunk, mely megfogalmazza annak igényét, hogy a hódok távol tartására megtették a kísérleteket. A 2§ (8a) pontjának megfogalmazása javaslatunk szerint ez legyen: Az eurázsiai hód (Castor fiber) riasztása, gyérítése, korlátozott számú példányra, az erdő- és mezőgazdaságban, valamint a vízgazdálkodásban keletkezett jelentős károk megelőzése érdekében engedélyezhető, ha a kártétel bizonyítható, a hódok távoltartására intézkedést tettek, amelynek sikertelenségét dokumentálták. Gyérítés akkor végezhető, ha nincs más kielégítő megoldás, amivel a hódok távol tarthatóak, és a gyérítés nem jár a természetes állomány tartós sérelmével.
Megfontolásra javasoljuk a „jelentős károk” definíciójának megadását, mivel anélkül a hatósági engedélyezési eljárás során szubjektív mérlegelés alá kerülhet a károk mértékének megállapítása. A 2 § (8b) bekezdésében az előterjesztő a riasztás és a gyérítés engedélyezhetőségének feltételeit határozza meg, ugyanakkor megítélésünk szerint nem teljesen világos a folyamatban az érintett területen a vadászatra jogosult szerepe. A tervezet jelenlegi tartalma szerint a riasztást, illetve gyérítést a terület tulajdonosával illetve jogszerű használójával egyeztetve lehet végezni, de nem egyértelmű, hogy utóbbi kategóriába a vadászatra jogosult beleértendő-e? Ennek tisztázása indokolt, mivel a gyérítés vadászfegyverrel is engedélyezhető. Ugyanezen jogszabályi hely b) pontja a gyérítés éven belüli időszakát határozza meg. A faj szaporodásbiológiai jellemzőinek ismeretében megítélésünk szerint a március 1-ig engedélyezett gyérítés a szaporodási időszakot is érintheti, így ennek február 15-ére történő módosítását javasoljuk. A 2 § (8b) bekezdésében az előterjesztő a riasztás és a gyérítés engedélyezhetősé-gének feltételeit határozza meg, ugyanakkor nem egyértelmű, hogy lehet-e eltérés a riasztás és a gyérítés engedélyezésének körülményei között. Ennek tisztázását megfontolásra javasoljuk.
2017. Március 3.




Kapcsolódó anyagok A kormány kilövethetné a hódokat

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés