Április-május kiemelt fecskevédelmi időszak Magyarországon

2017. március 20. 12:05

Április-május kiemelt fecskevédelmi időszak Magyarországon

Miközben hazai füsti- és molnárfecske-állomány felére, a tiszai partifecskéké pedig alig 10%-ára (!) csökkent hazánkban 2015-re, a madárcsoport szerepe a klímaváltozás miatt egyre fontosabbá válik az emberek, társ- és haszonállataink egészségvédelme szempontjából is.

Miért is gond, ha eltűnnek?

A melegedő időjárással új szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az egészségünket veszélyeztető betegségeket terjesztő szúnyogok, és a szintén a klímaváltozás hatására érkező újabb kártevő rovarok elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), melyek természetes úton csökkentik ezek számát.
 

Miért fogy a számuk?

Ezért is aggasztó a hazai fecskeállomány ezredfordulót követő drámai csökkenése. Ennek hátterében: 
--   az élőhelyek átalakítása, fészkelőhelyek és táplálék csökkenése (a háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, túlzott kemizálás és akár a nem megfelelően végzett szúnyogirtás);
--   a klímaváltozás (sár fészeképítő-anyag hiánya a szárazodó tavaszokon, óriási vonulási veszteségek, különösen tavasszal);
--   és ami talán elkerülhetősége miatt is a legszomorúbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.


 

A lakosság rendkívül sokat tehet a fecskékért!

A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak kiemelten fontos szerepe van. Állománycsökkenésük megállítását, megfordítását mindenekelőtt:
--  a meglévő aktív természetes fészkek, fészektelepek fokozott védelmével;
--  fecske- és denevérbarát épületfelújítással >>;
--  az ezek mellé március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel >>;
--  április közepétől június végéig sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával >>;
-- valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével >> érhetjük el.

A partfalakban fészkelő partifecske-kolóniáknak is segíthetnek az emberek, ha a lejtősre erodálódás miatt költésre alkalmatlanná vált, méternyi magas földfalakat családi kalákában, baráti társasági összefogás keretében ásóval függőlegesre faragják >>

Ezek ellen is hatásos rovaritók a fecskék

A Nyugat-nílusi láz és a szarvasmarhákat veszélyeztető kéknyelv-betegség már jelen van az országban. Magyarországon 2009-ben tűnt fel a kutyák szúnyogcsípéssel terjedő szívférgessége, mely máris a hazai kutyaállomány 17%-át érinti. Az embereket megbetegítő, afrikai eredetű Chikungunya-lázat terjesztő ázsiai tigrisszúnyogot már több mint 12 európai országból mutatták ki. Európa mediterrán térségeiben pedig egyre gyakoribb a Dengue- vagy csonttöréses láz.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés