Putyin dácsájában dönthettek Paksról

2017. március 27. 20:09

Putyin dácsájában dönthettek Paksról

Paks 2. megépülésével fennmarad az ország energiafüggősége, nő a végső energiaigény, és az elavult technológia miatt kimaradunk a megújuló energiaforradalomból. A Millennium Intézet Magyarország energiaügyi és energiapolitikai kérdéseiről szóló konferenciájára a kormány és az atomlobbi embere nem jött el.

A Millennium Intézet március 23-i konferenciáján Magyarország energiaügyi és energiapolitikai kérdéseiről beszélgettek jeles hazai szakértőkkel, illetve a témában érintett szakpolitikusokkal. Konferenciánkon arra a kérdésre keresték a választ, milyen folyamatok befolyásolják majd a jövő energiatermelését és energiafogyasztást, milyen globális tendenciák lesznek meghatározóak és milyen lehetőségekkel rendelkezik Magyarország a globális folyamatok tükrében.

Az első szekcióban Andor László  moderálásával (jobbra) Felsmann Balázs energiagazdálkodási szakértő (Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont), Munkácsy Béla környezetvédelmi szakértő, egyetemi adjunktus (Eötvös Lóránd Tudományegyetem), Horváth Ágnes, a MOL Csoport vezető közgazdásza és Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő, az MTA tudományos főmunkatársa mutatták be a paksi beruházással kapcsolatos előadásaikat. Aszódi Attila a BME, Miniszterelnökség részéről nem jelent meg.

 

 Fotó: Sarkadi Péter greenfo.hu

A konferencia első szekciójában a világban végbemenő energiaforradalmat és a paksi atomerőmű fejlesztését környezetpolitikai, makrogazdasági, energiagazdálkodási és biztonságpolitikai szempontból elemezték a panelbeszélgetés résztvevői. A beszélgetés során többek között az alábbi megállapítások hangzottak el:

A Paks II. beruházás az egyik legkomplexebb energetikai beruházás, amely nemcsak energetikai, hanem energiagazdálkodási, környezetvédelmi, makrogazdasági és biztonságpolitikai szempontból is nagy fontossággal bír, mivel Magyarország jelentős mértékben szorul energiaimportra, az ország energiaellátást megfelelő külső forrásokból, új technológiákat használva kell biztosítani, a magyarországi energiaellátást biztosító energiamix összeállításában a megújuló energiaforrásoknak is jelentős részt kell vállalnia, az energiaforrások felhasználását pedig az ország kapacitásai mellett a globális tendenciákhoz kell igazítani,  globális szinten energiaforradalom zajlik: a megújuló energia különböző hordozói fokozatosan a világ legfontosabb jelentőségű energiaforrásává fognak válni,  a zöld energia többségi pozícióba való kerülését egy átmeneti időszak fogja megelőzni, amely ugyan kihívást jelenthet az ország számára, a folyamat végén megtérülő eredménnyel számolhatunk az eddigi példák alapján.

Magyarországon a zöld energia elterjedését szakmai és kormányzati körökben is külső problémának értékelnek, nem pedig lehetőségnek, ez pedig a világ fejlett országaival szemben az ország gazdaságának leszakadását eredményezheti.

A paksi atomerőmű fejlesztéséről szóló orosz-magyar kormányközi megállapodást nem előzte meg szükséges mennyiségű össztársadalmi és szakmai vita,  Európa, különösképpen az Európai Unió globális szinten jelentős mértékű példát mutat, amelyet Magyarország nem követ, holott az országban van potenciál az energiaszektorban történő fejlődésre. 


Horváth Ágnes a MOL Csoport vezető közgazdásza előadásában kifejtette, Magyarországnak egy jól működő és fenntartható energiamixre van szüksége. Véleménye szerint a zöld energiahordozók felhasználása járható út, ugyanakkor ez esetben számos szempontot kell figyelembe venni, a folyamatnak pedig az európai szabályozási keretrendszernek és az ország gazdasági kapacitásainak megfelelően kell történnie. Horváth Ágnes előadása itt >>>

 

Felsmann Balázs energiagazdálkodási szakértő szerint Európa a karbonsemlegességgel egyértelműen a lehető legmodernebb irányba próbálja terelni az energiaügyi folyamatokat. Előadásában kiemelte, az elmúlt évek tapasztalatai alapján a megújuló energiaforrások, amellett, hogy az egyik leginkább költséghatékony energiahordozóknak fognak bizonyulni, hatalmas mértékű innovációs potenciállal rendelkeznek. Paks 2-vel kapcsolatban hozzátette, hogy a megújuló és nukleáris energiák alternatívái nincsenek megfelelő mértékben szembeállítva, túlzott egyoldalúság figyelhető meg Magyarországon. Felsmann Balázs előadása itt >>>

Munkácsy Béla, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem adjunktusa elmondta: a világban jelenleg zajló energiaforradalomnak nincs alternatívája, kizárólag a zöld energia a járható út a globális fejlődés szempontjából. Az előadó szerint Magyarországnak szakítani kell a karbon-tematika alapján történő energiapolitikai tervezéssel. Kiemelte továbbá, hogy Magyarország energetikai szempontból rendkívül kiszolgáltatott, ennek megoldásának érdekében pedig az európai energiapolitikákat kell követnie, nemzetstratégiai szinten is. Munkácsy Béla előadása itt >>>

Sz. Bíró Zoltán Oroszország-szakértő bevezető beszédében kifejtette, hogy a paksi beruházás során egy kiszámíthatatlan, marginalizált országgal fog együttműködni Magyarország. A szakértő előadásában a beruházással kapcsolatban a kormányzati előkészületlenséget és Oroszország alacsony gazdasági teljesítményét hangsúlyozta. A jövőre utalva elmondta, a nemzetközi kapcsolatok jelenlegi helyzete alapján továbbra is egy gazdaságilag nehéz helyzetben lévő, külpolitikailag agresszív ország lesz Oroszország a nemzetközi porondon. Sz. Bíró Zoltán előadása itt >>>

A konferencia második részében Pulai András moderálásával Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője, Szél Bernadett, az LMP társelnöke és Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője volt segítségünkre a témával kapcsolatos kérdések megértésében. A minisztérium, ill. a Fidesz részéről senki sem vállalta a részvételt. 

Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető prezentációja során az európai energiaunió szükségességét és a piaci helyzetben rejlő előnyöket hangsúlyozta. Kiemelte továbbá, hogy az energiastratégiát nem csupán energetikai beruházások mentén kell felvázolni, széles körű programra van szükség, amelyben a lakossági energiahatékonysági beruházásoknak is szerepet kell kapniuk. Hozzátette, a Paks 2 projekt nem csupán energiagazdasági, hanem szuverenitási kérdés is

Putyin dácsájában döntöttek Paksról Tóth kemény szavakkal bírálta a paksi bővítést, szerinte a Fidesz-kormány felhatalmazás nélkül, titokban döntött. Példaként hozta fel a 2009-ben, óriási többséggel elfogadott országgyűlési határozatot, amely a bővítés feltételeként parlamenti döntést, széles körű társadalmi egyeztetést írt elő, és amivel a Fidesz 2010-től szembe megy. Bár szerinte is bonyolult kérdés a bővítés, a magyar embereknek joguk van népszavazáson dönteni a beruházásról. Kiemelte: a 3 ezer milliárd forintos orosz hitelből megvalósuló projekt eladósítja az országot, ráadásul előnytelen is, mivel a jelenlegi piaci kamatokhoz képest majdnem dupla akkora kamattal számol a hitelmegállapodás. Az évi több száz milliárd forintra rúgó, oroszoknak fizetett törlesztőrészlet égetően hiányozni fog a magyar oktatásból, az egészségügyből, a szociális ellátásból – mondta. Tóth Bertalan előadása itt >>>

Szél Bernadett, az LMP társelnöke szerint minden lehetséges eszközzel küzdeni kell a paksi beruházás ellen, és lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a beruházásról folytatott társadalmi vita népszavazás formájában történjen meg. Szél Bernadett szerint Paks 2. arról szól, hogy a kormánynak pénzre van szüksége az uniós források kifutásával, és ezt az orosz hitelből akarják biztosítani. Felhozta a kormány megrendelésére készült Rotschild-tanulmányt, amelyről azt mondta, nem találkozott még olyan szakértői véleménnyel, amely szerint ez a tanulmány alátámasztaná a kormány állításait. Úgy vélte, kétszeresére kellene emelkednie a világpiaci áramáraknak ahhoz, hogy megérje a paksi beruházás. Kitért az uniós bizottsági döntésre is, amely zöld lámpát adott a paksi bővítésnek. Szerinte ennek az a lényege, hogy a saját hülyeségünk ellen senki nem tud megvédi minket. Úgy vélte, a döntés kimondta, hogy anyagilag soha nem fog megtérülni a beruházás. Hozzátette: egy magánberuházó soha nem kockáztatná, hogy bukjon egy ilyen projekten, de az megengedhetetlen, hogy a kormány helyettük vállalja át ezt a kockázatot. Feltette a szónoki kérdést: a 21. században józan ország csinál-e olyat, hogy egyetlen beruházásból kívánja biztosítani energiaellátásának 60-70 százalékát? A józan politikusok nem csinálnak ilyet, hanem decentralizáltan, azaz több központban helyezik el az áramtermelő kapacitásokat. Bár nem akar pánikot kelteni, a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként is úgy véli, ez a központosítás súlyosan veszélyeztetheti az ország biztonságát. Az LMP választási programjában is szerepelt, hogy a megújuló energia szerepét szeretnék növelni, energiakorszerűsítési programokat indítanának, valamint gazdaságfejlesztésre költenének. Ezzel a programmal 450 ezer munkahelyet lehetne teremteni, csökkenne az energiafüggőségünk, és biztonságossá válna az energiaellátás is.

 

Jávor Benedek a Zöld Magyarország Energia Útiterv tanulmány segítségével mutatta be a magyar energetikával kapcsolatos elképzeléseit. A tanulmányra hivatkozva kiemelte, Magyarország jelentős mennyiségű költségvetésű forrásokat takaríthatna meg, ha az atom alapú bővítés helyett a megújuló források felhasználását támogatja. Jávor Benedek prezentációja >>>




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés