Jogi szélmalomharc egy miskolci védett fáért

Mohos Zsolt

2017. április 4. 8:16

Jogi szélmalomharc egy miskolci védett fáért

Miskolcon asszimilál 85 éve egy 35 éve már helyi védettségű mocsárciprus, melyet résztulajdonosa Mohos Zsolt 13 éve, a miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület kb. 10 éve próbál a természetvédelmi jogszabályok és a józan ész alapján a jövő számára is megőrizni. Vállalták a ma már egyenlőtlennek mondható küzdelmet a jog eszközeivel. Szegény jogállam, szegény jövő generációk!

Nekem 13 évem ment rá erre az ügyre, ha ma kellene kezdeni, nem biztos, hogy másképpen csinálnám. Valami félelmetes, hogy a természetvédelmi törvény adta lehetőségek érvényesítése milyen akadályokba ütközik, pl. hogyan vizsgálódott az ügyészség a szándékos és jogszabályellenes beavatkozás vizsgálatakor. Félelmetes a szakértők tájékozatlansága, maszatolásai. Én 69 éves műszaki egyetemet végzett mérnök vagyok, eleget dolgoztam az iparban, de ilyen félrevezetésekkel és szakmaiatlanságokkal nem találkoztam. Ezek a döntéshozók végig gondolva esetenként életekről vagy milliárdokról is döntenek!  Ez csak egy fa!  Szegény jogállam, szegény jövő generációk! - írta  Mohos Zsolt szerkesztőségünknek, aki szeretné ezt az ügyet megosztani a természetvédőkkel, megmutatni, hogy hasonló esetben mire számíthatnak.

Amikor elkezdtem, úgy gondoltam, hogy jogállamban élünk, a leírt jog, valamint a biológia természete szerint nem lehet kétséges a beavatkozás megakadályozása. Tévedtem. Kizárólag a természet és a jogszabályok iránti tisztelet szem előtt tartása volt a célom, ebből előnyre nem számíthattam már a kezdetkor sem. Úgy gondolom, az ügy ismertetése az Önök honlapján a természetvédők körében esetleges hasonló eljárások felvállalásában segítséggel, vagy netán elriasztással lehet. Mohos Zsolt emellett küldött 2015 nyarán készült képeket a miskolci mocsárciprusról. Az egyiken a tenyészterületen lévő aszfaltot áttörő légzőgyökér látható.

helyi védettségű miskolci mocsárciprushelyi védettségű miskolci mocsárciprus Kis helyi természetvédelem, avagy mit ér a természetvédelmi jogszabály

Általában a természetvédők akkor kapják fel a fejüket, ha a láncfűrész zúg, a markológép nekiesik a földnek, szakad a gyökér, reccsen az ág: jaj, mit csináljunk, kihez szaladjunk. De legtöbbször késő, lehet esetleg vétkest, mulasztót találni, de a rombolás visszafordíthatatlan, így szép lassan elülnek a zúgolódó hangok, a (tudatos) károkozók nevetnek a markukba. Amennyiben a természetvédő rajta tudja tartani a szemét a környezetén, valamilyen információhoz is jut, akkor jogkövető állampolgárként próbálja az addig ismeretlen utat keresni abban a hitben, hogy az esztelenségnek és jogtalanságnak gátat emelhet.
Hát ez göröngyös út, tele kudarcokkal!

Kudarccal végződött 2003 és 2017 között egy miskolci helyi jelentőségű természeti emlék, mint az 1996. évi LIII. törvény által is célként megfogalmazott feladat: a jövő nemzedék számára megőrizése, szükség szerint eredeti állapotára helyreállítása, fejlődése biztosítása érdekében zajlott küzdelem. Ebben a küzdelemben vettek részt a természetvédők, magánszemély, megtapasztalva mennyi az ellenérdekelt velük szemben, s mekkora bátorítást is kapnak. Szinte hihetetlen, hogy a hatóságok, bíróság és a Kúria részéről nem a törvényi célok voltak az irányadók. Kiderült a hivatalos eljárásokból a sok meghökkentően furcsa szakmai állásfoglalás, nem különben a hatályos jogszabályok semmibe vétele, egy közösség, egy város képviselő testülete által hozott rendelet pontjaival is szembe menve.

Egy „ősfás” telek szélén egy mocsárciprus él 1933-tól. A ma már csak néhány példányban megmaradt száz év fölötti kocsányos tölgyek között a „tájidegen” fa a szokatlan, domboldali területen gyönyörű, formás koronát fejlesztett, alatta légzőgyökerekkel. Az 1970-es évek elején H. Szabó Béla miskolci természetvédő és szakíró meglátva a településszéli fát, javasolta természetvédelmi oltalom alá helyezését, ami 1981-ben hivatalosan is megtörtént egy városi tanácsi határozattal.

mocsárciprus vs.garázsfal 2015 Miskolc mocsárciprus vs. kerítés 2015 miskolc A mostani építtető előtti tulajdonos a védett fa alatti területen lévő légzőgyökereket letarolva, alsó ágait levágva, a fa törzsétől kb 30-40cm távolságban felhúzott engedély nélkül egy falat garázsfalnak. Az évek múltával méretében, így törzse vastagodásában is gyarapodott a fa, gyökfője elérte a falat, szépen tolta azt, kölcsönösen egymást rombolva. Az a garázs méretében, állapotában sem felelt meg a mai építtetőnek, építési tervet nyújtott be egy újabb engedélyeztetésére. Nem volt nehéz megtalálni a jóváhagyás biztos útját sem. Ezt a tervet a zöldek sikeresen támadták, a Bükki Nemzeti Park hivatalos szakmai állásfoglalása is számított, megfogalmazva a természetvédelmi szempontokat is. Az építtető új tervet készíttetett, ugyanarra a helyre, a BNP egyetlen javaslatát sem betartva, de csatolta az ügyintéző ( Barta Zsolt) most már indokolás nélküli szakmai állásfoglalását, miszerint a terv a „mocsárciprus életben maradásának esélyét nem csökkenti”. Így építési engedélyt kapott, a hely természetvédelmi szakhatóság (Csizmadia János, Papp László) hathatós támogatásával.

Hát ez volt az első komolyabb meghökkentő lépés a másik oldaltól!

2007-ben a helyi jelentőségű természetvédelmi rendeleteket meg kellett újítani, így egy most részletesebb előírásokat tartalmazó önkormányzati rendelet lépett hatályba, nem kis lobbitevékenység után, mely tevékenységünk a későbbiekben -álláspontom szerint- eldöntötte a regnáló helyi természetvédelmi hatóság, a „megélhetési természetvédők” hozzáállását a garázs építése mellett. Most már mérőszámokkal meghatározott a termő(tenyész)terület, a védettség célja, az ott végezhető építési tevékenység csak a védettséggel összhangban, annak céljából történhet. A rendelettel életbe lépett törvény által is előírt természetvédelmi kezelési terv, melynek előírásai gyakorlatilag lehetetlenné teszik a fa tenyészterületén (a korona alatt) az építést.


Forgott a gépezet, a jogtalanul kiadott, fára vonatkozó csonkolási engedélyt, majd a zöldek fellebbezési joga elvonását még ki tudtuk védeni sikerrel. A tényleges ágeltávolításait, a légzőgyökereinek aszfaltburkolását (többször) nem sikerült megakadályozni. A légzőgyökerek azóta áttörték ismét az aszfaltot, most jó néhány a tervezett gépkocsibejáróban látható. Minden megnyilatkozásaikban mantraként darálják, hogy a terv szerint csak jobb körülményeket biztosítanak a fának, mert a garázs tetejéről a vizet a fához vezetik. Az első bírósági körben hiába kértünk természetvédelmi igazságügyi szakértő bevonását, helyette egy agrármérnök szakértőt (Czibrik János) kért fel a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság (dr. Sperka Kálmán). A szakvélemény alapján: amennyiben a tervezett garázs helyén nincsen számottevő gyökérzet, úgy megvalósítható az építés.

Elkezdődött a lázas gyökér(nem)keresés az építtető megbízása alapján egy nem élővilág-védelmi szakértővel (dr. Tóth Antal István). Nem meglepően a fa törzsétől egy-két méterre három db öt cm átmérőjű furatban (aminek helyét nem ő választotta ki), nem talált „számottevő gyökeret”, de azt javasolta, hogy tegyék a garázsfalat a fa törzsétől odébb 20 (!!!) cmrel. Elkezdődött a kabaréba illő cm nagyságrendű tologatás, lett abból később 30 (!!!) cm is. Így lehetett a védettségi célt és a kezelési tervet negligálni, ismét kiadni az építési engedélyt, és azt megerősíttetni a Kormányhivatallal (dr. Fuhrmanné dr. Horzsa Ildikó és dr. Makranczi Erzsébet).

Hol van már a törvényben elvárt jövő nemzedék számára a megőrzés, netán az eredeti állapot helyreállítása!

mocsárciprus légzőgyökere 2015 Miskolc mocsárciprus légzőgyökere 2015 Miskolc

A Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (dr Bernáthné dr. Kádár Judit) végül elutasította a keresetünket, pl. azzal az indokkal, hogy a 20 cm-es fa és garázsfal távolság még legalább 20 évig-évtizedekig biztosítja a fa törzsének növekedését. Az általunk benyújtott bizonyíték szerint a fa még az életciklusának felénél jár, növekedése-vastagodása potenciálisan bőven meg fogja haladni a 20 cm-t, melyet a bíróság által megbízott dr Pethő Ágnes élővilág védelmi szakértő is megerősített, sőt kérdéseinkre adott válasza alapján a természetvédelmi kezelési terv előírásai is mellőzésre kerültek. Az más kérdés, hogy a bírósági tárgyaláson kérésünk ellenére nem volt hajlandó megjelenni, és a nekünk írásban megerősített álláspontját:”...nem áll módomban támogatni azon a helyen a garázs kialakítását” képviselni, mert a bíróságon „...én ott nem vagyok kívánatos személy”.

Vajon miért nyilatkozta ezt csak nekünk, milyen erők működtek, és mi késztette a nemzeti parkot véleményének megváltoztatására? Végül a Kúria (Dr. Tóth Kincső, Dr. Márton Csilla, Dr. Rothermel Erika) elé került a felülvizsgálati kérelmünk, mely elbukott, helyben hagyva a bíróság ítéletét. Tehát kezdődhet az építés, a földet a fa koronája alatt érvényes jogszabályi tiltás ellenére (a tenyészterületen) túrhatják, a tiltás ellenére az útba eső koronát csonkolhatják, a felszínen lévő légzőgyökereket szintén a jogszabályi tiltás ellenére szilárd burkolattal fedhetik. Vagy a garázs előtt lévő légzőgyökereken átemelik majd az autót ki-be járáskor?

Ma csak egy fa, de holnap egy erdő, majd aztán egy egész világ?

Tehát zöld barátaim a Védegylet 2006-ban kiadott Útmutató a fák védelméhez füzet szerint: „Ha pedig végkép nem jutunk dűlőre, körülnézhetünk a sufniban, hátha akad néhány méter lánc...” (legalábbis Miskolcon)!

Az Év Fája versenyben 2011-ben jelölték a fát. További információk és fotók >>>


Szerkesztőségünknek az info@greenfo.hu címre írhat




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés