A rovat kizárólagos támogatója

A globális klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló hőhullámokat jelentős mértékben fokozzák a városok éghajlatra gyakorolt hatásait a nagy nyári hőségben. De a beépítettség a téli időszakban is jelentős hatással van a környezetre, így az ott élők életminőségére is. A Bolyai Ösztöndíjas Dezső Zsuzsanna, az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa ezeket a területeket kutatja az OTKA támogatásával.

– Miért lett meteorológus?

– Középiskolás koromban a természettudományos tárgyak közül több is érdekelt, de nem tudtam közülük „csak” egyet választani. Úgy láttam, hogy a meteorológiában van fizika, kémia, matematika és földrajz is, de akár a biológia irányába is el lehet menni. A városklimatológiát másod-harmad éves koromban Bartholy Judit javasolta TDK témaként. Akkor Magyarországon nem sokan foglalkoztak ezzel, mi újszerű módszert próbáltunk bevezetni. A 2000-es évek elején a műholdas technika már elég fejlett volt ahhoz, hogy városi jelenségeket is detektálhassunk e felvételek alapján. Akkoriban bocsátotta fel a NASA a Terra és Aqua műholdpárost, ezek felszínhőmérsékleti mérései alapján elemeztem először Budapest, aztán kilenc másik magyar nagyváros városi hősziget jelenségét. Később ezt kiterjesztettük más Budapesttel összemérhető közép-európai nagyvárosra is, tehát elég szerteágazó vizsgálat lett belőle.

– Tulajdonképpen mi az a hősziget és miért fontos meteorológiai szempontból?

– A városi hősziget jelensége szinte minden településen megfigyelhető, ami elég nagy ahhoz, hogy a beépítettség a helyi klímát befolyásolja. Ha mesterséges felszíneket hozunk létre és megváltoztatjuk a terület érdességét, anyagát, a zöldterületek arányát, akkor a természetes klímát módosítjuk. A városi hőszigetben a városon kívüli területhez képest hőtöbblet jelenik meg. Ennek intenzitása függ a napszaktól, évszaktól, az időjárási helyzettől, a szélviszonyoktól, a beépítettségtől és a felszín anyagától, összességében jelentős mértékű hőmérsékletkülönbség is kialakulhat. A nyugodt, szélcsendes, anticiklonális időjárási helyzet kedvez a hősziget kialakulásának. A hősziget általában nyáron intenzívebb, mint télen. Ez különösen kedvezőtlen akkor, amikor amúgy is nagyon meleg van, és a hősziget jelensége rárakódik az aktuális hőhullámra, így még melegebb lesz a városban. A hétköznapokban is tapasztaljuk, hogy pl. egy aszfaltfelszín nyáron akár 60-70 fokos is lehet, ami fölött az emberi szervezet számára már-már elviselhetetlen körülmények alakulhatnak ki. Ám a városokban télen is jelentősen módosul a klíma, ami sokszor szintén a hősziget jelenségével hozható összefüggésbe. Például ritkábban alakul ki köd, vagy gyorsabban elolvad a hó. Ezeket a hatásokat – a nyáriakkal ellentétben – a közvélemény természetesen már nem értékeli olyan negatívan.

– A műholdas adatok feldolgozásán kívül végeznek helyszíni méréseket is?

– Budapesten az Országos Meteorológiai Szolgálat működtet néhány városklimatológiai mérőállomást, de ezek telepítése és fenntartása elég költséges, így nincs túl sok belőlük. Másfél évtizede, amikor ezt a kutatást elkezdtük, még ennyi sem volt, ezért nyúltunk a műholdas mérésekhez. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a műholdas felszínhőmérsékleti adatokból számított hősziget kicsit más, mint a léghőmérsékleti adatokból mért hősziget. A műholdas mérések előnye a folytonos adatsor, ami derült időben napi négy időpontban áll rendelkezésre. A műholdas technika fejlődésével egyre finomabb térbeli felbontásúak a mérések, és a különböző hullámhosszokon történő sugárzásmérésekből ma már nagy pontossággal ki lehet számolni a felszín hőmérsékletét. Emellett a városi és városkörnyéki növényzet állapotáról is részletes képet kapunk a műholdas adatok felhasználásával, ami szintén jelentős mértékben meghatározza a város hőmérsékleti viszonyait.

A városi hősziget átlagos évszakos szerkezete. Az ábra a budapesti nyári átlagos városi hőszigetetmutatja be a négy műhold-áthaladási időpontra vonatkozóan a 2001 és 2015 közötti időszakra átlagolva.

Ám a műholdas adatok feldolgozása mellett mostanában végzünk mobil méréseket is hagyományos hőmérőkkel kisebb területen, a főváros IX. kerületében, a Ferencvárosi Önkormányzattal együttműködésben. Itt az önkormányzat keresett meg bennünket, miután hallották egy előadásunkat. Ebben a kerületben sok pénzt és energiát fektetnek a városrehabilitációba, és arra voltak kíváncsiak, hogy ezek a beruházások milyen hatással vannak klimatológiai szempontból az itt élők életminőségére. Bár még nincs túl hosszú adatsorunk, de az első vizsgálatok azt mutatják, hogy ezek a fejlesztések kedvezően befolyásolják a városrész éghajlati viszonyait is. Azért is örülünk minden ilyen megkeresésnek, mert úgy tűnik, lassan beépül a döntéshozók tudatába, hogy arra is figyelni kell, hogy egy-egy megvalósuló építészeti beruházás a klímán keresztül milyen hatással lesz az emberek életminőségére.

A ferencvárosi vizsgálatok keretében egyetemi hallgatók bevonásával megadott útvonalak mentén mérjük a hőmérsékletet és légnedvességet. A mérési pontok megfelelő kiválasztásával részletes képet kapunk a különféle beépítettségű, felszínborítottságú városi területek éghajlatra gyakorolt hatásával kapcsolatban. E vizsgálatokat már több mint másfél éve végezzük, és mivel egy-egy mérési időszak éjjel-nappal zajlik, akár több napon keresztül is, ezért már eddig is sok érdekes, időnként izgalmas helyzetet megéltünk, és nemcsak meteorológiai szempontból.

– Össze lehet hasonlítani a különböző módón nyert adatokat?

– A 2000-es évek elején indított műholdpár ma is működik, így egy értékes, közel 16 éves adatsorunk van már. Ezek az adatok durvább – átlagosan 1 km x 1 km-es – térbeli felbontásúak, viszont felhőmentes időben napi négy időpontban rendelkezésre állnak. Az újabb, jobb térbeli felbontású adatokat – amik viszont csak ritkábban adottak – statisztikai módszerekkel próbáljuk összevetni a durvább felbontású adatsorral. Az utóbbi időben az ELTE Meteorológiai Tanszékén zajló városklimatológiai vizsgálatok fontos területévé vált a hősziget modellezése is. Ezzel egyik célunk, hogy becsülni tudjuk, egy-egy építészeti beruházás, városrendezési projekt milyen hatással lesz a város éghajlati viszonyaira. Másrészt e modellekkel az éghajlatváltozás és a városi klíma kapcsolatát szeretnénk vizsgálni. A műholdas adatokat e modellekben is felhasználjuk. Ezt célozza a nemrégiben indult OKTA pályázatunk is.


A városi klímaváltozás ördögi köre

A városi klímaváltozás ördögi köre

Nem eget rengető felfedezés, de most éppen az amerikai energiahatékonyságért felelős intézet, az ACEEE, friss tanulmánya erősítette meg, hogy az energiaszektor fenntarthatóságának erősítése elsősorban nem új erőművek létesítésével érhető el, hanem az energiahatékonysággal. Ne feledjük, a legolcsóbb és legtisztább energia az, amit meg sem termelünk.

Hazánkban az energiát – áram és hűtés-fűtés – túlnyomó többségben fosszilis energiahordozók felhasználásával állítják elő, ezért kimondottan fontos az energiahatékonyság. És mivel globális szinten a világ energiafogyasztásának mintegy harmadát fordítjuk az épületek fűtésére és hűtésére, érdemes ismét néhány gondolatot az épületenergetikai fejlesztések fontosságának oltárán áldozni.


– Milyen kapcsolat van a globális éghajlatváltozás és a városklimatológia között?

– Nagyon fontos kérdés, hiszen az éghajlatváltozás kérdése manapság mindenkit foglalkoztat. A kutatások alátámasztják, hogy éppen szélsőségek gyakorisága fog nőni. Amikor amúgy is radikálisan nő a hőhullámok gyakorisága, az extrém átlaghőmérsékletű napok száma, nagyon fontos tudni, hogy a városi hősziget jelenléte mekkora további melegedést fog okozni. Nem elég egyszerűen összeadni a két hatást, mert ez jóval komplexebb folyamat. A modellezési program azt is célozza, hogy a változó klímában hogy fog a városi hősziget alakulni. Itt olyan gyakorlati kérdések merülnek fel, hogy milyen építőanyagokkal, beruházásokkal lehet javítani a helyzeten. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az építészekkel való együttműködés is. A zöldfelületekkel kapcsolatban vannak vizsgálataink. A IX. kerületben például egyértelműen bebizonyosodott, hogy az újonnan létrehozott parkok, zöldfelületek hatékonyan tudják mérsékelni a hősziget-hatást. Emellett számos egyéb megoldás létezik, zöldtetők létesítésével, a villamossínek közé fű telepítésével is előnyösen lehet befolyásolni a városok éghajlatát. Hosszú távon nagyon fontos, hogy ezek az információk eljussanak a döntéshozókig.

Budapestre is hat a globális rendszer, a melegedő klíma. Regionális és lokális skálán is fontos az ehhez való alkalmazkodás. Az építkezéseket, beruházásokat ilyen szempontból is végig kell gondolni. Ha az elmúlt évtizedeket nézzük, akkor Budapesten és környékén a nagy változások a rendszerváltás utáni időszakban jöttek. Nyilván történt sok olyan beruházás is, például a rozsdaövezetek felszámolása, ami javította a beépített környezet minőségét, de sok helyen lényegesen megnőtt a beépített területek aránya. A műholdképeken a nyári időszakban a legmelegebb területek közé tartoznak a városszéli bevásárló központok. Ezek a hatalmas leaszfaltozott parkolók, lapos tetejű épületek extrém melegek ilyenkor. Az ilyen beruházások engedélyezésekor feltételül lehetne szabni, hogy zöldtetőket kell telepíteni, vagy megfelelő fákat kell ültetni.
Trupka Zoltán interjúja Dezső Zsuzsannával az Élet és Tudományban jelent meg.

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás