A rovat kizárólagos támogatója

Nehéz elhinni, hogy egy omladozó tiszai partfal valaminek az otthona lehet, pedig egyes fajok több ezer kilométert is utaznak azért, hogy itt neveljék fel utódaikat. Bár hazánk egyik legnagyobb partifecske-kolóniája ezen a területen fészkel, jellegzetes üregeinek nyomát sem láthatjuk még.

Dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem szakembere az M1 – Kék bolygó című műsorában kifejtette, még kora tavasz van, az itt költeni készülő madarak első nagyobb hulláma körülbelül 2-3 hét múlva várható, május végére – júniusra az egész fal tele lesz partifecskékkel. Hozzátette, becsléseik szerint körülbelül 2000-2500 üreg is lehet a partfalon, amit a madarak kiásnak.

A partifecskéknek a legjobb praktika a kullancsok és egyéb paraziták elkerülésére, ha minden évben új üreget ásnak. Viszont nem csak a paraziták veszélyesek ezekre a kis üreglakókra. A megfelelő élőhelyek számának csökkenése, az emberi tevékenység és a rókák elszaporodásánál jelentősebb hatást gyakorol rájuk a klímaváltozás. A szakember szavai szerint nagyon drámai csökkenés jellemzi a hosszú távú vonuló madarakat, így a fecskéket is.

A Tiszán a 90-es években körülbelül 30 ezer pár partifecske fészkelt, tavaly már csak 3-4 ezer pár költött az egész Tiszán.

partifecske fotó: Dr. Szép Tiborpartifecske fotó: Dr. Szép TiborA kiszámíthatatlan időjáráshoz, és az egyre korábban beköszöntő tavaszhoz egyszerűen nincs idejük alkalmazkodni, ezáltal a kiszolgáltatott állatok jelentős része nem tér vissza szaporodni. A hazatérő példányoknak sincs egyszerű dolga, ha olyan időjárással találják szembe magukat, mint amilyet mi is tapasztalhattunk április közepén.

Szép Tibor kifejtette, amikor rossz idő van, nagyon felértékelődnek azok a holtágak, mocsarak, ahol ilyen hideg időben is lehet rovarokat találni. Tímár határában például a környék összes fecskéje ezek fölött a víztestek fölött táplálkozik, mert itt még ilyenkor is kirepül az az egy-két rovar, amivel át tudja magát lendíteni azon az egy-két napon, amíg máshol nem talál táplálékot – magyarázta.

A partifecske életének csupán egyharmadát tölti Európában. Ahhoz, hogy a vonulási útvonalról is adatokhoz jussunk, a technikát kell segítségül hívnunk, hiszen a nyomkövetés nem egyszerű egy ilyen kis testű állat esetében. Erre nyújt megoldást a geolokátor.

partifecske geolokátorral  kép Dr Szép Tiborpartifecske geolokátorral kép Dr Szép Tibor

A szerkezetet kis hátizsákszerűen, egyszerűen felteszik a madárra, ezáltal 300 kilométeres pontossággal be lehet azonosítani, hogy az adott egyed hol töltötte az éjszakát. Az eredmények a Szaharán átkelő madarak pontos útvonalán túl, pihenőhelyeiknek fontosságára is felhívták a kutatók figyelmét.

Sokan kíváncsiak rá, mikor érkeznek meg országunkba a fecskék és egyéb költöző fajok. Nekik érdemes lehet figyelni a Madáratlasz-program internetes oldalát, ahol a költöző fajok előfordulásáról és gyakoriságáról szóló térképek és adatok bárkinek elérhetőek.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás