Félmilliárdos élőhely rekonstrukció a Mura mentén

greenfo/MTI

2017. június 11. 9:11

Félmilliárdos élőhely rekonstrukció a Mura mentén

Az élőhelyek fejlesztését és rekonstruálását, az eltűnőben lévő külterjes legeltetés feltételeinek megteremtését és az ökoturizmust is szolgálja a Mura mentén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága (BFNPI) által 470 millió forintos támogatásból indított program.

A Mura mente komplex élőhelyfejlesztése és gazdálkodási centrum kialakítása címet viselő projektről Letenyén tartott sajtótájékoztatón Rácz András, a Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért felelős helyettes államtitkára elmondta: a folyópart közelében gazdálkodási központot alakítanak ki, ahová mintegy 250 szürkemarhát telepítenek. A külterjes állattartás révén 250 hektáron tervezik az egykori legelők megtisztítását, újbóli használatba vételét - tette hozzá.

A politikus kitért arra is, hogy a korábbi hétéves európai uniós fejlesztési ciklusban 38 milliárd forintot fordítottak természetvédelemre, az országszerte működő tíz nemzeti park 93 projektet valósított meg és mintegy 100 ezer hektáron javították az élőhelyek állapotát. A jelenlegi uniós ciklusban, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében szintén 38 milliárd forintot használhatnak fel a nemzeti parkok, ami újabb 100 ezer hektáros terület javítását szolgálja, de más forrásokat is beszámítva együttesen mintegy 60 milliárd forintot fordíthatnak természetvédelmi célokra 2020-ig.

A nemzeti parkok kezelésében összesen csaknem 300 ezer hektár védett állami terület található, így a két uniós ciklus idején ezek csaknem kétharmada kerül ismét természetközeli állapotba. A további programok pedig ökoturisztikát, látogatóközpontok kialakítását, gazdaságfejlesztést és természetvédelmet egyaránt szolgálnak.

A 38 milliárdos KEHOP-keretnek hozzávetőlegesen 60 százalékát fordítják élőhely-rehabilitációra.

Magyarország teljes területének közel harmada - európai összehasonlításban is kiemelkedő arányban - ugyanis természetközeli állapotban maradt fenn, de a szétaprózott területek megóvása állandó, folyamatos beavatkozást igényel - jelezte a helyettes államtitkár. A KEHOP-források mintegy 13 százalékát területkezelésre fordítják, amelynek része a mintegy 14 ezres létszámú őshonos haszonállat-állomány - szürkemarhák, vízibivalyok, juhok - tartási feltételeinek biztosítása. A források mintegy tíz százalékát ökoturizmusra, látogatóhelyek, tanösvények kialakítására szánják - tavaly már 1,6 millióan váltottak jegyet a nemzeti parkok közel 300 látogatóhelyén -, az élettelen természeti értékek, mint a barlangok megóvására pedig a források hat százaléka jut - ismertette Rácz András.

Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség országgyűlési képviselőjeként a Mura Nemzeti Program miniszteri biztosa azt mondta: a Mura térségének projektjei között az ez első jelentős program. A gazdaságfejlesztésre és turisztikai célok megvalósítására elfogadott Mura program az itt élők megtartását, egzisztenciájuk megteremtését vagy megőrzését, erősítését célozza. Szeretnék elérni, hogy a térségben a növénytermesztés és az állattartás felfuttatásával megteremtsék a magas szintű élelmiszeripari feldolgozást is.
A másik elképzelés pedig az, hogy a Mura menti tájakat a hazai és a külföldi turizmus számára is kiaknázhatóvá tegyék - fogalmazott Cseresnyés Péter.

Puskás Zoltán, a BFNPI igazgatója a 470 milliós Mura menti projekt részleteiről elmondta: a több mint 1900 hektáros, hat települést érintő tájvédelmi körzetben mintegy 200 millió forintból alakítanak ki egy új gazdálkodási központot. Ide szürkemarhákat telepítenek, amelyeket az ártérben legeltetnek, de a tartásukhoz szükséges istállókat, kiegészítő létesítményeket is megépítik, továbbá a szükséges eszközöket is beszerzik. A térségben mintegy 200 hektár legelőterületet használnak majd, helyreállítva ezzel az évszázados legeltetés hagyományát, de további 50 hektáron gondoskodnak az elgyomosodott cserjés területek megtisztításáról. A szükséges gépek megvásárlására további 200 millió forintot fordítanak. A projekt részeként másfél kilométeres, ártéri erdőket és a folyópartot érintő tanösvényt is létrehoznak, illetve tervezik a holtágak rehabilitációját is - részletezte a nemzeti park igazgatója.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés