Egy friss kutatás szerint világszerte a szigetek és a lakott part menti területek a behatoló fajok gócpontjai. Ezek az invazív fajok egész ökoszisztémákat zavarnak meg, az őshonos fajokat pedig kihalásra ítélhetik.
A nem őshonos flóra és fauna első globális vizsgálata során a kutatók legnagyobb koncentrációban Hawaiin, Új-Zéland Északi-szigetén, és az indonéziai Kis-Szunda-szigeteken találtak invazív fajokat. A csapat nyolc olyan állat- és növénycsoport – emlősök, madarak, kétéltűek, hüllők, halak, pókok, hangyák és szövetes növények – adatbázisát hozta létre, amelynek képviselőit eredeti élőhelyükön kívül található régiókban lelték fel. Megoszlásuk alapján 186 szigetet és 423 szárazföldi régiót azonosítottak összesen. A projekt először tette lehetővé, hogy a kutatók illusztrálják a meghonosodott idegen fajok globális megoszlását nagyszámú élőlénycsoportokban.
Hawaiin rengeteg nem őshonos faj van – többek között patkányok, elvadult disznók, és a fenyérmirtuszok közé tartozó Myrica faya – mind a nyolc kategóriában. A 19. század elején megérkezett, betegségeket hordozó szúnyogok a szigetlánc trópusi madarainak mintegy felét kiirtották, több más fajt a kihalás szélére sodortak.
Florida is kiemelt gócpont, ahol többek között a nagy testű leguánok, a pitonok, és az afrikai achátcsiga, vagy más néven óriáscsiga terjedt el. A kaliforniai partvidék, illetve Ausztrália északi részén szintén hemzsegnek a hívatlan vendégek. Nagy-Britanniában több a meghonosodott idegen faj, mint bárhol máshol Európában.
Wayne Dawson , a Durham Egyetem biológusa és a Nature Ecology and Evolution folyóiratban megjelent tanulmány szerzője az AFP-nek kifejtette, a behatoló fajok új térképe félreérthetetlenül feltárja, hogyan kerültek az érintett területekre az élőlények. Szavai szerint a nagyobb emberi populációt hordozó, illetve a gazdagabb régiókban több idegen faj telepedett meg. Azonban nem minden behatoló tekinthető károkozónak. Az ártalmasak viszont világszerte hozzájárulnak az élővilág hanyatlásához az élőhelyek elvesztése, a vadászat, a szennyezés és a klímaváltozás mellett.
Az elszigetelten fejlődött fajok nagyrészt védtelenek az ismeretlen ragadozókkal vagy kórokozókkal szemben. A guami erdőségek például ma már hátborzongatóan csendesek, mivel a barna fakígyók az utóbbi bő ötven évben felfalták a szigeten élő madarak és tojásaik többségét. Az újonnan érkezettek gyakran háttérbe szorítják az őshonos fajokat: az amerikai folyók egy részét már ázsiai pontyok uralják; a szürke mókusok felváltották a vöröseket a londoni parkokban; az ázsiai kúszónövény, a kudzu – 150 éve vitték be az Egyesült Államokba dísznövényként – számos fajt szorított ki. Az invazív fajok nagy többségét az új élőhelyekre emberek viszik el, néha szándékosan, kártevőirtás gyanánt. Ezek a kísérletek azonban sokszor rosszul sülnek el. A hawaii ültetvényesek például mongúzokat importáltak, hogy gátat szabjanak a cukornádat pusztító patkányoknak. Eme utóbbiak viszont éjszakai életmódot folytatnak, ennélfogva továbbra is jól boldogultak. A nappali életmódú mongúzok ezért a földön fészkelő madarakat kezdték el dézsmálni.
Még gyakoribb, hogy az idegen fajok potyautasként érkeznek valamiféle szállítmánnyal.
Az ázsiai lódarázsról is úgy hiszik, hogy Kínából érkező kerámiaszállítmánnyal jutott el Európába. A teherhajók ballasztvize az egyik fő szállítóközeg, több ezer vízi fajt, köztük baktériumokat és vírusokat szállít észrevétlenül nap, mint nap. Szeptembertől tervezik életben léptetni azt a nemzetközi egyezményt, amelynek égisze alatt minden nagyméretű hajót el kell látni a ballasztvizet kezelő felszereléssel. Dawson szerint lassan létrehozunk egy új „Pangeát”. (A bolygó földtömegeit mintegy 335 millió éve összefogó szuperkontinens). Az AFP-nek elmondta, az ilyen „virtuális kontinens” konzekvenciái markánsak: új közösségek a világ bármely szegletéből érkezett fajokkal, átalakult ökoszisztémák, bizonyos fajok eltűnése. Természetesen pénzügyi hozadéka is van mindennek. Francia kutatók tavalyi vizsgálata szerint csak a behatoló rovarok legalább 69 milliárd eurós kárt okoznak évente, ami szerintük ráadásul alábecsült összeg-írta a magyarvadasz.hu.
