Otthonunkban az energiatakarékosság nemcsak anyagi, hanem környezetvédelmi kérdés is. Ennek megvalósítására több alternatíva közül választhatunk, az egyes területetek – fűtés, áram – korszerűsítésén át egészen az olyan komplex megoldásokig, mint a passzív házak. A következőkben megnézzük, hogy mennyi idő alatt térülhet meg egy-egy komolyabb befektetés.
A klímaváltozások, a lakosság energiafogyasztásának növekedése és az ágazatra jellemző árak folyamatos növekedése arra ösztönözi a különböző érdekcsoportokat, hogy újabb alternatívákkal álljanak elő ezek megoldására. Ezt a törekvést tovább sürgeti, hogy az előírások az Európai Unióban is szigorodnak, 2021-től kezdve csak az új szabványnak megfelelő lakóházak építését engedélyezik, ami a közintézmények esetén már 2019-től érvényben lesz. Az energiakorszerűsítés nem feltétlenül jár együtt jelentős anyagi vonzattal, de kétségtelen, hogy egy komplex megoldás egészen nagy összegeket kíván.
Apró odafigyeléssel is csökkenthetjük számláinkat
A fűtésre fordított kiadások csökkenthetők apró odafigyeléssel is, például ha nem vagyunk otthon, állítsuk kisebb fokozatra a fűtést vagy használjunk hőszigetelő függönyöket – utóbbiak nem járnak jelentős anyagi vonzattal. A megfelelő hőszigetelés kulcsfontosságú, hiszen ha ez nem ideális, a fűtési energia 70%-a is elveszhet. Karcsúbbá tehetjük az áramszámlánkat is, ebben az esetben is elsősorban a figyelmen van a hangsúly. Ide tartozik a lámpák lekapcsolása, ha nincs rá szükségünk – pl. ne égjen feleslegesen egyszerre több helyiségben a villany, ha csak az egyikben tartózkodunk -, kapcsoljuk ki a berendezéseket, amennyiben éppen nem használjuk azokat, ugyanis a standby üzemmódban is van áramfelvétel. Vásárláskor döntsünk az energiatakarékos izzók mellett, ha pedig egy új háztartási berendezés vételére kerül sor, mindenképpen vizsgáljuk meg annak energiafogyasztását, energiaosztályba való besorolását – pl. egy A besorolású hűtő harmad annyi energiát fogyaszt, mint egy C kategóriás társa. Figyeljünk a háztartási gépek elhelyezkedésére, egy meleg fűtőtest vagy egy tűzhely mellett álló hűtő sokkal több energiát használ, mintha egy hideg pincében kap helyet.
Az odafigyelésen túl
Ha a fenti megoldásokon túl valami korszerűbb alternatívával szeretnénk energiát megtakarítani, akkor az egyik, drágább lehetőségek közé tartozó lehetőség a napkollektor telepítése. Ez akár százezer forinttól elérhető, de a széles kínálatnak köszönhetően a milliós nagyságrendet is megütheti. Ennek függvényében változik a megtérülési idő, ami elemzések szerint átlagosan 9-18 év. Ha igazán hosszú távon akarjuk mérsékelni a rezsi költségeket, érdemes elgondolkodnunk a passzív házakon. A fűtési számlák így a harmadára csökkenthetőek néhány fokkal magasabb hőmérséklet biztosítása mellett, de a tapasztalatok szerint ezen kívül a komfort érzet is javul azáltal, hogy a földszinti padló hőmérséklete is emelkedik – annak fűtése nélkül. A lakás hőmérsékletét télen a külső szigetelés, nyáron az ablakok árnyékolása tartja közel állandó értéken, a zsaluzia a tűző nap fényét és melegét nem, a szórt fényt viszont beengedi.
Megtérül-e a passzív ház?
A megtérülés vizsgálata az ilyen típusú házak esetén azért nehézkes, mert számtalan tényezőt kell figyelembe venni – pl. mennyit ér az ingatlan a beruházás megkezdése előtt és ezt követően. Összességében a passzív ház műszaki tartalma magasabb, más az energetikai minőségük és a komfortjuk is, tehát a számításoknál nem érdemes lekorlátozódni csak a hűtési-fűtési költségek csökkenésére. A különbségek miatt a hagyományos építkezéshez képest drágábbak a kivitelezési költségek, az átlagosnál magasabb műszaki tartalommal épülő házak hasznos alapterületre vetítetten bruttó 250 ezer Ft/m2 ártól valósíthatóak meg. A használt családi házak piacán több mint 60 ezer forintos különbség mutatkozik az átlagos négyzetméterenkénti árak tekintetében a passzív házakhoz képest.
