A rovat kizárólagos támogatója

A hamburgi G20-találkozó egyik fő kérdése a párizsi éghajlatvédelmi megállapodás megvalósítása lesz. Donald Trump ebben a témában szembemegy a világgal – a kiszivárgott tervezet szerint azonban a többi G20-vezető elkötelezett a klímacélok megvalósítása mellett. A Greenpeace sürgeti az országok vezetőit, hogy a tervezettnél is gyorsabban cselekedjenek, és ösztönözzék a megújulók még gyorsabb elterjesztését.

Július 7-én, pénteken kezdődött a világ vezető gazdasági hatalmainak találkozója Hamburgban. Angela Merkel mint házigazda a G20-találkozót felvezető nyilatkozataiban már beharangozta, hogy a tanácskozások egyik fő témája a klímavédelem lesz. A német kancellár ezen a téren határozottan szembehelyezkedett Trumppal. Az amerikai elnök június elsején jelentette be, hogy − a megállapodást aláíró 197 ország közül egyedüliként − kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből.

Az ENSZ égisze alatt létrejött megállapodás értelmében az évszázad közepéig karbonsemlegessé kell tenni a világgazdaságot azért, hogy a veszélyes (a 2 °C-ot elérő) felmelegedést elkerüljük. A mostani találkozó lesz az első Trump bejelentése óta, amikor döntése következményeit szemtől szemben megvitathatja a többi ország vezetőjével. A sajtóban megjelent információk alapján a G20-ak többi 19 tagországa az USA nélkül is kitart a nemzetközi éghajlatvédelmi célok mellett. Ugyanakkor, mint arra az ENSZ tavalyi jelentése is figyelmeztet, az országok vállalása még mindig nem lesz elég ahhoz, hogy elérjük a kibocsátáscsökkentési célokat. Az eddigi vállalások alapján 2,9-3,5 °C-os globális átlaghőmérséklet-emelkedés várható a kitűzött 1,5-2 °C helyett, ami megoldhatatlan kihívások elé állíthatja az emberiséget.

A Greenpeace véleménye szerint épp ezért még nagyobb sebességre kell kapcsolni az éghajlat védelmében.

Nem elég pusztán kitartani a célok mellett: fel kell gyorsítani az érdemi változást hozó intézkedéseket, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát. Az éghajlatváltozásért elsősorban a fosszilisenergia-felhasználás a felelős: ezért elsőként a legszennyezőbb, elavult szénerőműveket és szénbányákat kell kiváltani. Azokban az országokban, ahol kiugróan magas a szénfelhasználás − ilyen például Németország, Lengyelország és Kína −, ütemtervet kell készíteni ezek mielőbbi bezárására, az érintett munkavállalóknak új megélhetést biztosítva. „A fenntartható és tiszta energiarendszer gerincét a megújuló energiáknak kell adniuk. 2050-re elérhető cél, hogy 100%-ban megújuló energiával fedezzük az emberiség energiaszükségletét. Ehhez azonban már most fel kell gyorsítani a megújulók terjedését, és sürgősen ki kell vezetni az olyan elavult energiaforrásokat, mint a szén vagy a kőolaj” – mondta Bozsó Brigitta, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

A fosszilis energiahordozók a mai napig négyszer annyi támogatást kapnak világszerte, mint a megújulók. A G19-eknek meg kell fordítaniuk ezt a trendet, és valódi elkötelezettséget kell mutatniuk az éghajlatvédelemben.
 

Megegyeztek a G20-csoport vezetői

Egyetértésre jutottak a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót mint intézményt tömörítő G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének résztvevői július 8-án, szombaton egy kompromisszumos zárónyilatkozat elfogadásában, amelyben kinyilvánítják, hogy folytatják a küzdelmet a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi üzelmek ellen, visszafordíthatatlannak tekintik és támogatják a párizsi klímaegyezmény zökkenőmentes megvalósítását, miközben tudomásul veszik, hogy az Egyesült Államok kimarad belőle.

A csúcstalálkozó középpontjában politikai szempontból a klímavédelem állt. Először fordult elő a G20-csúcsok történetében, hogy a zárónyilatkozatban egy nézetkülönbséget rögzítettek, nevezetesen az Egyesült Államok különállását a klimavédelem ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérte Angela Merkel német kancellárt azért, hogy a G20-csoport 19 országát rá tudta bírni a párizsi klímaegyezmény megerősítésére.

A szabadkereskedelem ügyében Trump ellenállása miatt a zárónyilatkozat visszalépést jelent a korábbiakhoz képest. A G20 ebben elismeri a „legitim védőeszközök szerepét a kereskedelemben”, engedményt téve ezzel Trump bezárkózó politikájának. Viszonzásul bekerült a dokumentumba a protekcionizmus elutasítása. Csakhogy ezt a fogalmat különbözőképpen értelmezik: Donald Trump a maga „Amerika az első” politikáját nem tartja protekcionizmusnak, míg az európaiak igen.

A csoport támogatta Merkel új partnerségi kezdeményezését Afrikával. A jövőben nemcsak klasszikus fejlesztési segélyeket fognak adni a fekete kontinensnek, hanem elő fogják segíteni a magánbefektetéseket is. Merkel javaslata megállapodásokat irányoz elő a reformorientált afrikai országokkal az infrastrukturális projektekbe történő beruházások keretfeltételeinek javítására is.

A találkozó keretében Merkelnek sikerült egy számára fontos projektet is előmozdítania: a fejlődő országokbeli női vállalkozók számára nemrég létesített világbanki alaphoz további adományígéretek érkeztek. Eddig már az alapban 325 millió dollár gyűlt össze. Trump elnök 50 millió dollárt ajánlott fel.

Merkel záró sajtóértekezletén elégedetten nyilatkozott a csúcs eredményeiről. Örömét fejezte ki, hogy a G20 egyetért a piacok nyitva tartásában és a protekcionizmus elleni küzdelemben. Sok területen megmutatkozott, hogy „együtt többet tudunk elérni, mint külön-külön” – mondta. Megerősítette viszont azt a meggyőződését, hogy Európának jobban kell „emancipálnia magát” az Egyesült Államokkal szemben. „Nekünk, európaiaknak részben a saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat. Ez jót tesz Európának” – tette hozzá.

Merkel örömét fejezte ki afelett, hogy az Egyesült Államokat kivéve, a G20-csúcs összes tagja egyetért abban: a párizsi klímamegállapodás visszafordíthatatlan.

„Úgy gondolom, nagyon világos, hogy nem tudtunk konszenzusra jutni, de a nézeteltérések is napvilágra kerültek, nem kerültük meg őket” – mondta a politikus. Hozzátette, nem osztja Theresa May brit miniszterelnök véleményét, miszerint Washington még meggondolhatja magát, és visszatérhet a klímamegállapodáshoz.

Merkel védelmébe vette azt a döntést, hogy a csúcs helyszínéül Hamburgot választották, és úgy vélte, a rendőrség mindent megtett a konferencia biztonságáért. Egyúttal a legélesebben elítélte a kikötővárosban elszabadult erőszakot, és ígéretet tett arra, hogy kormánya átgondolja, milyen segítséget tud adni az összecsapások áldozatainak, és milyen kártérítésben részesítheti Hamburgot az elszenvedett károkért.

Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy két évvel a párizsi klímaegyezmény aláírása után december 12-re újabb csúcstalálkozót hív össze az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében.

A csúcsértekezlet után tartott záró sajtótájékoztatóján Macron kifejtette: további klímavédelmi intézkedéseket kell tenni, főleg pénzügyi téren. A csúcstalálkozó célja az lesz, hogy mozgósítsák a magán- és az állami tőkét a párizsi megállapodáshoz kötődő projektek megvalósításához.

A francia államfő azt reméli, hogy meg tudják győzni Donald Trump elnököt, változtassa meg a klímaváltozásról alkotott véleményét. Trump június 1-jén jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből. (MTI)

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás