A világon legészakabbra, Japánban található korallokat is utolérte az általános felmelegedésnek tulajdonított fehéredés egy japán kutató szerint.
Jamano Hiroja 2016 decemberében végzett megfigyeléseket munkatársaival a Tokiótól mintegy 1000 kilométerre nyugatra, mérsékelt égövben található Cusima szigeténél, és arra a következtetésekre jutott, hogy a korallzátonyok mintegy 30 százaléka károsodott. Eddig a déli okinavai szigetcsoport koralljai az alacsonyabb hőmérsékletű vizekben leltek menedékre, a négy fő japán sziget közül három – Kiusu, Sikoku és Honsú – felé terjesztve ki élőhelyüket – mondta az AFP francia hírügynökségnek Jamano Hiroja, a japán Környezetbiológiai Kutatóintézet igazgatója. "Mostanra azonban már az itt menedéket talált korallok is veszélyben vannak. A helyzet súlyos" – mondta el a kutató.
Az óceánok felszínének kevesebb mint 0,2 százalékát kitevő korallzátonyok adnak otthont a tengeri élőlények 30 százalékának. Hozzájárulnak a partok védelméhez, az emberek táplálásához és munkahelyek létrehozásához az idegenforgalomban. 2015 óta a trópusi övezetekben a hőmérséklet meghaladja a szokásos értékeket, és a korallok több mint 70 százaléka elég hosszú ideig volt kitéve ennek a felmelegedésnek, amely a pusztulásukhoz vezet, ha nem hűl le a víz.
Tavaly a tudósok a valaha tapasztalt legrosszabb időszak tanúi voltak az UNESCO világörökségi listájára 1981-ben felvett, 2300 kilométeres ausztrál Nagy-korallzátonynál. Reményt keltő, hogy az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) júniusban kisebb szünet jeleit tapasztalta az 1980-as évek óta leghosszabb, hároméves igen meleg időszak után. A NOAA előrejelzése szerint az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán medencéjében nem várható fehéredés, amiből arra lehet következtetni, hogy vége ennek a törékeny és létfontosságú ökoszisztéma számára pusztító jelenségnek.
Példátlan korallfehéredés sújtja az ausztrál Nagy-korallzátony északi és középső harmadát
Soha nem látott mértékű korallfehéredés sújtja a már amúgy is legyengült ausztrál Nagy-korallzátony északi és középső harmadát – derült ki a levegőből végzett legfrissebb vizsgálatokból.
Az immár második éve pusztító korallfehéredés a zátony 1500 kilométeres szakaszát érinti. A mostani fehéredés a koralltelep középső harmadára koncentrálódik, míg a tavalyi elsősorban az északi részre összpontosult. A szakértők szerint a két esemény időbeli közelsége miatt a koralloknak nincs esélyük regenerálódni – írta a BBC News.
A queenslandi James Cook Egyetem kutatója, Terry Hughes szerint a világ kormányainak azonnal cselekedniük kell a klímaváltozás megállítása érdekében, hogy megakadályozzák a további korallfehéredést. A szakember szerint a tavalyit is beleszámítva 1998 óta ez a negyedik tömeges korallfehéredés a területen és mindig eltérő hosszúságú idő telt el a jelenségek között, de ilyen rövid időn belül még sosem került sor újabb fehéredésre.
