A klímaváltozás eltolta az európai áradásokat

Gugyerás Ádám greenfo

2017. augusztus 12. 7:36

A klímaváltozás eltolta az európai áradásokat

Egy új tanulmány szerint a klímaváltozásnak jelentős hatása volt az európai áradásokra az elmúlt 50 évben. Kelet-Angliához hasonlóan számos területen már 15 nappal előbb bekövetkeznek az áradások, mint fél évszázaddal ezelőtt. Azonban ezek a változások nem mindenhol egyformák.

Az Északi-tengerbe ömlő folyók jelentős részénél tapasztalták, hogy az áradások körülbelül 8 napig késtek. A Science folyóiratban publikált tanulmány szerint az árvizek több embert érintenek, mint bármely másik természeti veszélyforrás. Becslések szerint az általuk okozott kár világszerte meghaladhatja az évi 100 milliárd dollárt is. Kutatók korábban már megjósolták, hogy a hőmérséklet növekedésének közvetlen hatásai lesznek az ilyen eseményekre, de eddig ezt nehezen tudták bizonyítékokkal alátámasztani.

Az eső mellett más tényezők is befolyásolják a folyók áradását.

A vízszintre nemcsak a talaj nedvességtartalma, hanem a földművelés is hatással van. Ez felgyorsíthatja lefolyásokat a magasan fekvő területekről az alacsonyabban fekvő területek felé. Az új tanulmányban ezeket a problémákat vizsgálták meg mélyebben úgy, hogy egy adatbázisba összegyűjtötték az európai hidrometriai adatokat. Az adatbázisban 38 országból vett 4262 hidrometriai állomás mérései szerepelnek az elmúlt 57 évből. Az adatok elemzéséből egy tiszta, de összetett képet kaptak arról, hogy a klímaváltozás hatással van a folyók áradására.
A legstabilabb változás Európa északkeleti régióiban tapasztalható, Skandinávia térségében, ahol a kora tavaszi áradásokat a magasabb hőmérséklet okozta korai olvadás idézi elő. A területhez tartozó állomások 50%-a jelezte, hogy az áradások 8 nappal előbb kezdődtek, mint az elmúlt 50 évben. Európa nyugati széléhez kapcsolható a legnagyobb változás Portugáliától egészen Kelet-Angliáig. Az itt található állomások fele 15 nappal korábbi áradást regisztrált, míg az állomások negyede 36 nappal korábbi időpontot rögzítettek, mint amit 1960-ban mértek. Ezekben a régiókban a probléma nem az olvadás, hanem a talaj víztelítettsége. A maximális csapadékmennyiség általában ősszel hullik le és a talaj tárolja. A korábbi és erősebb esőzések miatt azonban a talajvíz előbb elérheti a talaj vízkapacitásának maximumát.

A kék nyilak a talaj nedvességtartalmának megváltozása miatt korai árvizet jelzik. A sárga és a zöld a korábbi hóolvadék miatt bekövetkező korábbi árvizeket jelzik.

„A probléma forrása az extrém esőzések és az esőzések gyakoriságának kölcsönhatása.” nyilatkozta a BBC-nek az értekezés vezető szerzője, Günter Blöschl, a Bécsi Műszaki Egyetem professzora. „Kelet-Angliában tovább esett, több csapadék hullott és sokkal intenzívebbek voltak az esőzések, mint ahogy azt a múltban megszokhattunk. Ez egy emelkedő vízréteget és nagyobb talajnedvességet okozott. Mindez az intenzív esőzésekkel együtt okozza a korai folyóáradásokat.” Az Északi-Tenger térségében, Hollandiában, Dániában és Skóciában a tendencia azonban azt mutatja, hogy az időszakos áradásokra később kerül sor. Ennek okát a tudósok az Észak-atlanti Oszcilláció (NAO) megváltozásában vélik felfedezni. Ez az a meteorológiai jelenség, melynek hatására a viharok a tengeren keresztül Európába jutnak. A NAO-t az Északi-sark és az Egyenlítő közt fellelhető atmoszférikus nyomáskülönbségek hajtják. A sarkkörön is megjelent gyors hőmérsékletváltozás befolyásolja ezeket a nyomásszinteket és megváltoztatják az Oszcilláció, valamint a viharok pályáját.

A tanulmány szerint így a közelgő viharok késnek, és az általuk okozott áradások is később érkeznek meg. Blöschl szerint, habár akadnak még bizonytalan területek, a tanulmány egyértelmű bizonyítéka az ember okozta klímaváltozás számos területen kifejtett hatásának.

„Az ember hatása Északkelet-Európában a legnyilvánvalóbb. Itt az általa okozott klímaváltozásnak és a korai hóolvadásnak köszönhetően közvetlen kapcsolata van a folyamattal” – mondta. „A NAO által érintett területeken történt változásokat azonban nehezebb az ember okozta globális felmelegedésnek tulajdonítani. Ennek a vonatkozását még mindig vizsgáljuk.” A tanulmányból kiderül, hogy az áradások idejének megváltozásából apró, de jelentős hatások származhatnak, például a később ívó lazacok miatt megváltozhat a folyók ökoszisztémája. A változásnak vízerőművek működésében vagy a mezőgazdaságban is lehetnek következményei, példaként ha a művelt területek tovább maradnak víz alatt. „Még nagyobb aggodalomra ad okot, hogy ha a hőmérséklet emelkedés hatással van a szezonalitásra, akkor befolyásolhatja az áradás méretarányát is,” mondta Blöschl. „Képzelje el, hogy az áradási időszakok megváltozása egy előjel, és úgy változnak, ahogy a jövőben változnak majd az árvizek kiterjedései is. Ez komolyabb gond. Ha ez bekövetkezik, akkor az árvízi kockázatkezelésnek alkalmazkodnia kell majd a kialakult helyzetekhez, melyek Európa szerte eltérők lesznek.”

Egyes szakértők szerint a tanulmány által feltárt problémák segíthetnek az árvízi kockázat megértésében és kezelésében. „Szinte minden főváros és nagyobb város folyó mellett fekszik Európában. Ezt az infrastruktúrát óvjuk azzal, hogy a lehetséges veszélyekről egy becslést készítünk a múltbéli árvizek segítségével,” – közölte a University College London klimatológus professzora, Mark Maslin. „A tanulmány azt mutatja, hogy ez a megközelítés alábecsüli a kockázatot, miszerint az európai árhullám időszakos eltolódása az árvizek lehetséges behatását növelik.” Ez azt jelenti, hogy az infrastruktúrát, amit városaink védelme érdekében építettünk, felül kell vizsgálni, mivel az alkalmatlan lesz arra, hogy megóvjon minket a jövőbeli éghajlatváltozás okozta rendkívüli árvizektől.”




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés