Egyre több rák él a Balatonban

2017. augusztus 14. 21:35

Egyre több rák él a Balatonban

A hajozas.hu egyik olvasója a hétvégén kecskerákokat fotózott Fonyódon, amelyeket a viharos szél és a nagy hullámok sodortak partra. A lap utána járt, hogy a Balatonban milyen rákfajok élnek, és hogy milyen szerepet is játszanak a tó ökoszisztémájában. Dr. Kiszely Pál biólogus-rák kutatót kérdezték.

A rákok ökológiai szempontból nagyon hasznos élőlények az élővizekben, életmódjukkal, táplálkozásukkal hozzájárulnak a vizeink öntisztulásához, vizeink értékét jelenlétük nagymértékben emeli.  3 rákfaj őshonos Magyarországon, ebből kettő 100 %-osan őshonos a kutatások alapján, ebből az egyik a most a Balatonban lefotózott Kecskerák, a másik pedig a Folyami vagy nemesrák, ez szintén megtalálható a Balatonban. A harmadik rákfaj a Kövirák, amely néhány Pilisi hegyi patakban található meg kisebb mennyiségben.

Mindhárom rákfaj VÉDETT és a kifogásuk szigorúan TILOS!  Magyarországgal ellentétben a világ többi részén nem állnak ilyen szigorú védettség alatt a rákok, szinte minden országban halászhatóak (Németország, Norvégia, stb.) természetesen ezek a legtöbb esetben engedélyhez kötöttek.

A Balatoni helyzet

Az angolna telepítése / tenyésztése a 70-es 80-as években hatalmas gazdasági üzlet volt. 1962 és 1991 között 83 millió ivadékot telepítettek a Balatonba. Az így termelt hal pedig elsősorban német piacra ment, amiért valutát kaptak. Akkoriban egész Európában az angolna bizonyult a legmagasabb áron eladható mezőgazdasági terméknek. A telepítést 1991-ben befejezték a nagy angolnapusztulással egy időben. Becslések szerint 350 tonna angolna pusztult el, ennek oka máig tisztázatlan. A legnagyobb kárt az angolna azzal okozza, hogy testalkatának köszönhetően remekül be tud bújni a parti kövek közé és az ott vedlés után elbújó, védtelen Kecskerákokat (Astacus leptodactylactus) és folyami rákokat megeszi. A ráktelepítési hullám első éveiben ennek hatására mondhatni teljesen eltűntek. A menyhal (Lota lota) és a Réticsík (Misgurnus fossilis) eltűnését a Balatonból szintén az angolna számlájára írják, ebben ivadék és ikrafaló természete játszik közre.

Napjainkban a Kecskerákok újra megjelentek a Balatonban és növekszik a számuk

Az angolnák számának drasztikus csökkenés miatt szerencsére a Kecskerákok száma újra növekszik, hivatalos számok a rák állományról jelenleg nem állnak rendelkezésre. A hajozas.hu által megkérdezett Dr. Kiszely Pál egyik célja, hogy megvalósuljon a Balatonban élő rákok feltérképezése. Jelenleg mivel védett élőlényekről van szó, így a tenyésztése sem engedélyezett, ezáltal sajnos nagyon lassú az elszaporodása az állatnak mivel nincs miből telepíteni. Az édesvízi rákok az Antarktisz kivételével mindenhol ott vannak a világon, a legtöbb rákfaj Ausztráliában él, több mint 90. Nagyon szeretik az elpusztult leveleket, maradványokat, növényeket, törmeléket, és gyakorlatilag az elpusztult dögöket is megeszik, ilyen módon tisztítják a vizeket. A rákok maguk is igénylik a tiszta vizet, és hozzájárulnak a víz tisztaságához, tehát nagyon hasznos állatok.

A Kecskerákok elég rejtett életet élnek, mert a kicsi egyedeket szinte az összes halfaj megeszi. Javarészt éjszaka mozognak, napközben behúzódnak a kövek közé, vagy a maguk által készített agyagos területeken lévő kis üregekbe. Az éjszakai táplálkozás a jellemző az életmódjukra. Nagyon lassú a rákok növekedése, 10 cm méretűre nagyjából 4 év alatt nőnek meg.  A Kecskerákok száma a Balaton nyugati részen jóval nagyobb mivel a Zala és a Nyugati-övcsatornán jöttek be, így itt dúsulhat fel az állomány először. A Balaton Keleti-medencéjében jóval ritkább a rákállomány.

Az emberre teljesen ártalmatlan állatok, így aki a Balatonban kecskerákkal találkozik, ne féljen!!!

Dr. Kiszely Pál véleménye szerint nagyon fontos lenne a Balaton vízminősége és az egész ökoszisztéma miatt, hogy minél több rák éljen. A nádasok pusztulása is visszavezethető a rákok kicsi számára, mivel rengeteg törmelék került a nádasokba amely miatt hatalmas iszap keletkezett amiben elpusztultak a nádasok gyökerei. A rákok itt is megeszik a törmeléket, ezáltal a nád gyökere több oxigénhez jut.

A világháború előtt hatalmas gazdasági jelentősége volt a rákoknak!  Az osztrák Felsőpulya település főterén egy hatalmas vörösmárvány rák szobor van, ezzel állítanak emléket annak az időnek amikor még a 19. század végén, hetente szekér számra vitték Bécsbe a rákot. A helyi lakosságnak ez egy komoly megélhetési forma volt akkoriban. Azokban az időkben még Magyarországon sem volt tiltott a rákok kifogása. Ezekután jött két világháború és az úgynevezett rákpestis amely szinte teljesen kipusztította a rák állományt, így a szokás és a tradíció teljesen feledésbe merült.

A rákpestis járvány kipusztulása után a rákászok érdeme, hogy visszatelepítették a vizeinkbe a rákokat, ezáltal maradhatott fenn az állomány napjainkig is. Dr. Kiszely Pál az alábbiakkal zárta az interjút. : a rákállomány nemzeti kincs, amit őrizni és védeni kell. Legelső feladat lenne a rákállomány élőhelyét védeni, és ha ezt megtesszük, akkor megvédtük az állatot is.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés