Medvét szőréről: autópálya és macivédelem

2017. augusztus 18. 6:13

Medvét szőréről: autópálya és macivédelem

A nagy területigényű barnamedvék számára az egyik fő veszélyeztető tényező a megfelelő élőhelyek leromlása, feldarabolódása és eltűnése, így a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület “Barnamedvék védelme és kutatása egy romániai mintaterületen” című projektjének egyik fő célkitűzése a medvék élőhelyének védelme.

Ebből a szempontból, a projekt célterületén a közeljövő legszámottevőbb fenyegetését a tervezett Marosvásárhely-Jászváros autópálya jelenti. A tervezett közlekedési folyosó a Keleti Kárpátokat és az ezeket övező dombvidékeket fogja átszelni, márpedig ezek elsőrendű medve élőhelyek. Megfelelő fragmentáció-csökkentő műszaki megoldások (ún. zöld hidak és más típusú vadátjárók) alkalmazása nélkül a tervezett autópálya kettőbe fogja vágni a barnamedve állományt, elszigetelve az állatokat létfontosságú táplálkozó- és telelőhelyektől. Ennek a megelőzése érdekében, 2011 óta, kutatásaink egy részét arra összpontosítjuk, hogy olyan adatokat gyűjtsünk, amelyek lehetővé teszik megfelelő fragmentáció csökkentési megoldások tervezését és kivitelezését. Habár az évek során elsősorban a Marosvásárhely-Gyergyóditró szakaszra koncentráltunk, 2014-el kezdődően a Gyergyóditró-Németvásár (Tg. Neamt) szakaszon is elkezdtünk dolgozni.
Ezen a 120 km hosszú szakaszon két, egymást kiegészítő módszert alkalmazunk:

2014-ben elvégeztük a tervezett nyomvonal első felmérését szőrcsapdázás révén, majd 2015-ben az adott szakaszon nyomkeresésre alapuló felmérést is végeztünk. Célunk azoknak a létfontosságú ökológiai folyósoknak a feltérképezése, amelyeket elvághat a tervezett autópálya nyomvonala.
A tervezett nyomvonal mentén szőrcsapdázás második ismétlésére 2017 július 4 – augusztus 1 között került sor. A szőrcsapdákat előre meghatározott helyeken, párokban helyeztük ki a nyomvonal mindkét oldalán. A szerelékek felállítása 12 napot vett igénybe (július 4-15), majd további 12 nap alatt (július 21 – augusztus 1) ellenőriztük és szereltük le ezeket.

Medveszőr csapda fotó: milvus.ro

A szőrcsapdák egy szál szögesdrótból álltak, amelyet kb. 50 cm magasan úgy húztunk ki, hogy teljesen körbekerítsen egy néhány négyzetméteres területet. A bekerített terület közepén ágakból és kövekből egy kis kupacot alakítottunk ki, erre csapdánként 0,5 l csalianyagot töltöttünk. Csaliként marhavért és rothasztott tengeri halat használtunk, a keveréket csaknem két évig “érleltük”. A szőrcsapda működése egyszerű: miközben a medvék átmásznak a szögesdrót alatt (vagy fölött), hogy megvizsgálják a szag forrását, a szögeken hagynak néhány szőrszálat. A begyűjtött szőrmintákon genetikai vizsgálatokat lehet végezni.

Az eredeti tervben meghatározott 74 helyszínből 6-ot kihagytunk. Ezek közül 5-nél esztenák álltak, egy pedig egy rendszeresen használt marhaitató közvetlen közelében volt. Akárcsak 2014-ben, összesen 68 szőrcsapda “dolgozott”, mindegyik 17 napig (összesen 1156 csapdázási nap). Összesen 59 medve szőrmintát sikerült begyűjtenünk, 25 különböző csapdázási helyszínről. A minták genetikai vizsgálatát hosszútávú partnereink, a Senckenberg Research Institute keretében működő Conservation Genetics Group (Németország) végzi el.
A harmadik és egyben végső szőrcsapdázásra 2020-ban kerül majd sor. Ekkor a Gyergyóditró-Németvásár között tervezett autópálya szakaszra vonatkozó adataink is véglegesítődnek. Ezek az adatok a „TRANSGREEN – Integrált közlekedés- és zöld infrastruktúra tervezés a Kárpát-medencében a természet és ember javára” projekt keretében is felhasználódnak- számolt be tevékenységéről a marosvásárhelyi székhelyű természetvédelmi szervezet.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés