Új fecskefaj - a vörhenyes fecske fészkelt Magyarországon

Orbán Zoltán – MME szóvivő

2017. augusztus 24. 0:15

Új fecskefaj - a  vörhenyes fecske fészkelt Magyarországon

2017 nyarán új madárfaj, egy vörhenyesfecske-pár fészkelt Balatonfüreden. A fészekből három fióka repült ki július első hetében, ami azért is különleges, mert az egyik szülő a fiókanevelési időszakban valószínűleg elpusztult, így a fiatalok etetése a magára maradt madárra hárult.

A helyszíni megfigyeléskor ráadásul egy, a madarászok előtt eddig nem ismert, korábbi években épült fészek is előkerült. A vörhenyes fecske a füsti fecskénkre emlékeztető megjelenésű és viselkedésű madár. Repülő rovarokra vadászik, sárgolyókból álló fészkét sziklafalak, épületek esőtől védett párkányzata alá építi. Utóbbi könnyen elkülöníthető a hazai fajokétól, zárt, molnárfecskeszerű fészkének bejáratához ugyanis hosszú félcsövet tapaszt.

Hatalmas elterjedésű madár, elsősorban Ázsiában, de Afrikában és Európában is költ. Kontinensünkön a Földközi-tenger partvidéki régiójában, Spanyolország, Portugália és a Balkán országainak belső területein fészkel. Magyarországi költési adata eddig nem volt, és egyes kóborló példányok is nagyon ritkán, 1999-2015 között csak nyolc helyen kerültek elő hazánkból. Idén április 16-án két, egymástól valószínűleg független megfigyelése is volt Tatán, illetve a magyar-román-ukrán hármas határ közelében.

A balatoni madarak első megfigyelési adata 2017. május 5-éről, a Grand Anna Hotel közeléből származik. Ezt követően a madarászok 36 alkalommal figyelték meg a fecskéket (http://birding.hu/ [adatkeresés regisztrációt követően lehetséges]). A nagy érdeklődés oka az is volt, hogy ez a madár sok „fajvadász” listájáról hiányzott, így számukra jó, ráadásul hazai lehetőség kínálkozott a hiány pótlására. A vörhenyesfecske-pár fészke a Hotel mélygarázsának mennyezetére, a faj mediterráneumi élőhelyén klasszikusnak számító helyre épült. Külön meglepetés volt, hogy az idén épült fészek mellett egy korábbi években, valószínűleg 2016-ban készült fészek is előkerült, amiről eddig nem volt tudomásunk (ezért nem tudjuk, hogy abban volt-e sikeres költés).

A fiókák első megfigyelése 2017. július 5-éről származik, ekkor négy repülő madarat: három fiatalt és egy felnőtt példányt láttak a madarászok. Augusztus 22-én az egyik vörhenyes fecskét még sikerült megfigyelni Balatonfüreden, a fészkelőhely közelében.

vörhenyes fecske Kép: Bajor Zoltán

Helyszíni fotók a fajról és a két talált fészekről >>>

2018 érdekes madártani eseménye lesz annak kiderítése, hogy a faj két évet követően visszatér-e a balatoni fészkelőhelyre. A fecskék jelentős területhűségét ismerve ennek esélye nagy. Sajnos azonban az új fecskefaj alkalmi megtelepedése nem tudja ellensúlyozni a hazai fecskeállomány jelentős, több mint 50%-os állománycsökkenését, és az ez által okozott kárt!

A hazai fecskeállomány ezredfordulót követő drámai, akár 50%-ot is meghaladó csökkenésének hátterében több ok is áll:

• az élőhelyek átalakítása, fészkelőhelyek és táplálék csökkenése (a háztáji- és legelőállat-tartás összeomlása, a túlzott kemizálás, a nem megfelelően végzett szúnyogirtások és épületfelújítások);

• a klímaváltozás (sár fészeképítő-anyag hiánya a szárazodó tavaszokon, óriási vonulási veszteségek, különösen tavasszal);

• és ami a legszomorúbb, a kedvezőtlen társadalmi változások, a fecskefészkek leverése, a madarak elzavarása áll.

Ez a megfogyatkozás az emberek mindennapi élete szempontjából is azért különösen problémás, mert a klímaváltozás következtében melegedő időjárással új szúnyogfajok és az általuk terjesztett kórokozók jelennek meg Magyarországon. Az egészségünket veszélyeztető betegségeket terjesztő szúnyogok, és a szintén a klímaváltozás hatására érkező újabb kártevő rovarok elleni biológiai védekezésben is óriási szerepe van, lenne azoknak az állatoknak, például a fecskéknek (és a denevéreknek), melyek természetes úton csökkentik ezek számát.

  A napjainkra teljes egészében városiasodott, sárfészket építő fecskék védelmében a lakosságnak kiemelten fontos szerepe van.   Állománycsökkenésük megállítását, megfordítását mindenekelőtt:

• a meglévő aktív természetes fészkek, fészektelepek fokozott védelmével;
• az ezek mellé március-áprilisban kihelyezett műfészkekkel;
• április közepétől június végéig sárgyűjtőhelyek létesítésével és fenntartásával;
• az épületfelújítások madár- és denevérbarát megvalósításával;
• valamint az ember-fecske konfliktusok hátterében álló ürülékpotyogást megszüntető fecskepelenkák felszerelésével érhetjük el;

A partfalakban fészkelő partifecske-kolóniáknak is segíthetnek az emberek, ha a lejtősre erodálódás miatt költésre alkalmatlanná vált, méternyi magas földfalakat családi kalákában, baráti társasági összefogás keretében ásóval függőlegesre faragják.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés