Több lépcsőben szigorítja Magyarország a klímaberendezéske vonatkozó előírásokat, változnak a forgalomba hozatali szabályok.
Jövő év első napjától csak előírt hatásfokú klímaberendezések és ventilátoros konvektorok hozhatók forgalomba, majd szeptember 26-tól tovább szigorodnak a feltételek – derül ki a Magyar Közlönyből. Az EU fokozatosan készíti el az energiával működő termékek hatásfokait szabályozó rendeleteket, amelyek automatikusan alkalmazni kell minden tagállamban.
Magyarország 2018 január elsejei és szeptember 26-i hatállyal átveszi azt a múlt évi uniós bizottsági rendeletet, amely a légfűtő berendezések, a hűtőgépe és a ventillátoros konvektorok szezonális hatásfokait határozza meg. Korábban már született ilyen átvett előírás a gáz- és egyéb kazánokra, valamint a vízmelegítőkre. Az elvárt hatásfokot szezonális helyiségfűtési hatásfoknak hívják és ez a használati szezonban a működtetéséhez szükséges energia, valamint az éves energiafelhasználás hányadosa.
Az uniós rendelet melléklete tartalmazza azokat a szezonális helyiségfűtési hatásfokokat, amelyeket két lépcsőben kell betartani, és ha egy termék ennek nem felel meg, akkor nem hozható forgalomba-írta a napi.hu.
A száraz tények
A légfűtő berendezés lényege az, hogy a helyiségen kívül van a hőtermelő egység és a meleg levegőt ventilátor fújja be – csatornákon – a helyiségbe. Az első lépcsőben (január 1-től) a 10 kilowattnál kisebb teljesítményű ilyen berendezések hatásfoka 68 százalék, míg a második lépcsőben 78 százalék. Az elektromos hőlégbefúvóknál az első lépcsőben 30 százalék, míg a másodikban 31 százalék a megkövetelt hatásfok. Az elektromos motorral hajtott levegő-levegő típusú hőszivattyúknál pedig 133, illetve 137 százalék a hatásfok. (Sokan ráhajtottak az ingyenpénzre)
A következő termékcsoport a hűtő – légkondicionáló – eszközöké. Ezekből kettőt emelünk ki. Az elektromos motorral hajtott, 400 kW-nál kisebb mért hűtőteljesítményű levegő-víz típusú komfortléghűtők első lépcsős hatásfoka 149 százalék, míg a szeptembertől hatályos második lépcsőben már 161 százalék. A lakásokban használt kompakt légkondicionáló berendezésekre – az előbbi sorrendben – 117 és 138 százalékos hatásfokot határoz meg az uniós rendelet.
A harmadik termékcsoport a ventilátoros konvektoroké (szaknyelven ez a fan-coil). Ezek nem tartalmaznak sem fűtő- sem pedig hűtő eszközt, csövön kapják télen a meleg, nyáron pedig a hideg folyadékot és a beléjük szerelt ventilátor fújja ki a meleget, illetve a hideget. Ezekre nincs a rendeletben hatásfok-előírás, mindössze a termék jellemzőire vonatkozó tájékoztatóban kell közölni a fűtő- és hűtő teljesítményt, a villamos energia bevitelt és a hangosságot.
