A paksi atomáram miatt likvidálták a szélenergiát

2017. szeptember 28. 15:54

A paksi atomáram miatt likvidálták a szélenergiát

Amíg világszerte, így Európában is óriási lendülettel fejlődik a szélenergia-hasznosítással kapcsolatos műszaki ipar, és nagyszabású turbinatelepítések zajlanak, addig Magyarországon hét éve egyetlen szélerőmű sem épült. A jelenlegi hazai szabályozás alapján pedig arra lehet következtetni, hogy a következő években sem történnek szélfarmfejlesztések – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek a Magyar Szélenergia-ipari Társaság elnöke.

Lendvay Péter elmondta: Magyarországon utoljára 2006-ban adott ki a szakhatóság engedélyt szélparkok létesítésre, és 2010-re épült meg az utolsó turbina. Azóta az országban csak az addig elkészült 37 szélfarm működik, összesen 172 toronnyal. Az év elejétől pedig olyan szabályok léptek életbe, amelyek nem tiltják kategorikusan ugyan, de egyszerűen lehetetlenné teszik a turbinák építését. Ellehetetlenítő előírás például az, hogy minden új szélkeréknek legalább 12 kilométerre kell lennie a lakóövezetektől, miközben ilyen pont nem létezik az országban.  A világ legabszurdabb szeles szabályzása a magyar

Íme a térkép, amelyen fehérrel láthatjuk a szélturbinák telepítésére alkalmas területeket:


 

Az elnök szerint a jelenlegi mintegy 330 megawattról akár 1200 megawattra is meg lehetne növelni a hazai szélkerekek áramtermelő kapacitását anélkül, hogy veszélybe kerülne a villamosenergia-hálózat működése. A kormányzat ugyanis elsősorban arra hivatkozva tagadja meg az engedélyek kiadását, hogy nehézségekbe ütközik az áramtermelésbe belépő, illetve kilépő szélturbinák teljesítményének kiegyenlítése az országos hálózatban. Ez egy-másfél évtizeddel ezelőtt akár igaz is lehetett, manapság azonban ez az érv nem állja meg a helyét.  Az elmúlt években ugyanis nagy mértékű műszaki fejlődés történt a villamosenergia-hálózat, illetve a szabályozás terén, így kellően rugalmasan kezelhetők már az áramtermelő szélfarmok, a termelésben részt vevő más erőművek, valamint a hálózatüzemeltető rendszerek, tehát kezelni tudják a termelés ingadozását. A technikai fejlődés ugyanakkor a szélkerekek teljesítményében is megmutatkozik. Korábban egy két megawatt teljesítményű torony nagyjából egymilliárd forintból volt üzembe állítható, manapság ekkora összegből már 3–3,2 megawattos turbinákat lehetne beüzemelni – tette hozzá a szakember.


Légből kapottak a kormány szélenergia-ellenes érvei

Légből kapottak a kormány szélenergia-ellenes érvei

Egészen döbbenetes „érvekkel” próbálta magyarázni Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a kormány szélenergiát ellehetetlenítő politikáját. Nincs a szélenergia likvidálására épeszű magyarázat, hacsak az nem, hogy a baráti gyártók helyzetbe hozása a távlati cél.

A kormány úgy látja, a szélenergiának nincs helye a magyar energiarendszerben - nyilatkozta a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a 2016. október 8-án utoljára megjelent Népszabadságnak. Csepreghy Nándor szerint az Országgyűlés által október 10-én tárgyalandó törvénymódosítás mögött átgondolt kormányzati stratégia áll. 2016. október 8-án likvidálták a Népszabadság nyomtatott és webes kiadását. A Greenfo egy éve kiállt a sajtószabadság mellett.


A valóságban nem a szabályozhatóság kérdése miatt akadályozza a kormány a szélfarmok telepítését – vélik a szakértők –, hanem azért, mert mindenáron piacot szándékozik teremteni a két új 1200 megawattos paksi atomerőműblokknak. Ugyanis nem lenne könnyű eladni a nukleáris üzemben kilowattóránként (a különböző számítások szerint) a 60, 80, 110 forintért megtermelt áramot, ha a piacon nagy mennyiségben állna rendelkezésre a szélkertekben termelt 10-15 forintos villamos energia.

A szélparkokban előállított áramért manapság kilowattóránként hozzávetőleg 30 forintos támogatott árat fizetnek az átvevők, de vannak olyan turbinatelepek, amelyek már most 10–15 forintért, tehát piaci áron adják el az áramot. Különösen nagy gondot okozhatna a drága atomerőművi áram eladása a 2020–2030-as években amikor a tervek szerint egyszerre termel majd a négy régi, 500 megawattos és a két új, 1200 megawattos paksi reaktor.

A Magyar Nemzetnek Lendvay Péter megjegyezte: a magyar kormányzat fordítva áll a megújuló energiákhoz, mint a legtöbb európai ország vezetése. Idehaza az a célkitűzés, hogy legalább papíron teljesüljön az ország uniós vállalása: 2020-ra 14,65 százalékra növeljük a megújuló források részesedését a hazai energiatermelésben. A fejlettebb nyugat-európai országokban viszont a cél az, hogy drasztikusan csökkentsék az energiaimportot – és akár áldozatok árán is, de folyamatosan növeljék a fenntartható, megújulóenergia-forrásokon alapuló, környezetkímélő energiatermelést. Eközben a lehető legkisebbre próbálják szorítani azokat a termelési módokat – a fűtőanyag előállítása, használata során –, amelyek alkalmazásakor károsodik a környezet, és a termelési folyamat végén veszélyes, vagy sugárzó anyagok keletkeznek.

Hozzáértők szerint egy-egy szélturbina ára 12–15 év alatt megtérül, a szélkerekek élettartama pedig 20–25 év. A lebontásukkor nem keletkeznek erősen környezetszennyező anyagok, mint például az atomreaktorok leszerelésekor. Így a szélfarmokon sem a tüzelőanyagköltséget, sem az óriási bontási és veszélyeshulladék-elhelyezési kiadásokat nem kell beépíteni a termelői árakba. Emiatt a szélenergia ára évről évre versenyképesebb – állítják a szakemberek.




Kapcsolódó anyagok A szélenergia szempontjából szinte kiléptünk az EU-ból
A világ legabszurdabb szeles szabályzása a magyar

Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés