A rovat kizárólagos támogatója
Forrás: index.hu

Ukrajna a legnagyobb mértékben csökkentené az orosz energiafüggőségét, ráadásul van egy hatalmas sugárszennyezett területe. A csernobili tiltott zóna kitűnően alkalmas napelemfarm telepítésére, így Kijev megengedi a külföldi és ukrán cégeknek, hogy azok saját pénzből napelemeket telepítsenek. Miközben az államnak egy fillérjébe sem kerül, a projekt több energiát termelhet, mint Paks 2, gazdaságilag is megtérülhet, és a paksi bővítés töredékébe kerül.

A napenergia az egyik legnagyobb potenciállal rendelkező megújuló energiaforrás, ami a mai technológiai fejlettségnek hála már kifejezetten hatékonyan felhasználható. Ráadásul megvan az az előnye, hogy

— a Napot nem tudja csak úgy elzárni Vlagyimir Putyin, ha éppen bal lábbal kell fel,
—  nem kell attól rettegni, hogy mi történik akkor, ha az oroszok már megint nem tudnak összedugni két kábelt,
—  az atomerőművekkel ellentétben gazdaságilag is megérheti,
—  technológiai szempontból ez a jövő,
— a napenergia nem tud elfogyni,
—  környezetbarát.

Az általános előnyökön túl – különösen Ukrajna szempontjából – a napenergiának megvan az a pozitívuma is, hogy a napelemfarmokat nem különösebben zavarja a radioaktív sugárzás. Tehát akár a csernobili tiltott zónát is hasznosítani lehet, mindezt úgy, hogy közben ez az ukrán államnak egy fityingjébe sem fog kerülni, cserébe pedig a külföldi tőke csak úgy ömlik be az országba.
 

 

A csernobili katasztrófa 

1986. április 26-án, hajnali 1 óra 23 perckor a csernobili atomerőmű négyes blokkjának reaktorát két robbanás szakította szét. A balesetet tervezési hiba és emberi mulasztás okozta. 200 tonna urán volt akkor a reaktorban, és 60 tonna radioaktív anyag került a levegőbe. Több mint 8,5 millió ember volt kitéve a sugárzásnak, négyezren meghaltak, és csak Csernobil környékéről 115 ezer embert evakuáltak.

Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország a mai napig érzi a katasztrófa hatását, Csernobil környékén van egy 30 kilométer sugarú zóna, ami még több száz évig szennyezett lesz. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ne lehetne hasznosítani.

Az ukrán terv

A csernobili katasztrófa után 2600 négyzetkilométernyi terület várt radioaktívvá, ezáltal gyakorlatilag használhatatlanná. A napelemeknek azonban nem árt a sugárzás. Muszáj csökkentenünk a hagyományos energiaforrásoktól való függőségünket, és sokkal inkább a tiszta energiára kell koncentrálnunk – mondta Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök, aki szerint Ukrajnának rendelkezésére áll a szükséges kapacitás és infrastruktúra, hogy létrehozzák ezeket a naperőműveket, illetve az általuk termelt áramot az egész országba eljuttassák. Az ukrán és külföldi cégek – kis magánvállalkozások és energiaóriások – egyaránt pályazhatnak arra, hogy léterehozzák a saját napelemfarmjukat a tiltott zónában, és a tervek szerint a teljes farm akár a csernobili atomerőmű teljesítményének a felére is képes lehet. A naperőmű képes lenne 2,5 gigawatt energiát termelni, ami nagyjából megegyezik két atomerőmű-egység teljesítményével. Ez nagyjából a fele annak a kapacitásnak, amire a csernobili erőmű képes volt a katasztrófa előtt  – nyilatkozta Osztap Szemerak ukrán energiaügyi miniszter. 

Mindenkinek megéri

Az ukrán állam úgy tevezi létrehozni a több milliárd dolláros napelemfarmot, hogy ő maga egy centet sem áldoz a projektre. Nem fog napelemeket vásárolni, nem fog kifizetni egyetlen munkaórát sem, mindez a vállalkozók dolga, akik nemcsak hogy fejlesztik az infrastruktúrát, de adóznak és bérleti díjat is fizetnek az államnak.

Természetesen puszta jószándékból senki sem fog invesztálni egy ukrán napelemfarmba, már csak azért sem, mert az ország nem épp a külföldi befektetők paradicsoma. Ezért Kijev komoly kedvezményeket és előnyöket biztosít a vállalkozók számára:
—  alapból rendelkezésre áll a csernobili erőmű infrastruktújára,
— 85 százalékkal csökkentette a csernobili földek bérleti díját,
74-80 százalékkal drágábban vásárolja meg a termelt áramot (kilowattonként), mint Európában bárhol (a lakosság ugyanakkor nyomott áron kapja majd meg). Ez persze függ a beruházás mértékétől, viszont a garantáltan emelt tarifát középtávon szerződésbe foglalja az áram.

Az ukrán állam tehát az infrastruktúrális fejlesztésért, a külföldi tőkéért és természetesen az energiafüggőség csökkentéséért cserébe tulajdonképpen vállalja, hogy a beruházás garantáltan megtérül annak ellénere, hogy a napenergiából túlkínálat van Európában, az így megtermelt áram ára pedig folyamatosan csökken. Mindezt úgy, hogy közben munkahelyeket teremt, a különöző adókból és bérleti díjakból pedig extra bévetelhez jut.

Folytatás: Több tucat cég érdeklődik

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás