Így csúsztat Aszódi Attila és a kormánymédia

2017. október 10. 21:56

Így csúsztat Aszódi Attila és a kormánymédia

Valótlant állít az illetékes államtitkár: Paks 2 várhatóan nem lesz nyereséges. Vajon a beruházásért felelős államtitkár "csak" nem érti a belső megtérülési ráta fogalmát, vagy netán szándékosan magyarázza félre a témában közölt anyagokat?

A napokban a magyar sajtót bejárta egy súlyos tévedés: Profitot termelhet Paks 2,   Brüsszel: hasznot ígér Paks II,   Paks II hozama 7,35% lehet, köszönt vissza a címlapokról. A valóság ezzel szemben az, hogy az Európai Bizottság épp ennek ellenkezőjét mutatta ki számításaival: Paks II várhatóan nem lesz nyereséges.  

Aszódi Attila Paks 2 beruházásért felelős államtitkár blogbejegyzéseiben ugyanis alapvető pénzügyi fogalmakat magyarázott félre.

A magyar sajtó olyannyira félre lett vezetve, hogy a Magyar Idők egyenesen arról számolt be, hogy Egyik hazugság Paks II. ügyében megdőlt: Az Európai Bizottság nyereséget jósol. A tévedés alapja Aszódi Attila paksi bővítésért felelős államtitkár két blogbejegyzése az Európai Bizottság Paks 2 állami támogatásáról szóló döntéséről. Első bejegyzésében a bizottsági vizsgálat nyomán arra a következtetésre jut, hogy „az új blokkok által termelt bevételek elegendőek lesznek a költségek fedezésére, beleértve a tőkét, a tőke költségeit (amelyek tartalmazzák a kamatkiadásokat is), az üzemanyag, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés és a majdani leszerelés költségeit, sőt a beruházás nyereséget is termel”. Második bejegyzésének pedig már címében is 7,35% hozamról beszél. Mindez a bizottsági számítások teljes félreértelmezése.

Az Európai Bizottság azt vizsgálta, hogy Paks 2 piaci alapon is megtérülne-e, vagyis nyereséget termelne-e, vagy csak állami támogatással lenne működőképes.

A módszertan alapja egy egyszerű összehasonlítás: magasabb-e a befektetés megtérüléséhez szükséges hozam (azaz a belső megtérülési ráta, IRR) mint a magának a befektetett tőkének a költsége (azaz a súlyozott átlagos tőkeköltség, WACC)? Ha a hozam magasabb, mint a költség, akkor a beruházás lényegében nyereséges. Ellenkező esetben viszont a projekt piaci alapon nem éri meg, komoly állami támogatásokra van szüksége az életbenmaradáshoz. Ez nem értelmezés kérdése, ez tankönyvi definíció. Egy egyszerű példával élve, hiába veszek fel 100 ezer forint tőkét a banktól és fektetem be 10 ezer forintos hozammal (IRR=10% ez esetben), ha közben 15 ezer forint hitelkamatot (WACC=15% ez esetben) kell kifizetnem a banknak.

Vagyis az államtitkár állításával ellentétben a pozitív belső megtérülési ráta nem jelent nyereséget, ugyanis csak a tőkeköltséghez viszonyítva értelmezhető a nyereségesség. Ezt az egyetemen már az első vállalati pénzügyek órán elmondanák, vizsgán a belső megtérülési ráta meg nem értésért egyest kapna a közgazdász hallgató.

A Bizottság meglehetősen optimistán Paks 2 esetében 8,79 %-ra becsüli a belső megtérülési ráta (IRR) várható értékét, míg a súlyozott tőkeköltséget (WACC) 9,76%-ra. Ez feketén-fehéren tehát azt jelenti, hogy a befektetés tőkeköltsége magasabb, mint a várható hozam. Vagyis összességében a Paks 2 projekt éves átlagban veszteséges. Ez egy éves átlag, a valóságban az építkezés évei alatt Paks 2 nyilván csak vinné a pénzt, és az üzemeltetés során kezdhetné szép lassan visszatermelni ennek egy részét. A Bizottság vizsgálati anyaga azonban épp azt mutatja meg, hogy a várhatóan még az üzemelés során sem termelne ki akkora bevételt az atomerőmű, ami ellentételezné a belefektetett pénzt. Tehát Paks II összességében veszteséges lenne. Lehet kevésnek tűnik ez az egy százalékocska, de a közel 4000 milliárd forint értékű beruházás nagyjából 70 éves élettartamára (tíz év építkezés + hatvan év üzemeltetés) évi átlag egy százalék veszteség már összességében hatalmas összeget tesz ki.

A paksi bővítésért felelős államtitkár a gigantikus beruházás alapvető pénzügyi összefüggéseit magyarázza félre. Nehéz megítélni, hogy ez szándékos-e, vagy tényleg nem érti Paks II megtérülésének alapvető közgazdasági kérdéseit, mindenesetre mi egy legutóbbi nyilvános tudományos konferencián is már sikertelenül magyaráztuk neki a belső megtérülési ráta közgazdasági jelentését egy témában jártas közgazdász kollégával. Ez több mint aggasztó- írta az Energiaklub.


 

"Nukleáris katasztrófát" okoz a finneknél az atomenergia

Sokéves halasztásokkal és az egyik projektnél majdnem háromszoros költségtúllépéssel araszol előre Finnország két atomerőművének fejlesztése. A tiltakozások mellett már kormányválságot is okozott az ország nagy kalandja a nukleáris energiával.
Finnországnak újabb öt hónappal meg kell toldania azt a majdnem egy évtizedet, amellyel a tervezettnél később állítják a vállalatok és a lakosság szolgálatába az ország egyik új atomerőművét - kezdi cikkét a Bloomberg. A dolog olyan sokat csúszott, hogy a finnek lemaradnak egy rekordról: míg korábban az 1600 megawattos Olkiluoto-3 volt a világ legnagyobb épülő nukleáris reaktora, ma már Kínában épül egy 1660 megawattos egység.

A projektet fényező propaganda szerint az erőmű hárommillió háztartás áramellátását biztosíthatja. A sokadik halasztás után úgy volt, hogy 2018 végén megkezdheti az elektromos energia betáplálását a hálózatba, ám a helsinki Teollisuunden Voima Oyj (TVO) energiaszolgáltató cég szerint, amely üzemeltetni fogja a reaktort, ezt a dátumot kitolták 2019 májusára. A jövő év végén csak a próbaüzemet kezdik meg.
Folytatás: A terv




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés