A rovat kizárólagos támogatója

Nem jött be Orbánék időhúzása, Ausztria bírósághoz fordul. Keresetet nyújt be Ausztria az Európai Bíróságnál a paksi atomerőmű tervezett bővítése miatt – jelentette be ma Christian Kern osztrák kancellár.

Nem jött be az Orbán-kormány és az Európai Bizottság összehangolt időhúzása: bár minden eszközt bevetettek, hogy a tervezett paksi bővítés állami támogatásáról szóló határozat az osztrák választásokhoz minél közelebbi időpontban lásson napvilágot, a szöveg a napokban mégis megjelent, és a hivatalban lévő osztrák kancellárnak még éppen maradt annyi ideje, hogy elindítsa a jogi procedúrát az Európai Bíróság előtt a beruházásnak mondvacsinált indokokkal zöld utat adó döntés ellen.

Mint emlékezetes, Ausztria már jóelőre közölte, hogy amennyiben a Bizottság jóváhagyja, hogy Paks 2 állami támogatással épüljön meg, bírósághoz fog fordulni. A Bizottság 2015-től vizsgálta a kérdést, és idén tavasszal meg is hozta a határozatot, de mostanáig nem hozta nyilvánosságra, formálisan a magyar kormánnyal folytatott egyeztetésekre, illetve „fordítási nehézségekre" hivatkozva. A határozatot végül angol nyelven publikálták, és a szöveg nem győzte meg azokat, akik szerint a veszteséges atomerőmű állami támogatása nem összeegyeztethető az uniós versenyszabályokkal.

Úgy tűnt ugyanakkor, hogy az osztrák ellenlépést sikerült megakadályozni – Ausztria holnap és holnapután, azaz a hét végén választ, és az új, várhatóan néppárti kormány ideológiailag sokkal közelebb áll az Orbán-kabinethez, mint a jelenlegi vezetés. Csakhogy Christian Kern osztrák szövetségi kancellár nem várta meg a váltást, és az osztrák hírügynökség szerint ma bejelentette: elindítják az előzetesen jelzett bírósági eljárást. „Határozottan elutasítom a paksi atomerőmű bővítését, mivel a beruházás értelmetlen nem csak biztonsági okokból, hanem energiapolitikai és gazdasági okokból is. Még az EU Bizottsága is arra a következtetésre jutott, hogy az atomerőmű bővítése soha nem lenne életképes állami támogatások nélkül" – fogalmazott.

Az uniós jog alapján bármely tagállamnak joga van az Európai Bírósághoz fordulni (például a versenyszabályok megsértésének gyanúja miatt), Ausztria pedig korábban is megtette ezt a szintén állami támogatással felépíteni tervezett brit Hinkley Point C atomerőmű miatt, amelynek ügyében hamarosan várható a paksi bővítésre nézve is irányadó bírósági ítélet. Az Európai Bíróság akár a beruházás leállítását is előírhatja.  Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az osztrák lépésről a Népszavának azt mondta: sok múlik a következő osztrák kormányon is, de a visszakozás a konzekvensen antinukleáris Ausztriában komoly belpolitikai rengéseket okozna. Ha az Európai Bíróság elfogadja azt az álláspontot, hogy a veszteséges beruházás költségvetési dotációja piactorzító hatású, megtilthatja a kiegészítő állami támogatást, ami ellehetetleníti a beruházást (hasonló lépés végzett annak idején a szintén állami köldökzsinóron lógó Malévvel). Jávor szerint a magyar kormány és a Bizottság nehezen magyarázható összjátéka százmilliárdokba kerülhet az adófizetőknek a bővítés leállítása esetén, amíg ugyanis a Bizottság vizsgálata zajlott, Pakson buzgón égették a közpénzeket a bizonytalan kimenetelű beruházás érdekében.

Újra kell tervezni a paksi bővítést

Újra kell tervezni a paksi bővítést

Egyre biztosabb, hogy rákényszerül a kormány a paksi bővítés teljes újratervezésére. Ennek óvatos beharangozását Süli János Paks-ügyi miniszter már megkezdte – annak bejelentésével, hogy az építkezés késni fog –, arról viszont nem beszélt, hogy milyen sürgető kényszerek teszik szükségessé az egész projekt újragondolását.
Süli a napokban egy konferencián úgy fogalmazott: „módosítani kell az erőmű elkészültének a végső idejét”, így a blokkok közül „az elsőt 2026-ban, a másikat 2027-ben szeretnék átadni”, ami pontosan egy éves csúszás az eredeti ütemtervhez képest. Már ez az egyetlen módosítás is a feje tetejére állítaná a költségkalkulációt, hiszen eddig úgy tervezték, hogy az első új blokk 2025 tavaszán, a második pedig egy évre rá kezdi meg a kereskedelmi üzemet, így a 2026 márciusától fizetendő hitelrészleteket már a piaci bevételeiből tudná fizetni az erőmű, amire már nincs esély. Ugyanakkor a Népszava információi szerint ennél sokkal radikálisabb változásokra kell felkészülni.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás