Azt hiszi, a netes vásárlás zöld?

2017. október 17. 6:38

Azt hiszi, a netes vásárlás zöld?

Ökölszabályként kezelik, hogy az online vásárlás segít megóvni a környezetet, hiszen a jól szervezett házhoz szállítással temérdek károsanyag-kibocsátás takarítható meg. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű - ahogyan az a HVG Fenntartható fejlődés című különszámából is kiderül.

  A kiszemelt termék honlapján részletekbe menően ott vannak a műszaki és esztétikai tulajdonságok. A hasonló árucikkeket összehasonlító, a megbízhatóságukat elemző oldalak százai között lehet válogatni, de léteznek fórumok és blogok is, amik segítik a vásárlást, ahol ki lehet választani a szállítási költséggel számított legolcsóbb verziót. Ha mindezzel végeztünk, akkor elég egy kattintás, és a hitelkártya segítségével már meg is ejtettük a vásárlást, lehet várni a futárt a csomaggal.

  Az egész folyamat minimálisan terheli a környezetet, hiszen legfeljebb az átlagos esetben egy-két óránál nem hosszabb géphasználat, na meg a villany, a fűtés vagy légkondicionálás energiaigényét kell kielégíteni. A kiválasztott futárcég összegyűjti a megrendeléseket, és szoftver által optimalizált útvonalon kiszállítja azokat, egy-egy csomagra kiszámítva minimális környezetterheléssel. A termék a legtöbb esetben közvetlenül a raktárból érkezik, azaz lerövidül az útja, amivel szintén energiát és  károsanyag-kibocsátást lehet spórolni.

A szomorú valóság

  Mindez azonban csak tankönyvekben, illetve legfeljebb a zöldszervezetek szép új világot felfestő brosúráiban létezik, a helyzet ennél sokkal árnyaltabb. Az USA Delaware államának Newark nevű városában megmérték, milyen hatással van a környezetre az online vásárlás. Begyűjtötték a megrendelések és a kiszállítások adatait, az úton lévő furgonok és teherautók számát, felmérték, hogy ennek növekedése milyen hatással volt a közúti forgalomra, és kiszámolták mindennek a következményét a károsanyag-kibocsátásra.

Kiderült, hogy a hatás nem feltétlenül olyan pozitív, mint amilyenre számítottak. A környezetterhelés semmiképpen sem csökkent a várt mértékben, mert megszaporodott a kiszállítást végző teherautók száma. Másrészt a jól végzett online vásárlás örömétől hajtva és a felszabadult időt kihasználva a newarkiak nem maradtak otthon, hanem elmentek étterembe, moziba, szórakozni. Végül pedig előjött a klasszikus hatás is: a sikeres vétel öröme újabb vásárlásra sarkallt, ami már nem feltétlenül szükséges terméket jelentett (pazarlás). S ez új munkát adott a futárnak (környezetterhelés).

Az UPS amerikai gyorspostacég tavalyi felmérése szerint a megkérdezettek 38 százaléka mondta, hogy a kattintás előtt még körülnéz az üzletben, biztos, ami biztos. Az  is jellemző, hogy sokan nem házhoz szállítást kérnek, hanem a boltban vagy postaboxban veszik át a terméket, ami szintén károsanyag-kibocsátással járó utat feltételez.

  Nem túl környezetbarát a türelmetlenség sem. Ha valaki másnapra vagy két napon belül kéri a kiszállítást, akkor megnehezíti a futárcégnek azt a feladatát, hogy optimalizálni tudja a csomagokkal telerakott teherautó útvonalát.

   ©

És mennyi a csomagolás?

  A legnagyobb környezeti probléma azonban a csomagolás. Az USA-ban egy évben kartondobozhoz 35–38 millió tonna papírt gyártanak, s ebből egyre többet használnak fel a forgalmukat gyorsan növelő online kereskedők. A másik óriási online piacon, Kínában tavaly 31 milliárd darab, interneten megrendelt csomagot szállítottak házhoz.

Ráadásul az Amazonon, az Alibabán és társaikon megvett termékeket különös gonddal csomagolják, hogy egyediségük miatt az úton ne érje őket károsodás. Ehhez pedig a termék eredeti csomagolása, illetve az azt körülvevő kartondoboz mellett temérdek más dolgot felhasználnak: hungarocelldarabokat, levegővel töltött polietilén zacskókat, és egyéb műanyagokat is. Az ilyen kiegészítő anyagok sokkal inkább környezetterhelők, mint a papír, és mivel könnyűek – hiszen feladatuk a térkitöltés a súly növelése nélkül –, a teljesítményüket tonnában mérő újrafeldolgozók nem kérnek belőlük. Az online megrendelés során a csomagolás környezetbarát kezelésének ódiuma így a kereskedőről a vásárlóra helyeződik át, aki a tapasztalatok alapján sokkal kevésbé hatékony a reciklálásban.

Mi a megoldás?

  A környezetvédők szerint megoldás lenne, ha a kereskedő visszavenné a csomagolást, ám ez az ötlet még nem nyert teret, nagyrészt azért, mert a vevővel közvetlenül nem ő, hanem a futárcég áll kapcsolatban.
Vannak nagy cégek, amelyek zöldötletekkel próbálkoznak. Az Amazon például „frusztrációmentes” környezetbarát csomagolást  kínál, amivel csökkenti a felhasznált anyagok körét és súlyát. A számítógépgyártók közül az online értékesítésben úttörő Dell pedig egyrészt tíz százalékkal csökkentette   a kartondobozai méretét, másrészt a sérüléseket megakadályozó helykitöltésre bambusznyesedékből és szalmából készített anyagot kezdett alkalmazni. De hát az alapvető probléma mégis csak a fogyasztói társadalom.

Ha kíváncsi hasonlóan érdekes további cikkekre, vásárolja meg az újságosnál a HVG most megjelent, Fenntartható fejlődés című kiadványát!




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés