Megvonta az önkormányzat a névhasználati jogot a Római-partért Egyesülettől. Az ingatlanosok érdekképviseleti “civil”egyesülete a múlt hónapban kiadósat zsidózott a Facebookon. A testület szerint így méltatlanná vált a “Római” név további viselésére.
Nemrég ülésezett Óbuda-Békásmegyer képviselő-testülete, ahol megvonták a névhasználati jogot a Római-partért küzdő szervezettől.
"Az egyesület korábban a közösségi médiában közölt nyíltan antiszemita és bizonyos csoportokat hátrányosan megkülönböztető bejegyzéseket, ezért méltatlanná vált a ‘Római’ név további viselésére" – áll a kerület honlapján. Hozzáfűzik továbbá, hogy a civil csoport eddig is jogtalanul használta a településrész nevét, ugyanis annak felhasználásához a képviselő-testület előzetes jóváhagyása szükséges.
Mint néhány héttel ezelőtt a HVG megírta, új szintre süllyesztette a római-parti mobilgátról zajló vitát a Római-partért Egyesület a Facebookon. A Tett és Védelem Alapítványnál kiverte a biztosítékot a bejegyzés, ezért jogi eljárást kezdeményeztek.
A mobil gátban érdekelt vállalkozókból áll az Egyesület a Római-partért
Évek óta lobbizik a mobil gátért az Egyesület a Római-partért, melynek tagjai között leginkább a beruházásban érdekelt vállalkozókat találunk, köztük egy a Római-parton épült, vitatott módon, leginkább Tarlós István "jóindulatának" köszönhetően engedélyezett hotel tulajdonosát is. Úgy tűnik, végkifejletéhez közeledik a Római-parti mobil gát ügyében húzódó, évek óta tartó vita. Áprilisban a fővárosi közgyűlés törvényt fogadott el, amelyben a mobil gát építését a Tarlós István által is támogatott helyszínen, közvetlenül a Duna partján rendeli el, a helyi lakosok egy része és zöldszervezetek azonban tovább tiltakoztak. Szerintük jobb lenne, ha az új gátat beljebb, a parttól körülbelül 200 méterre építenék. Mint mondják, a part közvetlen közelében eleve elvétve laknak emberek életvitelszerűen, a legtöbb ott található épület szálloda vagy vendéglátóhely. A mobil gát építése eközben tönkretenné a part természetes környezetét, ami eddig az üdülőövezet fő vonzereje volt, több száz fát kéne kivágni miatta.
A Római Lakópark, ami nem is lakópark
A beruházás nemcsak a Római-part árvízvédelme szempontjából fontos, hanem azért is, mert a Római-parton jelenleg egy kormányközeli vállalat, a Garancsi István-féle Market Zrt. épít egy lakóparkot. A Római Lakópark néven hirdetett beruházás egyébként papíron nem is lakópark, hanem üdülő – az ártérre elvileg nem lehet lakóépületet építeni, a beruházó (a Wallis-alapító Nagy György érdekeltségébe tartozó Terrassa Kft.) viszont elvileg üdülő építésére kapott engedélyt. A Magyar Narancs szerint kiskaput jelent, hogy valaki egész évben egy üdülőben lakjon, ennek ellenére igencsak kérdéses, mennyire jogszerű egy, egyértelműen lakóépületként funkcionáló, lakóparkként hirdetett ingatlant üdülőként engedélyezni.
Az egyesületet 2006-ban jegyezték be hivatalosan. Tevékenységükről a honlapjukon és az archív hírekben nem sok információ lelhető fel (a honlapjukon az „Akciók” menüpont nem mutat oldalra). Fellelhető viszont több általuk írt, még többek között Demszky Gábornak, Hagyó Miklósnak és Gyurcsány Ferencnek címzett levél, valamint magyar és uniós szervezeteknek írt petíciók, ezek mindegyikében a mobil gát építéséről esik szó – 11 éves működése alatt az egyesületnek úgy tűnik, ez volt az egyetlen ügye.
III. kerületi vállalkozók az egyesület vezetői
Ezeknek a leveleknek a nagy részét az Egri Gábor, az egyesület alelnöke írta alá. A 100 leggazdagabb magyar listáján is szereplő Egri személyesen érintett a projektben, mivel ő a Holiday Beach Budapest szálloda tulajdonosa. Az Átlátszó egyik videójában Egri azt mondta, egy áradásnál durván 40-60 millió forintot veszít a védekezés költségei és a bevételkiesés miatt. Arról, hogy mennyire volt súlyos a bevételkiesés, ellentmondásosak az adatok. A szálloda címére bejegyzett, feltehetően a hotelt korábban működtető cég nemrég felszámolás alá került, ezután a hotel Egri másik cégéhez, az üzemanyag-szállítással is foglalkozó Envikút Kft.-hez került. Ennek a vállalatnak azóta jól megy a szekere, a szálloda átvétele után megduplázta a tőkéjét – azt nem tudni, hogy a hotel vagy más befektetések profitjából.
Az Átlátszó szerint egyébként az akkor hatályos jogszabályok szerint az építési hatóságnak nem lett volna szabad engedélyezni a szálloda megépítését, ugyanis az ártéren álló épület alsó szintje is „használati szintnek” épült, vagyis szállodai funkciókat szolgál, ilyen épületet létesíteni pedig épp az árvízveszély miatt az ártéren tilos. Az engedélyeztetési procedúra idején egyébként Tarlós István volt a kerület polgármestere, a törvényességért felelős kerületi jegyző pedig Budapest mai főjegyzője, Sárádi Kálmánné.
Az egyesület egy másik tagja, Galgóczi Csaba szintén anyagilag érintett a mobil gátban, aki a 90-es években nagy értékű ingatlant vásárolt az ártéren. Galgóczi saját cége, a TÁTRA Kft. alpinista munkákkal és reklámozással is foglalkozik, emellett ügyvezetője a Si-Ker 2000 Kft.-nek is, utóbbi cég turistaházakat és a sípályákat működtet. Az egyesületnek van az MSZP-hez köthető képviselője is, Búzás Antal Győző, aki 2010-ben MSZP-s színekben indult az önkormányzati választáson. Az ő háza szintén az ártéren, a Nánási út Duna felőli oldalán épült. Emellett ő is több cégben érdekelt: két, azóta felszámolt ingatlanfejlesztő cégben (BÉTIN és DEMIOS Kft.) vezetőségi tag. Búzás felesége pedig a III. kerületben bejegyzett RESEF Ingatlanfejlesztő Kft. vezetőségi tagja.
Szintén III. kerületi vállalkozó Rátkainé Fehér Ágnest, aki férjével a Rómaifürdő Sport Egyesületet és ugyanoda bejegyzett Római Part Szabadidő, Sport, Szolgáltató Nonprofit Kft.-t vezeti. Rátkaiék foglalkoznak túrakenu- és túrakajak-kölcsönzéssel, hajótárolással és városnéző kenutúrákat is kínálnak. Fehér Ágnes emellett 2014 óta a 4iG Zrt. felügyelőbizottságának is tagja, amely cég a közelmúltban jelentős összegeket nyert különböző közbeszerzéseken-írta a hírtv.hu
