A rovat kizárólagos támogatója

Jól ismert tény, hogy a fák növekedésük közben szén-dioxidot kötnek meg, átlagosan 10 kg-ot évente. A 9 éves Felixnek akadt egy ötlete: amíg a felnőttek beszélnek és beszélnek a klímatárgyalásokon, ő inkább azonnali faültetésbe kezd, hogy megtisztítsa a légkört a felesleges szén-dioxidtól. Kezdeményezése mára világméretű mozgalommá nőtte ki magát, több mint 63 000 gyerektársát mozgósítva világszerte.

Tíz évvel ezelőtt, az akkor még kisfiú Felix Finkbeiner ötletét az afrikai Wangari Maathai faültető kampánya inspirálta. Wangari 30 év alatt 30 millió fát ültetett Afrikában. Felix úgy gondolta, ha a világ minden országában a gyerekek egy millió fát ültetnének, akkor fel lehetne gyorsítani – az emberi tevékenységek miatti – többlet szén-dioxid kivonását a légkörből. Két évvel később az ENSZ Környezetvédelmi Programja (United Nations Environment Programme, UNEP) által rendezett dél-koreai gyermek- és ifjúsági konferencián több mint 50 nemzet 800 gyermeke csatlakozott a projekthez. Az elmúlt 10 évben több mint 15 millió facsemetét telepítettek világszerte, és 16 millió már elültetésre vár.

2020-ig az igen ambiciózus 1 milliárd fa telepítése a cél.

A Plant for the Planet ismertetése (Fotó: Lehoczky Annamária)

Lukas Held, a mozgalom 19 éves tagja, elmesélte, hogy ő is 9 éves volt, amikor csatlakozott Felixhez, és azóta is lelkes támogatója az ötletnek. Mára számos politikus, híresség és befolyásos ember állt a gyermekek mögé, egy izgalmas kommunikációs anyag révén. A mozgalom szlogenje szerint „Stop talking, start planting”, azaz „Beszéd helyett kezdj ültetni”, amit a gyerekek egy frappáns mozdulattal illusztrálnak, íme:

Faültető kampányplakát Felix Finkbeinerz: „Beszéd helyett kezdj ültetni!"Faültető kampányplakát Felix Finkbeinerz: „Beszéd helyett kezdj ültetni!"

A COP23 tárgyalói felé a gyerekek egy rövid üzenettel készültek, csokoládéba burkolva. A fairtrade csoki papírja felhívja a figyelmet arra, hogy a fák az egyetlen olyan szénmegkötő „gépezet”, ami jelenleg rendelkezésünkre áll. Ma nagyjából 3 trillió fa van a Földön, és emellé még legalább egy trilliót lehetne ültetni az elpusztított erdők helyére – ez a szám a Föld egy lakosára vetítve mindössze csak 150 fa elültetését jelenti. Ha a bolygó összes lakosa ma ennyi fát telepítene, akkor ez az egy trillió fa képes volna megkötni az emberi tevékenység által légkörbe bocsátott szén-dioxid akár 50%-át.
Ez persze nem helyettesíti a károsanyag kibocsátásra vonatkozó lépéseket, de nagyon jól kiegészíti azokat. A kampány azt is hangsúlyozza, hogy a betont helyettesítő faanyaggal való építkezés tovább csökkentené a jövőbeli nagyarányú építkezések (az egyre növekvő népesség több lakóépületet igényel) szén-lábnyomát, ráadásul a beépített faanyag továbbra is szén-tározóként szolgálna.

A Plant for the Planet csapat egyik tagja és Bonn város polgármestere.

Az akcióhoz szükséges bevétel fairtrade csokoládé árusításából, illetve adományokból származik. Minden egyes megvásárolt csokoládé tábla árának ötöde fordul faültetésre. Az ár 10%-a gyerekek környezeti oktatására és támogatására, 21%-a az összetevőkre, 17%-a adóra és logisztikára, míg 18%-a a gyártásra fordul.

A szervezet elsősorban fejlődő országokban telepíti az „adományozott” fákat, jelenleg a mexikói Campeche-ben. Hogy miért épp ott? Ennek legfőbb oka Mexikó kedvező klímája. Ott ugyanis a fák akár 4-szer gyorsabban nőnek, mint például a magyarországi éghajlati körülmények között, így tehát a mexikói fák gyorsabban, több légköri szén-dioxidot képesek megkötni.

Másrészről a fatelepítés- és gondozás munkát ad a helyi közösségeknek (tapasztalt erdősítő szervezetknek köszönhetően a csemeték túlélési aránya 94%), valamint a telepített faállomány a talaj- és partpusztulás ellen is kitűnő védekezés.

 

 

 
Üzenet csokoládéval a COP23 tárgyalóinak BonnbanÜzenet csokoládéval a COP23 tárgyalóinak Bonnban

A tárgyalótermekből…

A COP23 tárgyalótermeiben tovább folyt a diskurzus többek között a „Károk és Veszteségek” („Loss and damage”) témában: a fejlődők továbbra is pénzügyi források elkülönítését sürgetik az éghajlatváltozás káros következményeinek mérséklésére. Úgy tűnik ezzel egyet értenek a fejlettebb régiók, habár a hogyan?-ra még senkinek sincs válasza.

Ez a kettőség kísérte a kibocsátás-csökkentési egyeztetéseket is, melyek során a fejlődők pénzügyi és technológiai támogatást kértek, míg a fejlődőknek az okozott továbbra is fejtörést, hogy ki mennyit ad be az ehhez szükséges közös finanszírozási alapba.

Nagyobb csatározás az úgynevezett Pre-2020 napirendi pont körül volt.

A Pre-2020 arra vonatkozik, hogy a Párizsi Megállapodás 2020-as életbe lépése előtt, milyen lépéseket kell megtenniük a klímaegyezményt aláíró országoknak. Nem meglepő módon, az USA szerette volna kiiktatni ezt a részt az ütemtervből, míg a fejlődők ezt élesen ellenezték. Annak ellenére, hogy Donald Trump amerikai elnök bejelentette kilépési szándékát az egyezményből, a hivatalos procedúra szerint, ezt csak a megállapodás aláírása után leghamarabb négy évvel teheti meg. Így tehát az USA még mindig részt vehet a tanácskozásban, habár a fejlődő országok egyre haragosabban fejezik ki nemtetszésüket: a Pan African Climate Justice Alliance (pánafrikai klímaszövetség) petíciót indított, hogy zárják ki az amerikai felet a klímatárgyalásokról.

A szerdai „Fossil of the Day” díjat Franciaország nyerte el. Ezt az ironikus kitüntetést a Német NGO Fórum (German NGO Forum) vezette be még 1999-ben Bonnban, hogy „kitüntesse” azokat az országokat, amelyek az adott napon akadályozták vagy visszafogták a tárgyalások menetét és általánosságban a klímaügyért tett erőfeszítéseket. A címet a Climate Action Network (CAN) tagjai szavazzák meg minden nap. Franciaország ezt azzal a bejelentésével érdemelte ki, miszerint a megígértnél lassabban képesek csak áttérni atomenergiáról megújulóra. Az atomerőművek jelenleg 75%-át adják az ország elektromos áramtermelésének. Civil szervezetek ígéretének betartására szólították fel Emmanuel Macron francia államfőt.

Kapcsolódó anyagok:

COP23 – Nemek közti esélyegyenlő(tlen)ség

Mindannyian egy kenuban evezünk. A greenfo tudósítója a bonni COP23 ról

Most dőlhet el a klímaegyezmény sorsa

Globális klímapolitika – érdekek és kompromisszumok

Nemzetközi támogatások a közös fenntarthatósági célokért

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás