Az Antarktisz rejtélyes tüdeje

2017. november 18. 8:27

Az Antarktisz rejtélyes tüdeje

A kutatók régóta értetlenül álltak a Marie Byrd Land nevű terület furcsa viselkedése előtt. A terület rövid időn belül képes volt 6 métert süllyedni és emelkedni – mintha csak lélegezne a földrész. Most rájöttek, mi állhat a háttérben.

A globális felmelegedés miatt az elmúlt évtizedben a tudósok kiemelt figyelmet fordítottak az Antarktisz jegének, ez azonban nem azt jelenti, hogy más helyzetben ne kutatnánk a területet. Az Antarktisz kapcsán már jó néhány különös kérdés felmerült, most azonban úgy tűnik, az egyik legfurcsább jelenségre sikerült végre magyarázatot találni.

Az Antarktisz nyugati részén található Marie Byrd Land nevű terület jege a megfigyelések szerint "önálló életét él". A mérések alapján a terület rövid időn belül 6 méterrel képes emelkedni vagy épp süllyedni. A NASA kutatói szerint a jelenséget a felszín alatt meghúzódó, rendkívül forró köpenydiapír okozza – számolt be róla a BGR- re hivatkozva a HVG.

A köpenydiapír a Föld magjából feláramló forró lávát jelenti, ami képes elérni a felszínt, a tektonikai lemezek mozgásától azonban független.

A NASA kutatói szerint ez lehet a felelős a nagy kiterjedésű víz alatti tavak kialakulásáért, valamint a jégtakaró alatti víz áramlásért. A jelenség a szakemberek szerint nem állandó, ezért az emelkedés és a süllyedés a jégréteg alatti víz felgyülemlésének és kiáramlásának eredménye. A kutatók a Yellowstone-ban megfigyelhető geotermikus aktivitás alapján következtettek a jelenség okára.


 

Elektromágneses jégvastagság mérés az Antarktiszon

Elektromágneses jégvastagság mérés az Antarktiszon

Először mérik a tengeri jég vastagságát az Antarktisz térségében elektromágneses mélységmérővel, az új módszer segíti a tudósokat abban, hogy jobban megértsék, miként hat a tengeri jég olvadása a globális felmelegedésre.
Az új-zélandi Canterburyi Egyetem kutatói Wolfgang Rack vezetésével egy 1942-ben épült, átalakított DC-3-as repülőgépből engedik alá az elektromágneses mélységmérő eszközt, amely 15 méterrel a jégtakaró felett végzi méréseit az Antarktiszon a McMurdo-szorosban.
“Célunk az, hogy feltérképezzük, mennyi tengeri jég fagy be az Antarktisz térségében minden évben és hogy feltárjuk, milyen fontos ez a globális időjárás szempontjából” – hangsúlyozta Wolfgang Rack.



A kelet-antarktiszi jégtakaró akkor is stabil marad, ha a nyugati jégmezők elolvadnak

A kelet-antarktiszi jégtakaró akkor is stabil marad, ha a nyugati jégmezők elolvadnak

Amerikai kutatók új tanulmánya megerősítette, hogy a kelet-antarktiszi jégtakaró központi magja akkor is stabil marad, ha a nyugat-antarktiszi jégtakaró elolvad. Az Indianai Egyetem és az Indianapolisi Pardue Egyetem (IUPUI) kutatónak felfedezései azért jelentősek, mert egyes előrejelzések szerint a globális felmelegedés miatt a nyugat-antarktiszi jégtakaró gyorsan olvadhat.

Ha a nyugatinál tízszer nagyobb kelet-antarktiszi jégtakaró teljesen elolvadna, a tengerek szintje világszerte 6,6 méterrel emelkedne - mondta Kathy Licht, az IUPUI földtudományi tanszékének docense, aki a Transzantraktiszi-hegységben méréseket végző kutatócsoportot vezette. A kelet-antarktiszi jégtakarót régóta viszonylag stabilnak tartják, mivel a jégmező nagy része a tengerszint fölött lévő kőzettalapzaton terül el, és emiatt kevésbé sérülékeny az időjárás viszontagságai miatt.




Hozzászólások

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés

hirdetés